lucifer 👿

Utazás

-Tehát. Van valami kérdésed?
- Igen van. Hol van a testvérem?

-Biztos, hogy tudni akarod?
- Igen, biztos! – mondtam ki határozottan.
- Akkor elmegyünk hozzá.
- Tényleg? Elviszel hozzá? De jóó. Köszönöm.

Annyira örültem, hogy felpattantam és a nyakába ugrottam. Bár a lábam miatt szinte azonnal vissza is estem.

-Akkor kezdj el összepakolni, mert messze megyünk.
- Okés, de mégis milyen messze? Milyen ruhát pakoljak? Meleget vagy valami lazábbat?
- Lazát! – mondta egy féloldalas csábos mosollyal együtt.

Előkerestem a bőröndömet és elkezdtem bepakolni a ruháimat és minden más egyebet is. Mire készen lettem alig tudtam összecipzárazni a bőröndöt. Szerencsére segített nekem Demon. Ráfeküdt és már szerencsére sikeresen összecipzáraztam. Lementünk a nappaliba és Logan már ott várt ránk. Demonnak is bepakoltam pár cuccost betettük a kocsi hátuljába majd indultunk is.

-Egyébkéént... Neked mióta van ilyen kocsid?? – meglepődve néztem rá.
- Nem régóta. Miért, nem tetszik?
- De igen tetszik, csak nem tudtam, hogy van ilyened!
- Pedig van. Szeretem a BMW-ket. – jelentette ki nagy mosollyal.
- Akkor jó. Van valami jó zenéd?
- Mmm nem tudom. Itt van, hogy milyenek vannak. Keres egyet. – kezembe nyomott egy tablet szerűséget és kiválasztottam rajta az egyik kedvencemet.

Az út nagyon hosszú volt és sok mindenről beszélgettünk, de valahogy mindig elkerülte azt a témát, hogy pontosan mit csinált ennyi ideig.

-És veled történt valami izgalmas? – kérdezte tőlem és az utat figyelte tovább.
- Háát... igazság szerint, egy kevés érdekesség történt csak. – néztem ki az ablakon.
- És mi az a kevés érdekesség?
- Hát nem is tudom, hogy elmondjam-e neked?!
- Nekem el mondhatod, elvégre az őrangyalod vagyok.
- Akkor elmondom. Mindössze annyi történt, hogy lefeküdtem Petivel. – megszorította a kormányt és csak annyit mondott, hogy értem.

Nem értettem ezt az egészet, de az valószínű volt, hogy nagyon nem tetszett neki, amit hallott. Ezek után nem is szóltunk egymáshoz. Csendben utaztunk tovább.

-Logan?
- Tessék?
- Haragszol rám? – szomorúan fordulok felé.
- Igen! – mondta ki egyszerűen érzésektől mentes arccal.
- De háát... Mégis miért? – értetlenkedek.
- Azért mert lefeküdtél azzal... - válaszolt gúnyosan.
- Nem értem miért haragszol ezért!? Van magánéletem.
- Nem érted.
- Hát kurvára nem értem.
- Ne barátkozz vele. Ennyi.
- NEM FOGOD MEGSZABNI, HOGY KIVEL BARÁTKOZZAK ÉS KIVEL NE! – ordítottam elmagam.
- Hidd el, most jobb, ha rám hallgatsz!
- Na és mégis miért?
- Még nem mondhatom el. Ha betöltöd a 18-at akkor elmondok mindent.
- Kész. Mindig mindent csak akkor, ha betöltöm a 18-at. – kinéztem az ablakonidegesen.
- Nem sokára ott vagyunk. Már vár minket.
- Micsoda? – kaptam vissza rá tekintetemet.
- Ahogy hallod. Már vár minket.     
__________________________________
Új rész.
Ne haragudjatok a késésért, de sajnos az éretségire kell koncentrálnom.
Amikor lesz egy kis időm irom tavább!!!
Jó olvasást!😉😘