Miss Captain America: Need Your Help [BEFEJEZETT]

2. I

Egyszrűen csak arra az álomra tudtam csak gondolni. Semmi másra. Napok óta nem tudok normálisan aludni mert egy rémálom miatt fel kelek az este közepén és nem tudok visszaaludni. Fel alá járkálva a szobámban gondolkoztam az álmon és a harc közben történteken. Meguntam a várakozást és a tehetlenségemet felöltöztem egy utcai ruhába és beraktam egy táskába a pajzsomat majd egy gyors cetlit megírva hagytam el a bázist és a habgár felé vettem az irányt ahol minden csapattagom járgánya állt. Előhorgásztam a motrom kulcsát és összébbhúztam magamon a kabátomat majd elővettem a telefonomat ahol a kijelölt ház felé kellett haladnom.
A támasztót felhajtva ültem fel a kétkerekű járgányra majd elindultam a vizes aszfalton. Hogy merre? Egy ismerőshöz, akinek egy új élet esélyét adtam neki és megpróbáltam felnyitni a szemét. Percről percre, óráról órára vezetve haladtam a koórdinák megadott helye felé. Tíz óra vezetés után megérkeztem Brooklyn-ba. Egy közeli kávézóba érkeztem ahol az egyik lábamat az aszfaltra raktam le és a támasztót kiengedtem majd azt is az aszfaltra raktam. Elindultam a bejárat felé ahol kértem magamnak egy erős kávét és indultam tovább amikor egy ismerős arc tűnt fel. Mégpedig nem más mint Tony Stark. Gyorsan lecsaptam a csészét a pultra és átnyújtottam a pénzt majd az ajtó felé kezdtem rohanni. Amint kiértem gyorsan felpattantam a motorra és megláttam amint tony lépett ki az ajtón és a szemeivel kezdett vizslatni. Odalépett mellém és még mielött elindultam volna a kezét a kormányra rakta.
-Kérlek hallgass meg!-mondta zihálva.
-Csak egy okot mondj nekem ,hogy ne hadjalak itt.-néztem rá szúrós tekintettel mire sóhajtott egyet.
-Szükségem van rátok!-mondta majd meghúzta a kis fém üvegcséjét mire azt kikaptam a kezéből és a tartalmát kiöntöttem.
-Minek iszol ha csak vele magadnak ártasz. Bocs de nekem fontosabb dolgom is van mint ,hogy veled legyek és szívjad a vérünket.-mondtam aztán beindítottam a moromat és elhajtottam tony elől majd folytattam az utamat.

Egy világoskék mázú ház elé álltam be és leszálltam a motorról. Bekopogtam és egy számomra egy ismeretlen férfi nyitotta ki az ajtót Csak a hangjáról és az arcáról tudtam volna észrevenni,hogy ő az.
-Mit keresel itt Teresa?!-nézett rám szúrós tekintettel.
-Szövetséget kell kötnünk. -mondtam komoly hangnemmel.
-Teresa az a múlt. Én már nem vagyok Amerika Kapitány hanem egy normális életet élő férfi!-hajolt közel az arcomhoz.
-Steve téged teljesen másképpen ismertelek meg! De amint látom neked már nem számít a pajzs sem a ruha.-mondtam majd a kijárati ajtó kilincséhez nyúltam mire a kezem után kapott Steve és 180fokos fordulat következtén a falnak csapódtam mire felsziszentem a hirtelen belém nyilalt fájdalom miatt.