Örökké tartó vonzódás

~10.~

Köszönöm!❤❤

Hát, szilveszterkor szépen szétcsaptam magam és Dávidon fekve ébredtem fel, arra, hogy a farka a hasamnál dudorodik, illetve, hogy bámul. Majd úgy 3 órán keresztül szexeltünk utána pedig miután megebédeltünk ismét szexeltünk, majd haza ment. Remélem mondanom sem kell, mennyire sajgott utána úgy mindenem. Viszont úgy tartják, hogy amilyen az első napod az évben olyan lesz a többi is. Ezek szerint rám egy nagyszerű év vár, legalábbis bízom benne.
Nem sokra emlékeztem a szilveszterből, persze a lényeges dolgokra igen, dehogy hova tűnt Beka arról nem tudtam, egészen addig, amíg Dávid el nem mondta, hogy Micuval lépett le és nagy valószínűséggel még mindig ott van. Legalább ő is jól érezte magát álltam hozzá pozitívan és őszintén örültem, hogy csak azután ért haza miután Dávid elment, mármint haza.
Nem lett volna kedvem magyarázkodni, hogy miért is volt ott és nem is kellett.

Szilveszter után mintha megváltozott volna valami.

Lassan tavasz lett. Szeretem a tavaszt, a tél után tiszta felüdülés volt számomra. Nem szeretem a telet, túl hideg és fázós, utálok fázni.

Viszont ahogy telt még inkább az idő rá döbbentem, hogy Dávid nélkül legbelül borzalmasan magányos vagyok.
Barátaim vannak, hisz ők mind végig velem voltak, de Dávid, akivel tényleg mindent megosztottam, nem volt mellettem.
Akarva vagy akaratlanul is mindig ő jutott eszembe, őt kerestem mindenhol, vele akartam megosztani mindent, ami velem történt és neki is akartam elmesélni mindent.
Mintha mindig is velem lett volna és nem csak 2 éve lett volna az életem része, de azóta, hogy szét mentünk már fél év eltelt,sőt.. még annál több is.
Hallottam róla, mindig meséltek róla és nem tudták, hogy nekem ez rohadtul fájt igazából. Viszont nem mutattam ki, azaz próbálkoztam.. Hallottam, hogy rengeteg mindenkivel kavart, hetente vagy ha nem is hetente hónaponta váltogatta a nőit és ezeket is mind mosolyogva fogtam, hisz eközben mégis ugyanúgy velem beszélte meg a dolgait, bennem bízott ő is. Vagy ha nem is, de nekem mondta el a fontosabb dolgait és látszólag nem titkolózott. Keresett, ha valamit szeretett volna és engem vitt csak haza egyedül a szüleihez, mást soha.
Végig beszélgettünk, miután szakítottunk, ha csak pontokat írtunk is egymásnak, még akkoris. Tudtam, hogy gondol rám és még hozzá azért, mert megengedte, hogy tudjak róla, hisz, ha nem ír rám megannyiszor, akkor meg sem fordul a fejemben, hogy tényleg gondol rám.
A nő ügyein kívül mindent tudtam, mindent elmondott, de valahogy arról nem volt hajlandó beszélni, pedig engem az is érdekelt és érdeklődtem is.

Viszont ő túlságosan féltett, féltett attól, hogyha elmondja ott hagyom, félt, ha elmondja minden más lesz és nem úgy fogok tekinteni rá, mint azelőtt. Pedig, ha tudta volna, hogy igenis tudom milyen, tudom, hogy miket tett és tesz..egyszerűen csak tudom milyen volt és a mai napig tudom, hogy milyen és elfogadtam így. Sőt, mi több szerettem is így. Nem akartam, hogy megváltozzon, csak egy valamit akartam.
Nem akartam elveszíteni és ezért foggal- körömmel ragaszkodtam hozzá. Amely persze tettekkel nem nyilvánult meg. Nem követtem, nem nyomoztam le a nőit se semmi, én csak hallgattam az infókat Bekától és a lassan már nálunk lakó Micutól. Ohh igen, nem is említettem. Micu és Beka össze jöttek szilveszterkor, így Beka eléggé bele látott a Dáviddal kapcsolatos dolgokba és ha nem kérdeztem is elmondta, amire kíváncsi voltam. Tudta,pontosan, hogy nem hiába nincsenek egy éjszakás kalandjaim se más pasim Dávid óta, hisz a szívem még mindig az övé volt, ha ő elutasította azt, még akkoris.
Szóval, így, hogy Beka és Micu egy párt alkottak így néha megesett, hogy akaratlanul is összefutottam, ilyenkor pedig próbáltunk úgy tenni, mintha a testünk nem reagálna a másikéra és hamar lelépni. Viszont, mivel beszélgettünk titkon egymással ezért valahogy olyankor mindig egymásnál kötöttünk ki és kielégítettük a vágyainkat.
Én vele lehettem, ő pedig dughatott egy olyannal,akit teljesen ő tanított ki-ez lennék én-így tényleg csak élvezkedtünk és nem tanítottuk ki a szexpartnereinket, hogy mi hogy szeretünk szexelni.
2 év együtt járás után azért már eléggé kitapasztalod, hogy mit és, hogy szeret a másik az ágyban. Noha ez sem ment olyan egyszerűen, mint ahogy hangzik..hisz megmaradtunk ugyanazok, semmit nem változtunk és nos.. nem hiába voltunk egymás exei.
Szépen kifejezve magam ugyanis szilveszter után, mikor találkoztunk vagy szexeltünk, vagy veszekedtünk, vagy mindkettő. Nem volt érzelem mentes kapcsolat, mondjuk azok nem is mi lettünk volna.
Volt, hogy pofonnal váltam el tőle, közölve, hogy elegem van belőle és ezt befejeztük.
Volt olyan, hogy csak 2 hétig nem kerestük a másikat, aztán pedig egész szex-maratont tartottunk a hétvégén.. és még sorolhatnám.

Minden ellenére élveztem ezeket az estéket, még ha minden egyes alkalommal, mikor megcsókolt a szívem újra és újra össze tört.
Mazoista lennék? Meglehet. Viszont nem voltam képes elengedni Dávidot, bármennyire is tudtam, hogy ez az egész sehová nem vezet. Bármit megtettem volna érte és azt hiszem, ezzel ő is pontosan tisztában volt.
Hogy csak az egyik hülye exe lettem volna, akit néha megdugott? Nem hiszem, hisz nem csak ennyiből állt, a mi kis "kapcsolatunk".
Néha fogalmam sem volt róla, hogy hol is van, vagy mit is csinál, hisz ilyenkor rendszerint más nőkkel volt én mégis megannyiszor, mint egy hülye tini picsa vissza fogadtam és ott voltam neki, bármire is volt szüksége.
Hiába próbáltuk titkolni, hogy találkozunk a közvetlen környezetünk előbb-utóbb rájött a dologra.
Én meg is szívtam vele. Hisz folyamatosan megkaptam, hogy "Találsz jobbat nála"
"Ennek semmi értelme.. most akkor együtt vagytok vagy sem?"
"Csak kihasznál téged vedd már észre"
És a többi.
Viszont én tudtam azt, amit ők nem tudtak.
Hogy milyen is az igazi Dávid és azért az énjéért megérte a sok szenvedés.

-Dáviiid!-nyávogtam a magassarkúban sietve utána.- Várj meg!- szóltam utána.
-Francért vetted fel azt a szart-morgott és bevárt engem.
-Nem azzal van a probléma, hanem azzal, hogy előre loholsz.- értem utól.
-Fel ne vegyelek?- nevetett fel.
-Nem, nem kell, csak ne fuss- adtam egy puszit az arcára.
-Hisztis picsa vagy- fogta át a derekamat én pedig hozzá bújtam.
-Nem tudom, hogy kirinyált, mint egy kislány, hogy induljunk meg haza és hagyjuk ott Micuékat.- incselkedtem vele és rá nyújtottam a nyelvemet.
-Mert nem állt szándékomban gyertyatartó lenni, inkább csinálom én is azt amit ők fognak, csak én veled.-morogta a fülembe vigyorogva.
-Szeretnéd- kuncogtam és széttúrtam a haját.
-Csak érjünk haza-nevetett fel és így tettük meg a további 15 perces utat. Annyira nem ismertem azt a részét a városnak, amerre Dávidék laktak, mindig csak hozzá mentem meg a szemben lévő boltba, ha épp kellett valami így vakon bízva benne mentem mellette.
Ahogy hozzájuk értünk egyből vetkőztetni kezdett.
-Türelmetlen vagy!- kuncogtam fel és készségesen emeltem fel a kezem, hogy kibújtasson a ruhámból, majd ki léptem a cipőmből, így ismét 1,5 fejjel kisebb lettem nála.-Pici vagyok- bigyesztettem le az ajkam.
-Nem értem, hogy hol a probléma- csókolt meg, majd ő is fehérneműre vetkőzött én pedig törökülésben leültem.-Tessék, itt van egy kis pizza- dobta oda nekem, én pedig reflexszerűen elkaptam és elkezdtem majszolni.
-Köszi- bólogattam, ő meg vigyorogva figyelt és ő is elkezdett enni, én viszont 3 falat után letettem az asztalra.-Fáradt vagyok.- dőltem el az ágyon.
-Azt elhiszem, végig táncoltad az éjszakát.- fejezte be ő is az evést, majd ledőlt mellém.-Tele lettem.
Halkan felnevettem, majd a lábammal pont elértem a lámpa kapcsolót, így lenyomtam. Hátat fordítottam Dávidnak és magamhoz öleltem a párnát, mire megéreztem a kezét a fenekemen.
-Alexa!
-Igen?
-Jó éjt!-engedte el a fenekem.
-Jó éjt!- mosolyodtam el, viszont pár perc múlva megint megéreztem a kezét a fenekemen.
-Alexa!
-Hmm?
-Jó éjt!- engedte el a fenekem, mire én felnevettem.
-Dávid-tettem a fenekére a kezem én is.
-Mond.
-Jó éjt!- mondtam vigyorogva.
Ezt még bejátszotta vagy háromszor, mire én hangosan nevetve neki dobtam a párnát.
-Alexa!
-Ne kímélj!
-Van kedved kefélni?
-Ahh, fáradt vagyok.
-Örülök, hogy ezt mondtad, mert én is.
Felnevettem.
-Úgy viselkedünk, mint az 50 éves házasok- jelentette ki és a derekamra téve a kezét magához húzott én pedig jót mosolyogtam ezen.
-Jó éjszakát,Dávid!-suttogtam boldogan.
-Jó éjt!- fúrta a fejét a nyakamhoz és hamar elaludtunk mindketten...