A banda

57.rész

(Chanyeol)

Az épülethez érve neki préselődtem falának és végre kifuttattam a levegőt tüdőmből, amiben vagy már fel órája megrekedve állt. El se hiszem hogy végre elértünk a központig. De nem sokáig örülhettem ennek mivel I.M intett a kezével hogy ideje lenne tovább menni. A fal mentén haladtunk egészen egy szellőző nyílásig. Itt bakot tartottam és I.M amilyen gyorsan csak tudta ,leszedte a védő rácsot. 

-Rendben,mehetünk.-ő már fel is kapaszkodott , majd mi követtük őt Krisel. Kris felerősítette a helyére a rácsot, semmit nem bízunk a véletlenre. A térkép szerint haladtunk előre egészen a fő folyosóig. Fogalmam sincs minek enni mellék folyosó , de én biztos vagy ezerszer eltévedtem volna itt.-Itt vagyunk.- súgta hátra nekünk I.M. Kiemeltük egy rácsot majd miután megbizonyosodtunk arról hogy senki nincs a folyóson,lemásztunk.-Most a hátsó terme...-Kris csendre intett minket. Léptekre lettünk figyelmes így egymásra nézünk és a falhoz állva lépkedtünk a folyosó elejéhez.Hárman lehettek, vagyis ennyi hangot számoltam össze,aztán hogy mennyien lehettek azt nem tudom. Készültünk a lecsapásra, mivel ha elmennek előttünk észre fognak venni minket így muszáj lesz valahogy megállítanunk őket. Az adóvevő recsegése szakította félbe a beszélgetésüket.

-Vétel itt a B osztag.

-Vétel. Azonnal menjenek a fő folyosó 3,részére. A foglyok megszöktek. Ismétlem a fő folyosó 3 részére menjenek a kijárati részhez. Vétel vége.

-Értettük,vétel vége.- ekkora mákunk nem is lehet. Boldogan néztünk össze a srácokkal. Nem hogy megtudtuk hol vannak Baekhyunék még ezek a kis drágaságokra is számítanak ami csak egyet jelent. Kris ment előre, ahogy megpillantottuk az első lábfejet előugrottunk és pár határozott mozdulat után már húztuk is be a folyosó végébe a kis fiókákat. Szerencse hogy nem tapasztalt tagokkal találkoztunk, amire felfoghatták volna hogy bajban vannak már rég ki voltak ütve. Lekapkodtuk a ruháinkat és miután belebujtunk az új ruháinkat indultunk is tovább. Bár álruhában voltunk továbbra is óvatosak voltunk, nem kellene azért lebukni mert túlságosán is elbíztuk magunkat. Ahogy megpillantottam a falon lévő 3 számot megállítottam a fiúkat és miután ők is észrevették lekanyarodtunk. A szemem elé tárult látvány egyben volt dühítő és megnyugtató. Lay felemelt kezekkel állt ott és ahogy megláttak minket a többi egyenruhás intett nekünk. Oda siettünk és akkor pillantottam meg a folyosón lévő másik két alakot is. Ahogy Baekhyunt megpillantottam megfagytam. Még mindig ugyan olyan gyönyörű , és ahogy nézem nincs semmi sérülése. Ha I.M nem ragadja meg a kezemet valószínűleg simán oda sétáltam volna hozzá és erősen átöleltem volna. 

-Emeljétek fel a kezeteket.- a férfi hangja parancsoló volt. A számomra ismeretlen alak egyből feltette a kezét de Baekhyun makacsul nézet a férfi szemeibe, rendíthetetlenül.

-Baekhyun,gyerünk!- szolt rá Lay. Bár látszódott rajta hogy cseppet sincs kedvére a dolog végül úgy tett ahogy mondták neki .Ahogy felemelt karját I.M tarkójának nyomta a fegyvert.

-Most te most szépen velünk jössz!-nyomta neki a falnak Baeket aki fájdalmasan felnyögött.

-Vigyétek vissza a cellájába,majd én később kiadom a büntetését!- egyből I.M mellé léptem és ketten elvezettük Baekhyunt. Ahogy lekanyarodtunk a folyóson nekinyomtam a falnak mivel össze vissza rúgkapált,legalább tudom hogy eddig se hagyta magát. Na ez már inkább Baekhyunos! Befogtam száját és karjait is hátra kötöttük, nem tetszését nem takargatta. Miután biztos voltam benne hogy kicsit lenyugodott enyhítettem szorításán és I.M felénk fordította. Lekaptam a sisakot fejemről és így már csak egy maszk takarta arcomat. Hunyorogva nézet rám majd ahogy tudatosult benne hogy itt lát. Eltátotta száját.