Az én rosszfiúm [Befejezett]

Harmadik rész

Nem mertem megfordulni, sem megmozdulni.

De a tegnapi után még mindig nem tudom, hogy mit higgyek.

Miért is félek tőle?

Már megszoktam, hogy bánt, miért ne bírnék ki még egyet?

Gyorsan megfordultam, és mélyen a szemeibe néztem.

Megszólalni nem mertem.

-Szia.-köszönt még egyszer, aztán elmosolyodott.

Ezt már tényleg nem tudom hová tenni.

-Szia.-mondtam egy kicsit halkan.

-Na mi van, már megmersz szólalni?-kérdezte Taehyung nevetve, majd egyre közelebb jött hozzám.

Félve Markra pillantottam, aki szintén elkezdett felém jönni.

Azt hiszem, ma tényleg kórházba fogom végezni.

Taehyung már elemte a kezét, de még mielőtt felpofozhatott volna, valaki ellökte előlem, és a földre zuhant.

-Mostantól csak én verhetem meg. Értve vagyok?-kérdezte Mark mérgesen Taehyung-tól, aki a padlón fekve hevesen bólogatott.

Úgy látom nem csak én félek tőle.

Mark megfogta a csuklómat, majd húzott maga után.

Most meg mit akar?

Nem akar megverni mindenki szeme élőtt, vagy mi?

Egészen egy eldugottabb folyosóig húzott, aztán megállt.

Na most biztos, hogy kapok.

Az újabb bántalmazások gondolata miatt elkezdtem remegni, aztán kitört belőlem a zokogás.

Nagy meglepetésemre két ölelő kart éreztem meg magam körül.

-Shh... Ne sírj...-suttogta a fülembe, és végigsimított a hátamon.

Kezdtem lenyugodni, így csak értetlenül bámultam rá.

Most már megint mi ez a kedves viselkedés?

És nekem meg miért esik ilyen jól az ölelése?

-Yugyeom... Én sajnálom, hogy bántottalak. Ígérem neked, hogy többet sohasem foglak bántani.-fogta meg a kezeimet, és mélyen a szemembe nézett.

A pillantása teljesen másmilyen volt, mint amit egész életemben láttam.

A szemei megteltek érzelmekkel, és az ajkai mosolyra húzódtak.

Kicsit megemelte a tekintetét, mivel alacsonyabb volt nálam.

Olyan szépek az arcvonásai...

És az a szempár...

A szájáról ne is beszéljünk...

Éreztem, ahogyan pírbe borul az egész arcom, és egyre gyorsabban vert a szívem.

Még csak most jutott el az agyamig, hogy Mark Tuan, most azt mondta nekem, hogy soha többé nem ver meg.

Talán nyugodt életem lesz?

De végülis a többiek így is piszkálni fognak.

Azt viszont még mindig nem értem, hogy mi ennek az egésznek az oka.

Egy napja még bántott, most meg tulajdonképpen megvédett, és megígérte, hogy nem bánt többet.

-Mark, miért csinálod ezeket?-csúszott ki a számon a kérdés, ami már pár perce az eszembe volt.