Kényszer házasság ( jungkook ff) ~befejezett~

Kényszer házasság

Jk: Ji Yeon, ezt még megbánod!-mondta jungkook, de én már nem hallottam. Taehyunggal elmentünk mellette és egy darabig mentünk, de taehyung megállt.
Én: Igen?-néztem értetlenül majd eszembe jutott, hogy még mindig fogom tae kezét. Elakartam húzni, de taehyung nem engedte.
Tae: Miközöd van Jungkookhoz?-kicsit idegesen mondta.
Én: Hát.....izé...tudod..-nem tudtam megmagyarázni. Nem akartam azt mondani, hogy ő a "vőlegényem", mert abból biztos azt hinné, hogy szeretem jungkookot.
Tae: Ji Yeon.....ne mond inkább.-még mindig fogta a kezem.
Én: Taehyung?-rám nézett-meddig fogod még a kezem?-erre taehyung lenézett a kezünkre, de nem vette el a kezét.
Tae: Miért van az, hogy veled más?-értetlenül néztem rá
Én: Mi más?
Tae: Amikor lányokkal vagyok nem érzem ilyen jól magam. Mikor megfogom a kezüket......egyszerüen nem érzek semmit...de veled más! A szívem jobban ver, mint bármikor.-mikor ezt kimondta azt hittem ott helyben meghalok. Velem más?! Pont velem?!
Én: T-taehyung.....én-mondtam volna a mondtatom, de valaki közbe vágott.
??: Kim Ji Yeon!-hallottam apám hangját.
Én: Jaj ne már!
Tae: Ki ő??
Én: Egy ember aki zaklat-hazudtam. Nem akartam elmondani, hogy ez csak a hülye apám aki nem hagy békén.
Tae: Mi?!?!-apám majdnem előttünk volt mikor taehyung közelebb hajolt és megcsókolt. Apám megállt és csak bámult ránk. Elösszőr nem viszonoztam a csókot majd később igen. Nem tudtam mi ütött belém, de nem is érdekelt. Egy pillanatra kinyitottam a szemem megnézni ott van-e még apám. Már elment.......kicsit elhajoltam taehyungtól ezzel megszakítva a csókot.
Én: Már elment....-elpirosodtam
Tae: Ne haragudj....csak gondoltam így már nem fog zaklatni-elmosolyodtam
Én: Akkor most már....izé-lefelé néztem a derekamra. Amit időközben ölelt át.
Tae: Zavar?-kirázott a hideg a mély hangjától.
Én:....-nem tudtam mit mondani.
Tae: Tudom, hogy csak most ismertük meg egymást, de.....lennél a barátnőm?-megállt a szívem. A pasim akar lenni! Mit mondjak?!
Én: Taehyung.....ez kicsit korai tudod?
Tae: Elösszőr is, hívj csak Tae-nek vagy taetae-nek, másodszor is, nem kell most válaszolnod. Mi lenne ha adnák neked 1 hetet? Jövőhét vasárnapig adj időt!-egy percre se engedte el a derekam és nagyon közel volt hozzám.
Én: Mire adjak időt?
Tae: Arra, hogy belém szeress-lefagytam.
Tae: Most mennem kell jövőbeli barátnőm, otthon várnak-egy puszit adott az arcomra, elengedte a derekam és elment.
Én: Tae!-megfordult- Így foglak hívni rendben?-taehyung csak bólogatott és tényleg elment. Én csak ott álltam és fogtam a fejem gondolkozván mit mondott az előbb.
Én: Te jó ég! Jövőhetet mondott?! Az esküvőm hetét?!-nem hiszem el! Minden jóban mindig van rossz is.
Elkezdtem  sétálgatni a parkban és leültem egy padra. Csak néztem ki a fejemből és néztem a szerelmes párokat akik elhaladnak előttem.
Én: Haaaa-sóhajtottam-mikor leszek ilyen szerelmes?-tudtam, hogy taehyung lehetne az igazi, de alig ismerem. Jiminről azt hittem talán ő lehet az, de tévedtem. Jungkook? Még csak az kéne! Soha nem fogok belé szeretni!
Eltelt az idő.....18:12 óra volt. Úgy gondoltam haza kéne menni, de nem akartam így csak lassan ballagtam haza felé (haza=jungkookék háza). Mielőtt a házba beléptem volna az átlátszó ablakból megpillantottam jungkookot egy másik lánnyal. Nem tudtam, hogy most mit tegyek, sírjak? Nevessek? Féltékeny legyek? Törjek rájuk? Hova menjek? Még taehyungot se tudom felhívni a telómat is a házban hagytam én ügyes! Két választásom volt elfutok és sírok, mint egy baba vagy berontok és megzavarom őket és féltékeny leszek. Ki kell állnom magamért! Berontottam a házba.
Én: Jeon Jungkook! Mégis mit képzelsz mit csinàlsz?! Huh?!-felém fordultak.
??: ez meg ki kookie?-mondta a nálam sokkal csinosabb lány.
Jk: Oh csak a cselédnőm.-kitágult a szemem és akartam valamit mondani mikor egy könny lecsordúlt az arcomon. Kiszaladtam a házból és még jobban sírtam.
Jk: Ji Yeon! Várj!-nem álltam meg. Jungkook követett.
Én: Jungkook! Hagyj békén!-ezzel jungkook megragadta a kezem és magához húzott. Átölelt, de én csak ütögettem, hogy engedjen el.
Én: Hagyjál békén! Menj vissza csajodhoz, akinek azt hazudtad, hogy a cselédnőd vagyok!-jungkook továbbra is ölelt.
Jk: Nem akartalak megbántani! Csak.....tudod milyen féltékeny voltam mikor láttam, hogy taehyung kezét fogod?! Elösszőr azt terveztem, hogy bocsánatot kérek tőled majd amikor megláttam, hogy taehyunggal csókolózól felforrt az agyvizem ès ezért áthívtam ezt a lányt, hogy tud milyen érzés......-abbahagytam az ütögetés és hagytam, hogy átöleljen.
Én: Jungkook soha többet ne csinálj ilyeneket! Tudod milyen rossz érzés?!
Jk: Tudom.-most már nem csak jungkook ölelt engem, hanem én is őt. Valamiért olyan meleg érzés volt.
Én: Menjünk haza, holnap iskola-ezzel elengedtétek egymást.
Jk: Akkor holnap jössz suliba igaz?
Én: Igen.-elkezdtünk sétálni
Jk: Miért csókolt meg taehyung? Csak most ismert meg.
Én: Nem tudom......-hazudtam. Nem akartam elmondani jungkooknak, hogy mi a helyzet valójában.
Jk: Amúgy.....vald be!
Én: Mit?
Jk: Féltékeny voltál!
Én: Én? Álmaidban!-már megint hazudtam. Elfojt bennem a féltékenység. Megérkeztünk a házhoz és láttam, hogy ott áll az apám idegesen. Mondom mégegyszer IDEGESEN!
                                                            ~vége a tizenegyedik résznek~
Ui: Mit fog mondani az apád? Jungkook lefog bukni, hogy egy másik lánnyal volt? Derítsd ki a kövi részből!