Más a hely, az érzés,
más a szó, a féltés.
Könny-nyi öröm, cseppnyi bánat,
Holnap úgyis eltalálhat.Fut a láb, zene szárnyra kél,
Repül a muzsika, utol ér.
Ölelésben forr össze két test,
rózsa virágját szél fútta el.Álomképes valóság,
Fűzfa ágja hajol rád.
Valóságos álomkép,
Homokba írt rémmesék.Világos éjjel, sötét válasz,
Álmoskönyvben régi ágrajz.
Erre fut a tó tükre,
Arra meg az út vezet.Ott egy hegy, rajta friss hó,
Ott a völgy és egy régi viskó.
Felhőkbeni zuhanás,
Tompa tárgyra puffanás.Kicsiny korsó meg ne idd,
Részeg szádat ki ne nyisd.
Fáradt ajkadról száll egy szó,
Az az egy szó, én vagyok.
ESTÁS LEYENDO
Elfolyt Idő /BEFEJEZETT/
PoesíaNem tudok egy történetet írni folyamatosan ezért gyakrabban írok verseket, vagy slam szerű irományokat, kisebb történeteket.