A hold tánca

#7.#

Hosszú percek múlva fölállt.
Mintha valami erő irányította volna, elkezdett lassan sétálni a folyóson. Végül leért a pincébe. Ment,  ment és ment. Hamarosan egy kör alakú terembe ért. A terem közepén pár méterrel a föld fölött, egy kristály lebegett. Pókhálószerű anyag tartotta a levegőben. A kristály belsejében egy nő volt.
  A lányt ösztönözte valami arra, hogy hozzáérjen a kristályhoz.
Amint keze megérintette, a kristály darabokra törött.

A nő tovább lebegett a levegőben, mígnem egyszer csak fölnyitotta a szemeit. Ránézett a lányra. Lassan leereszkedett.
  Yuki megdöbbenve nézte. A nő elkezdett közeledni hozzá. Mikor elég közel került a lányhoz, átszúrta a hasát.
  Mikor a lány üveges tekintettel esett le a padlóra, akkor jelent meg Kaname.
Először a nőre, majd az eszméletlen lányra nézett.
  - Milyen rég is volt már. Nemde Kaname?- kérdezte a nő.
  - Nem pusztultál el? Pedig azt gondoltam a kristály már az utolsó csepp lélekenergiádat is elszívta!- jött a válasz.
  - Megöltél. Mégis élek. Ne feledd el a próféciát. Erre a lányra neked kell vigyáznod, hisz a fekete vért hordozza.- mondta halkan a nő.
  Kaname elkezdett közeledni a nő fele.
  - Nem felejtettem el a próféciát. De neked ideje meghalnod!- suttogta és agyarait belemélyesztette a nő nyakába. Pillanatok múlva a nő hamuvá változott, és végleg meghalt.
  Ezután Kaname ölébe vette a lányt és...

FOLYTATÁSA  KÖVETKEZIK. 
  :)