27. rész

380 34 12
                                    

Na hát ömm...Buli. Ez mindent elmagyaráz. De úgy igazán.

********************************

Lauráék háza nem volt messze. Mint kiderült három utcányira lakik, így nem kellett sokat autózni. Csöngettünk. Várnunk se kellett, rögtön ajtót nyitottak. Laura volt. Hosszú barna haja kivételesen ki volt engedve, sminkje nagyon aranyossá tette az arcát, ruhája pedig meseszép volt.

-Sziasztok! Csak titeket vártunk már. Gyertek csak-invitált be minket. Mikor beléptünk egy letisztult, ám modern házban találtuk magunkat.

- Tíz perc múlva lesz egy kis tűzijáték. Aki szeretne jöjjön ki az udvarra- kiáltotta el magát Laura.

- Én nem szeretnék kimenni. Hűvös van- nézett rám Jin.

- Akkor én se megyek- mosolyogtam.

- Ha szeretnél menj ki nyugodtan

- De nem szeretném ha egyedül lennél

- Biztos?

- Nem, azért mondtam mert nem

Csak pislogott rám. Elnevettem magam.

- Hé! Nem vicces!- csapott vállon.

********************************
Mindenki kiment tűzijátékozni, csak mi ketten maradtunk bent. Jin odalépett és mosolyogva fürkészett. Erre én megölelgettem.

- Nagyon szeretlek- bújt hozzám mégjobban.

- Én is téged-pusziltam meg a feje búbját. Így voltunk mindaddig, míg a többiek be nem jöttek. Jin el akart húzodni, tudtam, hogy fél, de nem engedtem.
- N-Namjoon-súgta remegve a fülembe.
- Nyugalom, itt vagyok- súgtam vissza. Aztán Suga kijött a konyhából totál részegen és egy perverz vigyor kíséretében skandálni kezdett. És így 5, azaz öt perc múlva követte a példáját. Én Hopera néztem. Ő felmutatta a hüvelykujját. Én erre...megcsókoltam Jint...Majd összekulcsoltam ujjainkat. Mikor kimentünk Jin felbátorodva felmutatta a kezeinket. Erre mindenki fütyült, tapsolt és éljenzett.
~Jin~
Mikor kiértünk a teremből, hevesen dobogó szívvel felé fordultam.
- Ezt muszáj volt mindeki előtt?-kérdeztem kicsit indulatosan.
- Igen- jelentette ki. - Ajj Jin nem titkolhatod mindenki előtt. Vagy ha ennyire szégyelled, akkor mondd meg. Nem kell ezt csinálnod.
Felkaptam a fejem. Ne beszéljen butaságokat.
- Na ilyet ne mondj! Nem szégyellek én senki és semmit, főleg nem téged. Ilyet ne is feltételezz. Szeretlek te- öleltem meg. Kézenfogva bementünk a terembe. Na hát ömm...Látni kellett volna. Suga full részegen fent táncolt az asztalon. Mindezt kőkemény 20 percen át. Aztán még többet akart inni. Na ezt sajnos megvalósította. Majd a sok alkoholtól megbotlott az asztal szélébe és...ráesett...egyenesen...
J-hopera...Nagy nehzen megtartotta magát felette, Hope nagyon meglepődött, alig kapott levegőt a csodálkozástól. Mert ugye volt az a kis vitájuk még régebben. Hát sajnos nem sikerült kibékülniük. Találtak maguknak új párt. Yoongi perverzen elvigyorodott, a szemöldökét kezdte el vonogatni. Hope erre még érterlenebbül nézett rá. Suga karjai elernyedtek és így szó szerint Hoseokon feküdt. És...megcsókolta...

********************************
Persze rajtam kívül (körülbelül) mindenki lerészegedett, így megint én vigyáztam mindenkire. Néha elég nehéz dolgom volt némelyik (khmmm...Yoongi...) taggal, de amúgy jelentem: Semmi baleset nem történt, nem esett bántódása senkinek. Kivéve mondjuk Laura pohár és vázakészlete csökkent, valamint elég sok víz került pazarlásra, de én megmondtam. Mondtam, hogy a törékeny dolgait tegye el, de nem. Szokás szerint nem hallgatott rám már megint senki. Na mindegy. Megszoktam. Nagyon szomjas voltam, ezért kimentem a konyhaba egy kis üdítőt keresni. Benyitottam és...khmmm....V és Jungkook nagyon megszeretgették egymást. Szépen mondva. A szám tátva maradt, a pupilláim pedig olyan tágra nyíltak, hogy be lehetett látni a szemembe. Esküszöm. Rohantam ki Rap Monért. Aki...ömm....breakelni próbált egy kör közepén. Felállítottam, mire megcsókolt.
- Jó na, én is szeretlek meg minden, de ez fontos- suttogtam tulajdonképpem magamnak. Az ajtóban megpofozgattam, de az se hatott. Kinyitottam előtte a konyhaajtót ahol még mindig ott turbékoltak. Na bezzeg erre kijózanodott rögtön. Bement és dühösen karon ragadta Taet és elment vele- gondolom én- beszélgetni. Erre Kook észrevett és elvigyorodott.
- Úgyh sevjetlek Anyucvii- ölegettett meg. Erre Namjoon is bejött.
- Téghed isv sevjetlek Apuvcii-szorongatta. Erre V is visszatámadt.
- Családi öleléééés!- kiáltotta el magát, mire hatalmas karjaival egyszerre ölelt át minket. Erre odajött a még mindig full részeg Suga hyung is. Na ő fogta magát és nemes egyszerűséggel eldöntött minket és ránk ugrott. Odajött J-hope is, aki szintén elfeküdt rajtunk. Utolsónak odajött ChimChim is aki vállat vont és ráugrott a kupac tetejére. Már csak arra emlékszem, hogy Laura egy pokrócot terített a kupacunkra, aztán elaludtam...

Mikor kinyitottam a szemem egyből észrevettem, hogy ez bizony még mindig az a hely, ahol elaludtam. Hátamat már- szerencsére- nem nyomta súly, aminek örültem, bár így is rettenetesen fájt, mert én voltam a kupac legalján. Ledobtam magamról a jó meleg pokrócot és elmenten körülnézni, mert mindenki eltűnt valahová. Mikor az utolsó olyan helyre indultam, ahol lehettek már nagyon megijedtem. A nappali. Beléptem és az egész bagázs ott állt a szoba közepén egy körben. Laura szipogott a többiek pedig egy telefont szuggeráltak. Odamentem és megnéztem mégis mi olyan érdekes. A Twitter volt megnyitva, azon belül is Laura profilja. Volt egy poszt a tegnap estéről. ,, Itt alszik a Bangtan". Köpni- nyelni nem tudtam.
- E-ez mégis mit jelentesen?- néztem körbe értetlenül.
- T-te-tegnap este valaki meglátta a kupacot és kiírta. Csak az én profilommal. És most...nem tudom mi lesz-kezdett el sírni.
- Megoldjuk, nyugalom- mosolyogtunk össze szerelmemmel. Majd elvette telefonját, pötyögött egy párat és újra elém tolta.
,, Ez a lány vajon ki, és miért aludt nala a BTS? Erre keressük a választ"
Ez volt a cím. A cikk pedig...
,, Tegnap este éppen pörgettem a Twitter kezdőlapját, mikor egy elég érdekes, àm annál inkabb fake-nek tűnő tweetet vettem észre. A kiírás szerint a Bangtan annál az illetőnél aludt. Nem hittem volna el, mert sok ilyennel találkozni mostanában, de amint megláttam a képeket elakadt a lélegzetem. Ugyanis TÉNYLEG a Big Hit által leszerződtetett banda tagjai voltak. Ki lehet ez a titokzatos lány? ARMY lehet? Az ARMY-k valamelyike ismeri vajon? Rengeteg kérdés merül fel, azonban ez a Bangtan egy hanyatlása volt pár rosszabb nap után vagy az igazi énjüket láthattuk ittasokként? Vajon mennyi ARMY hagy fel a fanolással ez láttán? Hány szívet törtek össze?"
Lesokkolva álltam az olvasás után. Nem hittem el. Nem elég hogy Laurát szekálják, még azt is fel meri vetni,hogy az ARMY-k elhagynak minket emiatt. Sajnos a legszomorúbb ebben, hogy mindenkit megvett kilóra. A kommentek zöme arról szólt, hogy csalódtak bennünk és hogy másnak ismertek meg minket. Meg...Áhh hagyjuk.
- Pedig megettem Lau összes müzlijét- mérgelődött Taehyung.- Akarom mondaniii.....-futott ki a nappaliból.
- KIM TAEHYUNG GYERE VISSZA DE IZIBEN MERT NEM TUDOM MIT CSINÁLOK VELED- ordibált Laura

********************************

Ez volt az utolsó emlékem Namjoonról. Ugyanis másnap bejelentette, hogy fontos ügyben elutazik. Senkinek nem mondta, hogy hova. Most pedig tacasz, nyílnak a virágok, én pedig még nem éreztem magam magányosabbnak soha. Éppen az ablakban ültem és bámultam ki az üvegen. Kopogtak az ajtón, majd egy ,, Jöhetsz" kiáltás után Kook nyitott be.
- Hyung leveled jött- állt meg bohókásan a szobám közepén.
Leugrottam és elvettem. Meglepődtem, ugyanis nem sok levelet kapunk. Végigsimítottam a halványkék borítékon.
- Namjoon küldte- fordult vissza az ajtóban. A szívem e név hallatán a torkomba ugrott. Két hete ment el. Azóta nem jelentkezett. Kinyitottam a borítékot. Egy szó szerepelt a levélen, amitől nyomban elsírtam magam. ,,Hiànyzol"
- Te is-suttogtam pityeregve. Órákig ültem az ablakban  a borítékot szorongatva. Chim betört a szobámba.
- Jólva...Jesszus Hyung...-futott oda és megölelt. Én erre mégjobban elkezdtem sírni és a pulcsiját téptem. Ő eközben a hajam simogatta, csitított. Majd kiordibált a többieknek. Erre mindenki beesett piciny ajtómon. Mikor megláttak egy ,,Családi ölelés" formációt vettek fel, ami nevetésre késztetett. Mint ha hat-akarom mondani öt- kis majmocskám lenne. Suga is megérkezett, aki magához híven ránkfeküdt nevetgélve. Minden tökéletes volt. Majdnem. Egy személy ölelése és közelsége, na meg az, hogy egyáltalán egy légtérbe legyek vele nagyon hiányzott. Kim Namjoon, nagyon gyorsan gyere haza, mert kikészítesz....

Haliiii♡
Wooow 1230 szó. Azt hiszem megszenvedtem. Sajnálom, hogy megint eltűntem, de mostmár tényleg megpróbálom tartani magam a tervezett részekhez. Csak ha egy hét múlva két versenyem is lesz, nem tudom hogyan oldom meg, de mindegy. Remélen tetszett az iskolánk farsangi bálja inspirálta rész, ha igen jelezd voteal és kommenttel. Puszi a pofidra! Jó éjt!♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡

Több mint barátság /NamJin ff/✔Where stories live. Discover now