Annyi minden van, mit el nem mondtam néked,
Sokminden mi volt és még lehetne véled.
Az életünk lapjait látom leperegni lassan,
Képfoszlányok a szélben, csak ezek maradtak.
Mosolyod édes, szívem melengeti,
Szemed fénylik, tüze felhevít.
A szeretet mit kaptam, soha nem felejtem,
Visszaadni nem tudom, magammal temetem.
A fájdalom mely átjár, tán hozzád bekopogtat,
Ráébredsz arra, hogy van amit vissza nem hozhatsz.
Talán majd hiányzom, talán majd rossz lesz,
Talán majd jó lesz, hogy örökre elfeledsz...
YOU ARE READING
Elfolyt Idő /BEFEJEZETT/
PoetryNem tudok egy történetet írni folyamatosan ezért gyakrabban írok verseket, vagy slam szerű irományokat, kisebb történeteket.
