The cheating ♡N.H.ff♡

11. Január 19.

- Jessica. - köszöntött mosolyogva a nőgyógyászom,  Joshua. - Hogy vagy kicsi lány, minden rendben van? - kérdezte, majd hellyel kínált. Viszonoztam a mosolyát és leültem. Nagyon régóta Ő volt már az orvosom, megbíztam benne. Szerethető ember, nagyon kedves. 

- Hát az a helyzet Jos...Hogy szerintem kisbabát várok. - mondtam, mire bólintott.

- Mióta érzed ezt? - kérdezte kedvesen.

- 2-3 hete. - számolgattam.

- Rendben. Akkor gyere menjünk be, megvizsgállak. - mosolygott rám bátorítóan. Oké, egyszer már túlestem az izgatottságon ugyan itt, de ez mindig így van velem. Bárhova megyek akárhányszor, ugyan úgy bennem van az izgalom.

15 perccel később, boldogan jöttem ki a vizsgálóból, Joshua-val a nyomomban.

- Akkor még egyszer nagyon gratulálok Jessica, jövőhónapban várlak vissza. - ölelt meg, én meg viszonoztam. Igen, most már egészen biztos, hogy kisbabát várok! TE JÓ ÉG! El sem hiszem. Annyira nagyon boldog vagyok, majd kiugrok a bőrömből. De...valahogy ki kell derítenem kié a kicsi.

***

- Megjöttem! - kiáltottam a bejárati ajtóból. Levettem a kabátom, majd felakasztottam a fogasra. A tükör előtt megálltam egy kicsit. Felhúztam a pólóm és a kezemet a hasamra tettem. Óvatosan megsimogattam.  Anyus jött ki, hogy megnézze ki az, de amikor meglátta mit csinálok, elmosolyodott.

-  Jess. - mondta meglepetten, majd szégyenlősen lehúztam a pólóm. - Hát igaz, amit apád mondott? - kapta a szája elé a kezét. 

- Igen Anyus! Kétszeres nagymama leszel. - mondtam és azonnal megtelt a szeme könnyel. Boldogan átölelt.

- Édes istenem! Gratulálok csillagom! Nagyon szeretlek! - mondta patakzó könnyekkel, aztán kérdőn rám nézett. - Kitől van, Jess?

- Nem tudom, Anyus... - mondtam lehajtott fejjel. - Nem tudom, fogalmam sincs...Talán Ken-é, de az is lehet, hogy Niall-é. Gondolom Apus mindent elmondott... - néztem rá, Ő meg elpirult. Naná. Mindent elmondanak egymásnak. Még szép. 30 év házasság után, ez természetes. 

- El bizony. - mosolygott. Nevetve és karöltve mentünk be a nappaliba, ahol Apus és Lisa társasoztak.

- Sziasztok! - köszöntöttem őket egy egy puszival. 

- Anyuciiiii csatlakozol? Légysziii . nézett rám bociszemekkel Lis.

- Máris kincsem, de először mondanom kell valamit neked. Gyere, ülj az ölembe. - mondtam, majd hagytam, hogy belefészkelje magát. - Tudod szívem, most jöttem az orvostól, aki megnézte kis monitoron anyát és azt mondta, hogy lát ott valamit. Egy apró kis teremtményt. - mondtam és boldog mosollyal figyeltem Lisa-t aki először elcsodálkozik, majd könnyes, csillogó szemekkel néz rám.

- Anyuci, te kis babát vársz? Az én kis tesómat? - kérdezte vidáman. Biccentettem. Olyan nagy hévvel és szorosan ölelt át, hogy alig kaptam levegőt. Annyira szeretem!

Boldogan beszélgettünk, sütiztünk, társasoztunk, amikor csöngettek.

- Kinyitom! - álltam fel és kisiettem. Kikukucskáltam a lyukon és azt láttam, hogy Ken állt ott. Meglepetten nyitottam ajtót. - Szia Kenneth. - mosolyogtam rá. És kezdődhet a megjátszás. 

- Szia Szerelmem! - mondta, majd odahajolt és jó hosszan megcsókolt.

- Gyere be, hideg van. - löktem el magamtól. Bosszús tekintettel nézett rám, de aztán belépett az ajtón és leöltözött. A nappaliba tartva, egyszer csak a folyosón megragadta a kezem és odanyomott a falhoz. Nagyon féltem, azt hittem, megint erőszakoskodni fog.