Pál utcai fiúk - fanfiction [AU] /FÉLBEHAGYOTT/

10

Csónakos észre se vette azt, hogy mar iskolába jár; egyszer csak megtörtént, viszont nem bánta mert így láthatta a többieket, és végig nézhette ahogy az újonc és a csapat ki nem nevezett vezetője összejönnek, hisz Barabásék mindenkinek elmondták, és megmutatták a képet. Esküszöm hihetetlennek. Mintha egy csapat három évessel lenne körbe véve az ember. Attól, hogy ezt gondolta őrült neki. Bár nem szereti megmutatni, és nincs is kimondva, de Boka után ő a legérettebb. Az ember Cselét mondaná, és közel is járna, de Csaba az intelligenciája miatt kapja a második helyet, hisz ő a csapat agya... mint Vilma a Scooby-doo-ban.
Meglepetésére mikor beért a suliba a pár között, kik a buliban összeakadtak vágható feszültség volt. Az első hét végére János összeszedett valami nevesincs ribancot, míg Ernő a szokásosnál is kevesebbet evett. Hétvégén megunta, felhívta a kapitányt:

-Csá! Ráérsz?
-Szia Andris... mikor?
-Úgy most. A parknál.
-Nem lehet... mos...- Bandi meg se várta a válaszát.
-Hallod, leszarom. Gyere oda, ha nem meg én se tudom hogy mit csinálok. Fontos.
- Ernőről van szó ugye...?- Boka János nem akarta beismerni hogy Ernőnek komoly baja van és ő az aki okozta azt. Csak fel tőle. Akar mennyire is próbál megfontolt és erős lenni, mióta megjött ő nem tudja mit csinál, azt meg végképp nem hogy mi a helyes. Teljesen el van veszve.
-rendben. 15 perc és ott vagyok.

Ernő nem tudta mit is kéne tennie. Hagyja az egészet a francba? Küzdjön? Fél, hogy ugyan az lesz mint régebben... kinek kell, hogy megint csak a nevetés tárgya legyen? Nem tudna megint kimászni belőle. Nagyot sóhajtva lapozta fel az utolsó lapokat a Hobbitból. Nem az a fajta a könyv, amit elolvasna, nem mintha nem élvezné, csak ő inkább a Zabhegyezős srác.

Boka és Csónakos is odaért időben, ami ha nem is János, de Bandinál ez ritka számba ment. Leültek egy padra, majd András rágyújtott, és megkínálta a másikat aki kivételesen elfogadta.

- Na, miért hívtál ide ki?- kérdezte.

- Mi a franc lett köztetek Nemecsekkel? A bulin azt hittük, hogy minden oké, de...

-Mert. Én döntöttem így, bár nem a jó kedvem miatt, vagy mert ki akarok bárkivel is szúrni...- Csónakos ingerültséggel átitatott hangsúllyal szólt hozzá, talán erősebben a kelleténél:

- Hát akkor mi a halálért gondolod, hogy ez jó ötlet?! Nem látod, hogy Ernő min megy...- Boka János se bírta tovább, ő is felemelte a hangját.

- Azt hiszed nem veszem észre?! Hogy nem folyamatosan őt nézem? Hogy nem bűvöl el minden egyes rezdülésével? Mindenével, az egész lényével megöl, de így döntöttem. És igen így mind ketten szenvedünk, de így is úgy is. Mért lenne ez így jó?! Minek küzdjek egy olyan dologért, ami nem működne különböző dolgok miatt.

- Egy hisztis punci vagy Boka János- a sértett fél eldobta a szűrőig elszívott cigijét, majd két szóval ott hagyta barátját:

- Kapd be.- és vissza se nézett, csak sétált a Duna mellett. ahogy hallgatta a Be more chill című musicalt megállapította hogy pont lesz pénze egy piros dobozos Austinra, és talált is egy embert aki bement neki. Az elmúlt időszakból neki a leghálásabb.

Hetek teltek el, elértünk február elejéhez, viszont Jancsi senkivel se lógott igazán, csak Gerébbel, aki mindenhova úgy követte , mint egy kiskutya a gazdáját.

Most van rá esélyem, most hogy ott hagyta az a szerencsétlen, undorító csontvázat. Mosolygott magában. A kedvenc idő töltése az, hogy azon gondolkozik hogyan is túrhatná ki a szőkét a középpontból. Nekem kéne az eszébe legyek! Mindig ott voltam neki. Csak rá várok! erre egy elveszett kisfiú Ernő nélkül. Hogy lehet ez? Esküszöm hánynom kell.

Gondolatmenetéből a szeretett fiúja rángatta ki.

- Büfébe mész?-kérdezte csillogó szemmel, persze János nem vette észre.

-Ja.

-Elkísérhetlek?

- Kérlek ne.- válaszolta hűvösen.

Bokát már nagyon idegesítette, hogy most hogy nincsenek a többiek , Dezső teljesen ráakaszkodott, és nem tud tőle megszabadulni. Persze kedves hogy itt van vele, de nem oké. Elege van.

a fiúk többi része kint relaxáltak a szokásos helyen a hideg ellenére. Ernő ma nem volt suliban, senki nem tudta elérni, emiatt a banda még idegesebb lett. Kolnay odaintett a fejével a távolabb cigiző Boka Jánosra - Hanyadik doboza a héten neki?- a többiek vállukat vonogatták. Ez az elmúlt időszak maga a pokol. Geréb is kivált - nem mintha nagyon kedvelték volna, mert utálták ahogy a vezérre csorgatta a nyélét, és most hogy nincs az újonc teljesen beletaposott- és a csapat szétesett. Senki nem tudja hogy mit kéne csinálni, őszintén remélik, hogy megoldódik, remélhetőleg pár napon keresztül.

Csónakos telefonja megcsörrent, Nemecsek végre visszahívta, viszont a meglepetésére egy negyvenes női hang szólt bele.

-Haló, Csónakos András?

-Igen. Nemecsek.. Mármint Ernő? Jól van?- mielőtt még a maradék 99 kérdését feltehette volna -feltehetőleg- Nemecsek anyja megszólalt.

-Kórházban van. Elküldöm neked a telefonján a címet, kérlek látogassátok meg, mert biztos segítene neki... Sajnálom, mennem kell. Viszont hallásra.

- Viszont hallásra..

Elmondta a többieknek. Rávette őket, hogy csak délután mondják el a másiknak, hogy ne rohanjon el a suliból és csináljon valami hülyeséget.

A nap lassan telt el. Csak János és András maradt az osztályban. Mielőtt Bandi kiment volna odaállt a másik padjához. Nagyon sóhajtott, majd kimondta.

-Nemecsek kórházban van.

***

Sajnálom, hogy ilyen későn, ilyen rövidet hozok, de ilyet olyan nehéz megírni. Meg a Wattpad több mint érdekes mostanság. Elvesznek a munkáim, nem tölti be a dolgaimat, vagy nem hagy dőltbe írni, vagy nem tudok másban írni....

mindegy. Remélem már nyugis hetetek volt.

Szép estét ♥

Matka:)
Ui.: KÖSZÖNÖM A TÖBB MINT 1k MEGTEKINTÉST! ÓRIÁSIAK  VAGYTOK!!!❤️❤️❤️