Legszebb tévedes - Szalai Ádám

11. Mintha az apja lenne

Unottan pakolgattam el az elmosott tányérokat a helyükre míg a kisfiam óvodában van, most lenne pár perc szabad időm míg nem kell érte mennem mégis a tányérokat és poharakat pakolom ahelyett, hogy pihennék. Borzalmasan kezdek unalmassá válni, vagy talán ezt teszi velem az anyaság. Egy begyöpösödött anyává válok. Remek.

Miután végeztem a nappaliban mentem, ahova leültem és a telefonomat előkotorva felnéztem a csoportban.

Krisztián Németh: Na kik vannak itthon?

Jázmin Szoboszlai: Remélem Szalai nincs itthon...

Ádám Szalai: Nem rég értem haza Balatonról!

Direkt csinálj, direkt hozza fel a Balatont, ahol egy ismeretlen csajjal volt. Ezzel akar idegesíteni. Mekkora egy szemét dög!

Balázs Dzsudzsák: Milyen volt?

Ádám Szalai: Remek, csodálatos, pár napot töltöttem a barátaimmal.

Barátaiddal a nagy francokat. Maximum az ágyasoddal, de ez engem miért érdekel?

Jázmin Szoboszlai: Lehet többet kéne járnod Balatonra a „barátaidhoz" ...

Mit művelsz, Jázmin? Ennek nem lesz jó vége!

Ádám Szalai: Lehet igazad van.

Bosszankodva a kezemet a párnák közé csaptam sőt felkaptam a párnámat és a tévéhez vágtam, de csak a földre esett. Komolyan kezdek úgy viselkedni, mint egy féltékeny barátnő pedig Szalai Ádám nem a barátom, de még egy szép emlék se.

Zoltán Stieber: Jázmin otthon vagy?

Hirtelen néztem a telefonomra mikor Zoli írt és a szemöldököm a magasban szökött.

Jázmin Szoboszlai: Aha, de miért?

Zoltán Stieber: Benézek.

Ádám Nagy: Nézz is ki!

Komolyan ennyi esze is csak Nagy Ádámnak lehet. Imádom a gyereket,de néha már sok belőle. Ha nem tudna focizni fogalmam sincs mihez kezdene magával.

Miután rákérdeztem Zolitól, hogy mikor jön elkezdtem kicsit rendben tenni a lakást, ami annyiból állt, hogy felszedtem a földről a párnát és írtam Hannának, hogy hozza el az óvodából Zsombort, amire egy sima „ok" választ kaptam. Dolgozik, mit várok?

Nem sokkal később már csöngetek is és szaladtam az ajtóhoz,hogy kinyissam és az a személy állt az ajtóban, akire vártam így egy öleléssel köszöntem az újdonsült legjobb barátomnak. Végül is falazott nekem, amikor valójában az éjszakát Szalaival töltöttem, de ő kisegített a bajból. Egy igaz barát.

Miután beljebb engedtem levette a cipőjét és a nappaliban mentünk, ahova azonnal leültünk és kérdően néztem felé.

-Mi szél hozott erre? - igazából nem mondta el miért akar jönni,ami magában furcsa volt, de őt szívesen látom.

-Szalaival töltötted az éjszakát Andorrában? - kérdezett rá,mire a szemöldököm a magasban szökött. Valójában nem mondtam el neki, el akartam mondani, de nem tudtam. Egyszerűen nem ment. -Igazából Balázs elmondta és elég nyilvánvaló, de tőled akarom hallani – tette hozzá, mire lehajtottam a fejemet aztán a kezeimet a hajamban mélyesztettem. Ennyit a legjobb barátságról hisz milyen barát az, aki titkolózik?

-Sajnálom, Stibi – szólaltam meg bűnbánóan, mire érdeklődve várt. Vár, de mire? Bocsánatot kértem, mit kéne még tennem? -Nem vagyok Szalaiban szerelmes, egyáltalán nem érdekel! Az csak hiba volt, le akartam nyugtatni – tettem hozzá, mire Zoli nevetve megrázta a fejét és a szemöldököm a magasban szökött. Még kinevet?