A banda

14.rész Már nem kel magányosnak lenned.

- Na..hogy ment?

- Nézd meg. -elvettem tőle a borítékot és kiszedve belőle a lapot ,elkezdtem olvasni. A felénél abbahagytam és anyára néztem aki csak szélesen mosolygott , kitörő boldogságom miatt anyának a nyakába ugrottam. Vége lett az anyagi gondjainknak és végre folytathatjuk tovább az életünket. Egy hete hogy végre normálisan folytattuk az életünket. Péntek van így a sulinak is vége , ahogy kiléptem az iskola kapujából egyből a bázisra mentem. A pultnál kértem egy narancslevet és amíg elém tette a lány a tömeget néztem. Megköszöntem és kifizettem neki és tovább fürkésztem a tömeget .Összerezzentem ahogy valaki megfogta a vállamat, felnéztem és Chanyeol volt az.

-Szia. -köszöntem neki mosolyogva.

- Szia. -leült mellém és ő is a tömeget nézte.- Minden rendben van? Boldognak tűnsz.

-Igen.Minden a legnagyobb rendben van. -szélesebb lett a mosolyom majd Chanyeol felé fordultam.- Mond csak...találtál más lakótársat?

- Nem...nem találtam mert nem is kerestem. -szeme sarkából rám nézet és elmosolyodott.- De miért kérded?

- Hát...akkor még áll a dolog köztünk? -kérdeztem félénket, elvégre eléggé megvárakoztattam a dologgal.

- Persze. Csak szólj ha jössz mert akkor kicsit rendet teszek.

- Ma nem jó? -rám nézet és elgondolkodott.

-De..ma jó. Akkor pár cuccot is áthozhatnál amik a legfontosabbak utána a többi cuccodat is.Persze ha te is így gondolod,nem akarom megmondani hogy mit csinálj...vagy ilyesmi.-emelte  maga elé kezeit.Elnevettem  magam viselkedésén.

-Rendben. Mikor mehetünk?

-Akár most is. -felállt majd karomat megfogva engem is felhúzott.

- Biztos jó neked? Nem akarlak magamra erőszakolni.

-Ha erről lenne szó azt hazudtam volna hogy már szereztem új lakótársat. -amíg a motorért ment én türelmesen vártam de hamar meguntam az áldógálást ezért az ép beosztott kapuőrrel társalogtam. Egy jó poént elmondtam neki és mindketten elkezdtünk szakadni.Jó fej srácnak tűnt és a humorunk is megegyezett- Mehetünk?-állt meg mellettem Chanyeol.

-Aham. -felültem Chanyeol mögé és hátát átölelve ,sisakkal a fejemen indultunk hozzánk. Intettem egyet a fiúnak aki csak integetve figyelte távolodó alakúnkat.A megszokott úton menve rájöttem hogy már nem is fogom minden nap látni a környéket..kicsit elszomorít a gondolat de hát muszáj továbblépnem. Leállította a motort a házunk előtt majd bemenve köszöntünk anyának , felmentünk a szobámba és elkezdtem pakolászni.- Bocsi a kupiért. -kinyitottam az ablakomat hogy legalább egy kis friss levegő legyen. Bőröndömet és nagy utazótáskámat elővettem és ruhákat,ágyneműt,tisztálkodó cuccokat és a könyveimet pakoltam bele. A hátizsákomba az elektronikus cuccokat és pár jó könyvet tettem el és még több ruhát. A nappaliba menve anya megkínált Chanyeol kávéval és amíg ők kávéztak én a 3 pár cipőmet és a papucsomat nyomkodtam be a táskáimat. A bőrkabátomat magamra vettem mert biztos nem bírtam volna eltenni sehova. Elköszöntem anyától és húgitól aki kicsit sírdogált mert nem akarta hogy elmenjek, puszit nyomtam arcára és haját összeborzoltam majd felültem Chanyeol mögé a motorra. 1 óra múlva megérkeztünk az új házamhoz vagyis házunkhoz. Chanyeol után mentem és a megfelelő ajtón bemenve a nappaliba letettem a táskáinkat. Őszintén szólva nagyobb kuplerájra számítottam de pozitívan csalódtam.

- A bal szobát szántam neked, de ha nem tetszik cserélhetünk is. -a táskáimmal együt a szobámba mentem. A falak kék színűre vannak festve, az ágy sötétbarna ahogy a laminált padló is ,a szóba bal sarkában egy nagy puff helyezkedik el.A függönyök türkizkék színűek ahogy az említett puff is. Egy nagy ablak alatt volt az íróasztal , az ágyal szemben a szekrénysor amiben egy plazma TV-volt és egy az üveges résznél pár könyv volt.- Nem tetszik?

- Mintha nekem épült volna! -az ágyra dobtam a cuccaimat és szélesen mosolyogva vizsgáltam új szobámat.

- Örülök hogy tetszik. Én csinálok egy kis ráment addig nyugodtam pakolássz , ha bármit akarnál kérdezni vagy szükséged van csak sikíts és itt leszek. -kacsintott egyet de én csak megforgattam szememet és becsukva utána az ajtót elkezdtem kipakolni. Vállfára akasztottam a ruhákat ,a könyveket a szekrény  üveges részbe helyeztem és az iskolai tankönyveket az íróasztalba tettem el. Minden pont a legjobb helyen volt így megfelelt nekem. Az ablakot kinyitottam teljesen és hagytam hogy szellőzzön addig kimentem a konyhába és néztem ahogy Chanyeol főzőcskézik.

- Mikor fizessem az első lakbárt?-ültem le a konyhaasztalhoz és onnan figyeltem alakját.

- A befizetés határidő 23-án szokott mindig.Szóval határidő ellőt bármikor.

- Akkor van még 10 napom. -hátradőltem a székben és tovább néztem Chanyeolt.- Ó, tényleg! Innen hogy mennek a villamosok? A T.A.B egyetemre járok.

- Nem tudom én motorral szoktam menni suliba de ha akarod szívesen elviszlek reggelente suliba és haza is hozlak amíg nem érzed úgy hogy elboldogulsz. -csillogó szemekkel néztem rá.

- Tényleg?? Nagyon szépen köszi! Majd valahogy meghálálom. -felálltam és a kimentem az erkélyre ahonnan a lemenő napot néztem. Ezt a látványt nem fogom megunni az biztos. Chanyeol sétál mellém egy bögre kávét nyújtva nekem. Rámosolygok és elvettem tőle.

-Chanyeol.

-hum?

-Mióta laksz egyedül? -ha úgyis együt élünk tudhatunk egymásról több dolgot is.Vagyis én így gondolom.

- Hát úgy...17 éves korom óta.-kikerekedett szemekkel néztem rá de ő csak halvány mosollyal az arcán mered előre.

- A szüleid hol vannak?

- Nincsenek szüleim. A nagymamám nevelt kisbaba korom óta de ahogy betöltöttem a 18-at meghalt,de szerencsére ott volt a banda és így tudtam hova menni. Csak jobb volt mint az utca. -belekortyolt a kávéba és folytatta.- Megszoktam már az egyedüllétet de most hogy itt vagy nekem, nem érzem egyedül magam. -halványan elmosolyodtam de nem néztem rá, bár éreztem hogy az arcomat fürkészi. -Gyere már biztos kész a rámen. -visszasétáltunk a konyhába és nekiláttunk a vacsorának. Vállaltam a mosogatást így Chanyeol elment fürdeni utána én is. Az ágyamban feküdtem amikor kopogtam az ajtón.

-Igen? -letettem a telefont és a belépő Chanyeolra néztem.

- Nincs kedved tv-t nézni? Egyedül nem jó! -lebiggyesztette alsó ajkát és kiskutya szemekkel mered rám , nevetve felkaptam a párnámat és leültem vele a kanapára és a tv-ben lévő filmet kezdtük nézi. Nem volt rossz de a legjobb se. Elbambulva néztem a filmet ahogy Chanyeol is. És hát a bambulásból alvás lett és csak 2 óra múlva térek magamhoz amikor vége lett a filmnek. Chanyeol már mélyen aludt mellettem így takaróját kihozva betakartam, és óvatosan egy párnát tettem feje alá, nehogy reggel nyűszitsen mert fáj a nyaka. Kikapcsoltam a tv-t és a szobámba mentem.Nem is olyan rossz ezzel a fasszal együt lakni.Ha valaki azt mondta volna hét hónappal ezelőtt hogy én Park Chanyeolal fogok egy házban lakni tuti kiröhögtem volna. A néma csendet ami a házon uralkodott egyszer csak hangos horkolás töltötte be.

-Na ne!-felálltam és kinéztem a nappaliba és megbizonyosodtam hogy Chanyeol adja ki ezeket az emberfeletti hangokat.-Ó hogy fulladjál meg.-sóhajtottam fel majd visszafeküdtem az ágyamba és miután sikerült kizárnom a zavaró hangokat ,nagy nehezen elaludtam.