My Life After BTS (Jimin | Taehyung fanfiction)

16. rész ~ Megőrülök

Taehyung

A bejárati ajtó kinyílt, majd pár másodperc után már záródott is. Ez azt jelenthette, hogy Jimin megérkezett. Mindenki tudta, hogy kivel találkozik ma, mert bejelentette nekünk. Örültem annak, hogy Jimin boldog, de valahogy soha sem fogok tudni 100%-ig örülni az ő boldogságának. Lehet ezt önzőségnek, gonoszságnak vagy akárminek nevezni, azonban ha valaki átgondolja az én nézőpontomat is, akkor az megértheti. Az, hogy minden megoldódhat Min Hae és ő közte az egy nagyon jó dolog, azonban szomorú voltam, mert tudtam, hogy az én kapcsolatom már soha sem lesz olyan Min Hae-vel, mint az előtt az este előtt. Nem mondom, hogy bánom, hogy mindent felfedtem neki. Jól tudom, hogy ha számat nem nyitom szólásra, talán még mindig nagyon jó barátok lehetnénk. Azonban akkor sem lenne ugyan olyan semmi. Amíg ő a boldog tudatlanságba élne, addig én szenvednék a közelében. Ezeket végig gondolva, talán jobb, hogy így alakult minden.

Jimin, ahogy belépett a nappaliba hangosan köszöntött minket. Mindenki a nappaliban tevékenykedett valamit, mert nagyon várták, hogy Jimin hazaérjen és beszámoljon, hogy mi történt közte és Min Hae között.

- Szia.. – köszöntötte Jimin-t hatalmas mosollyal Kookie. – sztok. – Egészítette ki a többes számmal, majd erre felkaptam a fejemet. Ugye nem?!

- Megjöttünk. – mondta Jimin, közben pedig még beljebb húzta Min Hae-t, hogy jobban látható legyen. Ez most mi? Fejemben elhangzó kérdésre, szinte azonnal jött a válasz. – Minnie mostantól itt fog lakni. Van valakinek bármilyen ellenvetése? – kérdezte Jimin a többiektől felhúzott szemöldökkel, én pedig totál kábultan ültem őket nézve. Ezt most nem gondolják komolyan, ugye? Minden erőmmel azon voltam eddig, hogy teljesen elfelejtsem Min Hae-t, hogy ne legyenek már olyan erős érzéseim iránta..erre most beállítanak és közlik, hogy innentől kezdve minden nap látni fogom? Hjaj, ez így nagyon nem lesz jó. Már érzem előre.

Min Hae

Hát...ez a belépő elég kínos volt. Jimin kérdésére, mi szerint van e valakinek ellenvetése azzal kapcsolatban, hogy itt lakjak, nem válaszolt senki. Már azon gondolkoztam, hogy a cuccaimat hátrahagyva szaladni kezdek, messze el innen. Tuti, hogy nem akarják, hogy itt lakjak, na de miért is akarnák? Összeesküvés elméletem és szökésem tervezését egy hang szakította félbe:

- Öhm..hallgatás beleegyezés. – mondta Jimin, majd éreztem, hogy meg fogja csuklómat és szinte már a szoba közepe felé húz. Ajh, ez annyira megalázó..

- Jimin. – mondta neki komolyan hangsúllyal Rapmon. – Tudod, hogy ilyen döntést nem hozhatsz meg egyedül, de még velünk sem. Ezt a vezetőségnek is jóvá kell hagynia. – világosította fel.

- Majd meg fogják tudni, ha lesz időm elmondani nekik. Amúgy meg, ha abba bele mentek, hogy Yun Seo itt legyen, akkor miért kötnének bele abba, hogy Min Hae itt legyen? – kérdezte Jimin, egyébként szerintem jogosan.

- Igaza van. – mondta hirtelen Suga, egyetértve velünk. – Amúgy is... mindannyian vártuk a pillanatot, hogy újra találkozhassunk Min Hae-val, miért viselkedtek így? – kérdezte mogorván, de sikerült ezzel megtörnie a jeget, ugyanis J-hope feleszmélve az általam okozott sokkból, szinte akkorát vetődött a kanapéról bele a nyakamba, hogy nem sok kellett ahhoz, hogy seggre üljek. Ezután Jin ölelt magához szorosan, majd Kookie is megölelt, bár az ő ölelését nem lehetett Jin-éhez hasonlítani. Míg Jin vitt bele férfiasságot, addig Kookie úgy bújt hozzám, mint kis gyerek az édesanyjához. Suga megveregette a vállamat, bár már ez is nagy szám volt tőle. Ezután jött oda hozzám Rapmon és Yun Seo. Rapmon egy kicsit távolságtartóbban ölelt meg, melyet nem teljesen értettem, Yun Seo pedig könnyes szemmel nézett a szemembe.