A Megmentőm _SZÜNETEL_ -RONNIE RADKE FANFICTION-

II. / 2.fejezet

Annie eléggé izgult, lassan haladtak, hisz nem siettek sehová, a hőség pedig kezdett elviselhetetlen lenni, így a déli órához közeledve.
-Jut eszembe! Szereted a kutyákat? - kérdezte Ronnie óvatosan.
Annie szemei szinte felcsillantak.
-Naná! Ki nem szereti a kutyákat? Várj...csak azt ne mond, hogy van egy...- de fel nem tett kérdésére igen hamar megkapta a választ ugyanis, ahogy elérték a kerítést, s Ronnie kitárta Annie előtt, szinte azonnal a lányék felé kezdett futni egy közepes méretű, sötét barna pitbull.
Pofazacskói imádni valóan hátra gyűrődtek a szél hatására.
-Charlie..!- mosolyodott el a férfi, a kutya pedig azonnal gazdájára ugrott.
-Hey, pajti!- Ronnie leguggolt elé, mire az állat az arcát kezdte nyalogatni. Ronnie nevetve elfordította fejét, és Anniere nézett. A lány vigyorogva szemlélte az eseményeket. Olyan kis cuki volt...meg persze Ronnie is.
Amint a kutya kinyalakodta magát, és Ronnie is felállt, a figyelmét az ismeretlennek szentelte. Szagolgatni kezdte.
-Sziaa..! - Annie mosolyogva figyelte majd kinyújtotta a kezét, és megsimogatta az állat fejét. Charlie boldogan ugrálni kezdett. Úgy tűnik elfogadta a lányt.
-Pedig általában nem szereti az új embereket. - mondta vidáman Ronnie, majd elindult a ház felé. - Úgy tűnik ő is hamar megkedvelt.
Annie felkapta a fejét a megjegyzésre, de addigra már csak a férfi hátát láthatta.
Letessékelte magáról Charliet, és elindult utána. A kutya hűségesen szaladt gazdája után.
Annie közben a fejét kapkodta. Hatalmas volt a kert, s ahogy a házhoz egyre közelebb értek, felmérte a hófehér épületet. Már így, kintről is elég nagynak látszott, el sem tudta képzelni, hogy milyen lesz belülről.
A felhajtón, amin éppen gyalogoltak, egy fekete Jeep parkolt. Lenézett lábaira, a házhoz vezető utat édes kis kövezett út adta.
Sikerült utol érnie Ronniet, ki már az ajtót nyitotta. Charliet nem engedte be, aki ugatással fejezte ki nem tetszését.
Annienek szinte kiestek a kezéből a bőröndök. Elvarázsoltan tekintett körbe az óriási beltéren. A plafonról egy hatalmas csillár lógott le, a falak nagy része fehér volt. Szemben egy bárpult helyezkedett el, jóval mellette pedig egy lépcső terült el, ami a mini bár feletti galériára vezetett, ahonnan nyilván szobák nyíltak. Jobb oldalt egy nappali szerűség volt, egy bézs szőnyeg terítette be a föld nagy részét, rajta egy fekete kanapé, előtte pedig egy üveg asztal. Vele szemben, a falon, ami a szőnyeghez hasonlóan bézs színű volt, egy tévé lógott.
Volt még ott pár fotel, Annie látott egy kandallót is, ami fölött egy hatalmas freskó függött. S egy pofátlan nagyságú biliárdasztal is megfordult a helyiségben.
Több ajtó is nyílt innen, a bejárati ajtóval azonos falat pedig nagyrészt, óriási ablakok alkották.
S meglepően nagy volt a tisztaság. Gyönyörű volt a ház, és stílusos. Bárki tervezte, volt érzéke hozzá.
-Na, hogy tetszik? - kérdezte Ronnie, letéve a csomagokat, majd maga is körbe pillantott.
Annie meg sem tudott nyikkanni. Nem éppen így képzelte el.
-...ez....ez...gyönyörű. - még egyszer körbe fordult, ennek köszönhetően pedig észre vette amint az egyik ajtó kinyílik.
Egy férfi lépett ki rajta, egy szál alsógatyában, kezében egy tállal, amiben feltehetőleg müzli volt, mivel menet közben is boldogan majszolta.
-Mi a fasz?? - nézett rá Ronnie, bujkáló mosollyal az arcán.
A férfi megtorpant, majd prüszkölt egyet, minek köszönhetően majdnem az összes, szájában lévő ételt vissza köpte a tányérba.
A tálat az első stabil tárgyra lerakta, a maradék ételt pedig nehézkesen lenyelte.
Száját törölgetve indult Ronnie felé.
-Ezt én kérdezhetném! Haver, mi a fasz? Mégis tudod hol laksz?? Mi a picsát csináltál ennyi ideig? Egyébként vagy ezerszer hívtunk! - mondta egy szuszra az illető, eközben Annie felmérte.
Borzasztó ismerős volt neki. Élénkzöld, félhosszú, egyik oldalt felnyírt haja volt, teste edzett volt, ám koránt sem annyira mint Ronnienak, s nem is tarkította őt, csupán néhány tetoválás, az is csak a karján.
A lány vörösödve elfordult, majd megköszörülte a torkát, így felhívva a beszélgető fiúk figyelmét.
-Ki a bige? - kérdezte a zöld hajú. Annienek kicsit sem esett kellemesen a 'bige' címzés, de úgy döntött, elengedi a füle mellett. Ronnie egy morcos pillantással illette, majd a lány felé fordult.
-Zakk, ő itt Annie. Annie, ő itt Zakk, az egyik gitárosunk.
Hát persze! Ezért volt ismerős! A klipekben láttam már őt.
-Hát..ömm..örvendek Zakk. - Mondta Annie bátortalanul, majd kinyújtotta a kezét a férfi felé.
Nem igazán tudta mi az illendő köszönés ebben az esetben, de emellett döntött.
Zakk érdeklődő szemeit pásztázta, közben igyekezett kizárni a gondolatot, hogy egy csak egy alsónadrág van rajta.
A zöld hajú, vigyorogva kezet rázott vele, majd Ronnie felé fordult.
-Egy igazi úri hölgyet fogtál ki tesó. Amúgy miért van itt? Fel akarod vinni egy menetre? - kérdezte Zakk, mintha a lány ott sem lenne.
-Mi van?? - nevetett fel Ronnie kissé zavartan. - Inkább az a kérdés hogy te, mi a bánatosért vagy itt? - Kérdezte elkerülve a válaszadást. Zakk széttárta kezeit.
-Vigyáztam a házra. Meg Charliet etettem.
-Charliera van emberem, a ház pedig teljesen biztonságban lett volna. - nevetett Ronnie hitetlenül.
-Ohh, kussolj már, Cindy kidobott ezért most itt tengetem agglegény életem.. - mondta színpadiasan félre pillantva.
-Menj a faszba, mit ingyen élősködsz itt? - kérdezte vihogva a férfi.
-Hallod, fogd már be, úgyis nagy ez a ház neked, boldog lehetsz, hogy itt vagyok.
-Kurvára nem vagyok boldog, hogy itt vagy. - Ronnie bár igyekezett komolyan nézni, de a szeme s szája körötti kis ráncok elárulták.
Annie ismét megköszörülte a torkát, jelezve, hogy nem mellesleg még mindig itt van.
A fiúk szinte egyszerre kapták felé a fejüket.
-Na jó. Tök mindegy rohadj meg. De remélem nem csináltatok semmi faszságot, a házamban míg el voltam. - motyogta Ronnie, közben újra felemelte a bőröndöket, és elindult a galériára vezető lépcső felé.
-Dehogy. Csak egy kis bulit rendeztünk de nyugi. Természetesen az ágyadon csináltuk a csajokkal. - Annie nem tudta leolvasni Zakk arcáról, hogy most viccel e vagy sem. Döbbenten nézett rá.
-Hogy mi van?! - pördült meg a férfi. - Zakk ha ez igaz...kurvára ne baszakodj velem haver. - nevetett fel.
A zöld hajú megrántotta a vállát és vissza sétált a tányérjáért.
-Mindenesetre, felhívom Derekéket, hogy haza toltad a segged. - Annie látta amint a férfi megforgatja szemeit, majd válasz nélkül elindul fel a lépcsőn.
A lány utána ment, közben tovább nézelődött.
Elfordultak bal oldalra, és egy kisebb folyosón mentek végig. A falakat itt is festmények tarkították, s mindkét oldalon két-két ajtó helyezkedett el.
Maga a folyosó elég széles volt, és világos, ami igen csak tetszett Annienek.
Egy nagyobb helységbe értek, ahol a bal oldalon egy ablak terült el, ami a bejárati kapura, és egyben az utcára nézett, valamint egy kicsi erkélyre nyílt. Annie nem tudott teljesen körül nézni hisz már mentek is tovább.
Átballagtak a szemközti oldalra, majd Ronnie benyitott egy szobába.
A lány utána ment, s mikor beért, csodálkozva pillantott körbe.
A szobának szürke falai voltak, középen egy baldachinos ágy, jobb oldalt egy szekrény, mellette egy ajtó, bal oldalt pedig egy ablak, ami szintén egy erkélyre nyílt, talán ugyan arra amire a korábbi.
Az ágy mellett volt egy asztal, rajta egy kis lámpával, a bejárati ajtóval megegyező fal előtt pedig 2 komód állt.
S a festmények itt sem maradhattak el.
-Ez a szoba jó lesz? - kérdezte Ronnie, hátra fordulva Anniehez.
-P-Persze..- a lány szélesen elmosolyodott, közben újra körbe pillantott. Nem volt benne sok dolog, csak ami szükséges volt, de cserébe igen nagy beltérrel rendelkezett. Jóval nagyobbal mint az otthoni szobája.
-Ez itt egy fürdő. - mutatott a szobában lévő ajtóra. - A szekrényekbe pedig nyugodtan pakolj be.
-Rendben. És...köszönöm. - mondta Annie a férfi mellé állva.
-Annie ha még egyszer megköszönöd.. - mosolyodott el Ronnie fejcsóválva.
-Jó, na csak...tényleg nagyon hálás vagyok. - Annie halkan beszélt, s közben megállíthatatlanul a földet pásztázta. Zavarban volt, és ez mind Ronnie hibája. Hogy ilyen hatást kelt benne. Csupán az, hogy beszélnek. Hogy a közelében van. Egyszerűen megőrjíti. Megőrjíti, hogy nem csókolhatja meg újra.
De ugyan miért is nem...?
Mi állítja meg? Ronnienak nincs sem barátnője, se senkie. És már egyszer csókolóztak. Megtehetné.
-Yo, RONNIE!! - hallották lentről a kiáltást. Annie össze rezzent, mivel ez kiszakította gondolataiból, Ronnie pedig mosolyogva elindult kifelé.
-Majd gyere le te is. Itt vannak Derekék. - mondta a férfi vissza pillantva, majd el is tűnt a lány szemei elől.
Annie az ágyra rakta a cuccait, és lassan elindult lefelé. Még emlékezett az útra, pedig attól félt hogy eltéved.
A galériához érve, hallotta a lentről felszűrődő csevegést.
-....most komolyan..? Ezért?? Ennyi??
-Faszom, nyugodj már le, mondtam, hogy majd elmondom de...- Ronnie abba hagyta a beszédet, amint észre vette a lányt. A többiek is oda fordultak, ami elég kellemetlen helyzetbe hozta Anniet. Minden szem rá szegeződött, míg oda nem ért hozzájuk.
Két másik férfi volt Ronnie és Zakk mellett.
Utóbbi már magára kapott egy pólót, de az alsógatya kombó maradt.
-Annie, ő itt Derek - karolta át a mellette lévő férfit. - Az egyik legjobb haverom, és egyben a másik gitárosunk. - Derek egy teltebb alkatú, sötét hajú férfi volt, barátságos, ám de most morcos arccal.
-Öhm..hello. Annie vagyok. - mosolyodott el a lány, Derekre nézve. A férfi magára varázsolt egy elég hamiskás mosolyt, mire Ronnie csak meg ütögette a vállát.
-Hagyd csak, most épp duzzog. - röhögött Ronnie, közben a harmadik emberhez fordult.
-Ez a seggfej itt pedig, Christian. Szintén a gitárosunk. - Christian haja is sötét volt, ám nagy részét egy fekete sapka takarta, trikójából kilógott izmos keze, s kifürkészhetetlen tekintettel intett Annienek. Őszintén szólva kicsit para volt.
A lány újra végig nézett mindükön.
Hát...ez a Falling In Reverse.

Sziasztok! Először is szeretném megköszönni a több mint 600 megtekintést és (szintén) több mint 100 szavazatot!! ❤️❤️
Másodszor pedig, egy perc néma csendet kérnék, mivel alig 2 órája tudtam meg, hogy Christian távozott a bandából. (De aki követi, az láthatta az instagramján) :(( Szóval sirassuk meg.
A történetben ettől függetlenül szerepelni fog, (mivel nem is pont a mostani időkben játszódik {kb.tavaly}) Szóval ez nem befolyásolja, de én attól még nagyon sajnálom. :(
Éésss végezetül viszont egy vidám hír! Lassan, de biztosan (!!) be fognak indulni az izgalmasabb dolgok IS. Szóval ne aggódjatok, plusz nekem sem egy élmény leírni az unalmasabb részeket, dee ezen is túl kell esni :)
A több mint egy hetes kihagyásért pedig szégyenlem magam, de így jöttek össze a dolgok :') .
Még egyszer köszönök mindent és sietek a következő résszel :D