❤Gemma Naplója❤/ManuRios/ /Folyamatban/

23. Évad záró...

-Mit szeretnél ma csinálni?-kérdezi Manu kíváncsian.

-Bepótolni az elmúlt fél évet.-mondom a szemébe nézve.

-Kezdetnek jó.-kacsint.-Ugye, tudod,hogy nyilatkoznunk kell a sajtónak, hogy újra együtt vagyunk, plusz még a menedzsereknek is szólni?-kérdezi felhúzott szemöldökkel.

-Igen, tudom. De ez nem lesz meglepetés számukra.-mondom mosolyogva.

-Hát nem.-nevet fel.-Velem lesz koncerted?-kérdezi mosolyogva.

-Legyen?-vigyorgok.

-Te tudod. De ha rajtam múlik, akkor már holnap lesz egy.-kacsint. Én felhúzom a szemöldököm.

-Komolyan?-kérdezem csillogó szemekkel.

-Persze.-kacsint.-Akkor felhívom Reinaldot.-mosolyog majd tárcsázza is.

-Szia Reinaldo....Van egy hírem....Újra együtt vagyunk Gemmával...Hogy hogy mióta?-nevet fel.-...Ma óta...Igen...Szeretnék vele egy koncertet...Igen...Ha lehet akkor már holnap...Ühüm...Okés...Legyenek VIP jegyek?-kérdezi felém fordulva. Én csak bólintok egyet.-Legyenek....Max20 jegy...Igen...Teltházas legyen...Igen...Köszi...Szia...-majd le is tette.

-Na?-kérdezem.

-Elintézve, már ma kint lesz a hirdető táblakon, és az interneten is.-mondja mosolyogva.

-Komolyaan?-ámultam.-Szerintem én is felhívom majd otthon Cortert.-mosolygok.

-Miért nem jössz át az én menedzseremhez?-kérdezi nevetve.

-Átmenjek?-kérdezem.

-Az jó lenne.-mosolyog, majd megcsókol.-De most menjünk inkább vissza a többiekhez.-összekulcsolta ujjainkat, amin én nagyot mosolyogtam, majd így mentünk vissza Camékhez. Mikor belépünk a hazba, besétálunk a nappaliba. Mindenki egyszerre kapja ránk tekintetét. Melody rögtön felugrik, ahogy Mahagony is, és a nyakamba katapultálnak,minek következtében elesek,ők pedig rám. Nevetve állunk fel a földről.

-Most akkor együtt vagytok újra?-kérdezi KisJacob.

-Igen. Szerintem együtt.-mondja mosolyogva Manu.

-Igen,együtt vagyunk.-mondom ki határozottan. Manu ad a számra egy puszit.

-Gyerekek. Ha már mindenki így összegyűlt, bejelenteni valóm van.-kezdi Cam.-Eljegyeztem életem szerelmét.-jelenti be büszkén. Én annyira megörültem,hogy sikítva katapultáltam magam először Mahához, majd Cam ölébe. Melody ugyan ezt tette. A fiúk gratuláltak egymásnak, majd Mahának is.

-Mikor lesz az esküvő?-kérdeztem csillogó szemekkel.

-2018.05.01.-mondta ki Cam,a bűvös évszámot.-Ugyan is, akkor leszünk 2 évesek. Nem mióta együtt vagyunk, hanem mióta szeretjük egymást.-húzza ki magát. Én csak felnevetek. Manu tekintetével találkozik az enyém. Elmosolyodik, mire küldök neki egy légpuszit, el is kapja.

-Örülök nektek skacok. Megérdemlitek hogy boldogok legyetek.-mosolygok.

-Köszi Gem.-mosolyog rám Cam. Odajön hozzám, majd átölel.-Szeretlek hugi. Ha te nem vagy,akkor nem tartanék itt,ahol most.-mosolyog rám.

-Rám mindig számíthatsz. Tudod jól.-mondom neki mosolyogva.-Szeretlek bátyó.-mondom neki könnyes szemekkel.-Nekem már csak-csak te maradtál.-folyik végig arcomon egy kósza könnycsepp, de hamar letörlöm, és felnevetek kínomban.

-Te is rám. Szeretlek.-mondja majd ad egy puszit a fejem búbjára.-Tudod jól, hogy itt-mutat körbe.-mindenki a családod.-mosolyog.

-Tudom. És...köszönöm.-adok egy puszit az arcára.

-Na gyerekek, elég a depizésből.-csapja össze a kezét Maha.-Csajok,nem akartok velem ruhát nézni?-kérdezi csillogó szemekkel.

-De.-pattanok fel.-Menjünk.-mondom mosolyogva. Odalépek Manuhoz, és egy rövid csókot akarok neki adni, de ő elmélyíti.

-Na gyerekek...Nem itt kell nyáladzani...Menjetek szobára.-kiabálnak a fiúk.

-Majd este tali.-kacsint Manu.

-Rendben. Már alig várom.-harapok bele az alsó ajkamba.

-Ezt ne csináld.-mormolja.

-Miért? Mi lesz? Megbüntetsz apuci?-kérdezem incselkedve.

-Majd meglátod este.-kacsint. Rátapadok ajkaira.

-Mutasd meg most.-kacsintok.

-Ahogy óhajtod.-húzza perverz mosolyra száját.-Lányok, Gemma majd kicsit később megy utánatok. Valamit megkell beszélnünk.-mondja Manu a lányoknak. A lányok sokat sejtöen mosolyognak vissza rám.

-Aztán óvatosan. NEM SZERETNÉK MEG KERESZTANYU LENNI.-ordítja Maha, az ajtóból már. Mondatára,az arcom paradicsom vörös volt. Mérgesen néztem Manura. Ő csak vállat vont, majd a fiúkat ott hagyva, felhúzott az emeletre. Bementünk a szobámba, majd megsem várva azt hogy egy kicsit pihenjünk, vadul falni kezdte ajkaim. Nem kellett sok, a ruháink is lekerültek rólunk.

-Ez hiányzott már.-mormolja csókunkba.-Lefeküdtél Bennel?-kérdezi megállva egy kicsit.

-Egyszer. De az is akkor volt amikor részegek voltunk.-vontam vállat.

-Többször nem?-kérdezem. Nemlegesen megrázom a fejem.-Akkor jó.

-Te hányszor feküdtél le Kirával?-kérdezem.

-Egyszer sem.-feleli. Nekem kikerekedtek a szemeim.

-Kom.?-képedek el. Ő csak bólint majd folytatja ahol abba hagyta.

***

-Miért nem feküdtél le vele?-kérdezem suttogva.

-Azért, mert nem bírtam ránézni úgy.-von vállat.-És mert téged SZERETTELEK,SZERETLEK, ÉS FOGLAK IS.-mondja majd puszit nyom a számra.

-Rendben.-motyogok.-Én is ugyan így vagyok vele. Szeretlek Manu Rios Fernández.

-Én is téged Gemma Karoline Black.-mondja,majd megcsókol. Én pedig csókunk után elalszom.