Az én rosszfiúm [Befejezett]

Tizenkettedik rész

-Gyeomie! Valami Jackson keres!-kiabálta be Mark, mire én hirtelen felültem az ágyba.

Jackson-t láttam meg az ajtóban, Mark mellett.

-Jackson Hyung!!!-visítoztam vigyorogva, de odafutni sajnos most nem tudtam.

Felkelni sem tudok.

-Szia Gyeomie~!-ölelt magához a legjobb barátom.

Ekkor jutott eszembe, hogy még nem is ismerik egymást Mark-kal.

-Mark, ő itt Jackson Wang, a kiskori legjobb barátom. Jackson, ő itt Mark Tuan, a barátom.-mosolyogtam rájuk, ők meg kezet ráztak.

Mark elég furcsán nézett Jackson-ra.

A tekintete nem volt valami barátias, vagy kedves.

-Yugyeom, te beteg vagy?-nézett rám aggódóan Jackson Hyung, aztán leült mellém.

-Igen az. Tüdőgyulladása van.-felelte helyettem Mark, és leült a másik oldalamra.

-Szegénykém. Gyógyulj meg hamar.-simogatta meg a fejemet Jackson, én meg mosolyogva tűrtem.

Mark-ra néztem, aki nem tűnt ilyen boldognak.

Talán nem szimpi neki Jackson?

Úgy néz Jackson Hyung-ra, mintha nem megsimogatta volna a hajam, hanem levágta volna a fejem.

A gondolkodásomat az szakította félbe, hogy Mark telója megcsörrent.

Ha az a ribanc megint ide akar jönni, én esküszöm betegen is megtépem.

-Oppa!-hallottam meg annak az utolsó kurvának a hangját a vonal túl oldaláról, de Mark kiment a szobából, így többet nem hallottam.

-Ki hívta?-nézett rám Jackson, mire én szomorúan megvontam a vállam.

Ő hátra nézett, aztán perverz vigyorral az arcán visszafordult felém.

-Szóval akkor ő a te szerelmed.-vigyorgott tovább.

Éreztem, hogy elvörösödök.

Igen, ő az, csak most pont a barátnője hívta...

Olyan rossz érzés ez.

-Igen.-mosolyodtam el én is. Ez talán egy kicsit kamu mosoly volt, mert most nem éppen a boldogság érzése tölt el.

De hozzá kell szoknom, hogy barátnője van.

Nem én csókolom, nem én érek hozzá...

Áh, még belegondolni is rossz.

Jackson Hyung akart mondani még valamit, de Mark visszajött.

-Egyébként Jackson, miért is jöttél ide?-nézett szúrósan az ajtóban álló fiú a mellettem ülőre.

-Gyeomie-hez jöttem.-karolt át Jackson.

Mark aztán nem tudja jól leplezni, ha utál valakit.

Most úgy néz a legjobb barátomra, mintha éppen kibelezne engem.

Nem értem, hogy most Mark miért ilyen.

-De beteg. El akarod kapni?-ült le Mark is mellém, én meg csak kérdőn néztem rá.

Mi ez a fura viselkedés?

-Nem akarom elkapni. De akkor ennyi erőből te is elkaphatod.-vágott vissza egyből Jackson Hyung.

Most ez komoly, hogy rajtam veszekednek?

-Én ápolom képzeld. Itt hagyta az anyja, és vigyázok rá amíg beteg. Nem hagyom magára.-mosolyodott el a végére, aztán a kezét a homlokomra tette.