Annie felnyitotta a szemeit, nyilván elbóbiskolt egy kicsit. Feje még mindig a másik vállán nyugodott, ám kezei közt nem érezte Ronnieét.
Kicsit elhúzódott, hogy felülhessen normálisan, majd a férfira nézett.
-Mit csinálsz? - kérdezte a lány.
-Írok..- motyogta szórakozottan, közben valóban folyamatosan sercegett tolla.
-Mit? - mosolyodott el Annie, és közelebb hajolt.
De még mielőtt bármit is láthatott volna, Ronnie a mellhasához csapta a füzetet, és pajkosan a lány szemeibe nézett.
-Titok. - válaszolta egyszerűen.
-Mii? Miért? - nevetett fel Annie.
-Csak. Majd úgyis meglátod. Pontosabban hallod. - Annie elgondolkodott.
-Miért mi ez? Egy dalszöveg? - érdeklődött a lány.
-Mm-hmm. Megszállt az ihlet. Muszáj voltam leírni. - Annie egyre kíváncsibb lett.
-De miről írsz? - Ronnie elmosolyodott.
-Majd megtudod. - Nem értette mire ez a nagy titokzatoskodás, de bele törődött.
-Akkor....akkor csak a nevét áruld el. - somolygott rá reménykedve. A férfi elgondolkodott, majd megszólalt.
-Coming Home. - Annie meglepődve nézett rá.
-De nem ez a neve az albumnak is?
-De. - úgy tűnt Ronnie lezártnak tekintette a beszélgetést, így Annie is hagyta.
-Tájékoztatjuk tisztelt utasainkat, hogy tíz perc múlva földet érünk Las Vegas-ban. Kérjük önöket, kapcsolják be biztonsági öveiket. Köszönjük.
A lány szíve újra hevesebben kezdett verni.
Vissza is ült a helyére és izgatottan kibámult az ablakon.
Még életében nem látott ilyen szépet. Gyönyörű volt az ég, ahogy a felhők is.
A gép földet ért, ők pedig szedelőzködni kezdtek.
Leszállva a repülőről bevárták a csomagjaikat.
A futószalagon sorban haladtak a különböző bőröndök és táskák, de a sajátjukat még nem látták.
-Hogy érzed magad? - kérdezte hirtelen Ronnie.
-Csodásan! Mégis hogy érezném magam? - kérdezte vigyorogva körbe nézve. - Ez maga...maga a csoda. Én eljöttem és..ezt még mindig nem tudom felfogni. Itt vagyok Las Nyamvadt Vegasban. - Annie szinte kicsattant, tényleg nem hitte el, hogy megtette. - És..ez nélküled soha nem történt volna meg. Köszönöm..- mondta szégyenlősen Ronniehoz fordulva, aki mosolyogva nézett a szemeibe. A lány nem tudta állni az igéző szempár pillantását, így elkapta tekintetét, és egy hirtelen ötlettől vezérelve megölelte a férfit.
Nagy meglepetésére, Ronnie szinte azonnal átkarolta, majd egy csókot nyomott a homlokára.
Annie fülig bele pirult, majd pár másodperc múlva elhúzódott.
-Áh, ott vannak! - mondta Annie, a csomagjaikra mutatva, mik lassan haladtak feléjük. Levették a szalagról őket, majd kiérve az épületből egy taxit kezdtek keresni.
Ronnie nagyban pötyögött a telefonján, a lány pedig csak nézelődött.
Olyan hihetetlen volt. Annie boldog volt, s még annál is boldogabb. De a lelkiismerete megszólalt.
Bűntudata volt, hogy ott hagyta az apját. Mi van, ha történik vele valami? Ha rosszul lesz vagy túlságosan leissza magát..?
Annie lelki szemei előtt már megjelentek a rémképek apjáról, amint a saját hányásában fetreng a földön.
-Baj van? - a lány nagyot rándult, fejét pedig a hang irányába kapta. Ronnie kicsit lejjebb hajolva fürkészte Annie arcát. Hát igen, legalább egy fejnyi különbség volt közöttük, a magasságot illetően.
-Fal fehér vagy, éhes vagy? - kérdezte kiegyenesedve.
Annie lassan megrázta a fejét és a távolba meredt.
-Csak...én..öhm...- egy percre, átfutott az agyán, hogy megosztja kételyeit Ronnieval, de szinte azonnal meggondolta magát.
Nem akarta rá aggatni a gondjait, elég volt neki a sajátja is..
-Nézd, ott egy szabad taxi..! - bökött a sárga autó felé, amiből most szálltak ki az utasok.
Megindultak a járműhöz, a csomagtartóba bepakolták a cuccaikat majd be is szálltak.
A sofőr megkérdezte merre vigye őket, Ronnie pedig bemondta a címet.
Annie nem igazán figyelt. Mereven bámult kifelé az ablakon.
Vajon helyes döntést hozott..? Eljött egy...szinte ismeretlen férfival egy másik államba, és ott hagyta az apját teljesen egyedül, amikor tudja, hogy gondjai vannak.
Ugyan...Ronnie nem ismeretlen..
Tulajdonképpen nem volt az, de ha jobban bele gondol az ember..
Az utóbbi egy hétben ismerted meg te bolond...az előtt pedig másfél hétig csak bámultad, amikor felbukkant...
Ebben a pillanatban legszívesebben elásta volna magát.
De nem kell félnie Ronnietól...ugye?
Nem..nem. Nyugodj meg. Semmi baj. Hisz ismered őt!
'Ismeri'. Ne túlozzunk. Azon kívül, amit az interneten írtak róla, semmit nem tud.
Mi van...mi van ha egy..
Kézfején érezte amint egy másik bőrfelület simít végig.
-Mindjárt megérkezünk. - mondta lágy hangon.
Annieből minden kétségbeesett, kételkedő gondolat elillant.
-Rendben. - apró mosolyra húzta száját, kezét pedig az ölébe helyezte. Bőrén, egy pontban még mindig érezte, Ronnie érintését.
A taxi alig tíz perc múlva megállt egy utcában. Annie kiszállt, míg a férfi fizetett.
Szép környék volt. Egy kertváros. Ápolt gyepek, gyönyörű házak. És kedves környezet. Kivették a csomagtartóból a cuccaikat, és elindultak egy fekete kovácsoltvas kerítés felé.
Akkor...vágjunk bele.
आप पढ़ रहे हैं
A Megmentőm _SZÜNETEL_ -RONNIE RADKE FANFICTION-
फैनफिक्शनAnnie Silverman éli a boldognak nem mondható életét, és azt gondolja minden elveszett. Úgy érzi magát, mint aki egy sötét alagútban van, és nem találja a kiutat. Aztán végre, talán megpillantja a fényt, egy ismeretlen férfi személyében, s talán ő l...
