Az autóút negyede csendben telt. Zenét hallgattunk, és énekeltünk. Eszméletlen milyen hangja van még mindig az anyukámnak. Rá kell, hogy döbbenjek a család magyrésze nagyon tehetséges. A nagyi szeretett zenélni, nagypapa is, Blake nagybácsi is énekes, apa, anya szintén. Volt kitől örökölnöm a hangom, tehetségem. Aztán megszólalt az én kedvenc zeném. Zara Larson-Uncover-je, mire anya elhallgatott, és hagyta, hogy elénekeljem a dalt egyedül. Imádom ezt a zenét. Szomorú, és boldog is egyben.-Szívem. Nem szeretnél esetleg az énekléssel foglalkozni?-kérdezi anya mosolyogva.
-De. Végül is, semmit nem veszítenék vele. Nagyobb lenne a hírnevem, plusz lehet hogy találnék magamnak egy KEDVES, JÓKÉPŰ fiút.-motyogom,de anya ezt is meghallotta.
-Kincsem, ha megtudod az igazságot (ami lehetőleg holnap lesz) akkor teljesen máshogy fogsz a dolgokhoz állni.-kacsint.
-Miféle igazság?-kérdezem.
-Az mindegy.-legyint egyet. Pár perc múlva a pláza mélygarázsába parkolunk le, egy nekünk tetszőleges helyre.
Az övem kicsatolom, majd a telefonomat, és a táskámat megfogva, kinyitom az ajtót. Ahogy anya mellé léptem, hallottam ahogy a fényképezőgépek kattognak. Marha jó. Még itt sem lehet nyugodt az ember.
Mondjuk, sehol nincs nyugodt életem/életünk.Gyorsan (futólépésben) felrohantunk a 2.emeletre, majd ott elindultunk az első ruha boltba. Ahol eltöltöttünk kemény 5 percet. Kijöttem 2 szatyorral. Magyarul, vettem magamnak 2 ruhát.(😂) Aztán elsétáltunk a GoldenStreet boltba, ahol szintén vettem két ruhát.
Így már volt 4 ruhám. Márcsak a cipő hiányzott, ezért elmentünk egy cipő boltba, megvenni azt is. (❤)Az egész délután arra ment el jóformán, hogy ruhákat, meg cipőket vásároltunk.
De még mindig hátra volt a fodrászat.
Beléptem a helyiségbe, anyával a nyomomban.-Sziasztok.-köszöntött minket Steve, a legjobb fodrász a helyen.
-Sziaaa!-köszönti anya két puszival, majd én is ugyan így teszek.
-Mi járatban csijszikáim?-kérdezi mézes-mázas hanggal.
-Újítani szeretnék.-mosolyodom el.
-Milyen hajra gondoltál?-kérdezi mosolyogva, tenyereit összedörzsölve.
-Milyeneket tudsz ajánlani?-kérdezem tőle vigyorogva.
-Bőrszínhez, vagy szemszínhez nézzem?-kérdezi segítségkérően.
-Mindkettőhöz.-gondolkozom el.
-Hát jó.-mosolyog, majd elővesz egy katalógust, és a bőrkanapé felé biccent a fejével, hogy üljünk le.
Helyet foglalunk, majd ő is mellénk ül.
Kinyitja a katalógust majd lapozgatni kezdi. Jobban megnézem a "címlapot" a cím miatt. Extrém hajak. Rámutatott az elsőre.
-Ez nem, ez túl extrém.-rázza a fejét anya.-Nem neked kell döntened anya. Nekem kell.-nézek rá szúrosan. Lehajtott fejjel elmormol egy "Bocsi" félét, majd mutatja Stevenek, hogy lapozhat.
-Ez túl kék.-húzom el a szám.-Viszont gyönyörű.-mosolyodom el.
Lapoz.-Ez tökéletes lenne, de túl sok benne a zöld, és nem nagyon tetszik.-húzom el a szám. Bólint hogy megértette, majd lapoz egyet tovább.
-Ez túl világos.-rázom a fejem csalódottan.
-Okés. Akkor az utolsó.-ér a végére.
-Tökéletes.-szeretek bele azonnal.-Ez lesz az igazi.-mosolygok.
-Igen, szerintem is.-bólogat unottan anya.-Sikerült eldöntened fél óra alatt, hogy milyen hajad legyen.-mondja durván.-Akkor mostmár csak meg kell csinálni.-pillan Stevenre.
-Persze. Ma, vagy holnap?-kérdezi.
-Elég lesz holnap, de reggel ha lehetséges.-mosolygok.
-Fél 11?-kérdezi a naptárát nézegetve.
-Tökelétesen megfelel.-bólogatok.
KAMU SEDANG MEMBACA
By Your Side SZUNETEL
Fiksi PenggemarEgy híres lány élete, aki arra a sorsa jutott, hogy azt csinálja, ami a külvilágnak jól esik...és ami a szüleinek megfelel.