Na szóval! Mi is történt eddig: Engem elrabolt egy idióta fasz, aki megerőszakolt, és most fogva tartya a tesómat. Nekem nagy szerencsémre jött egy kis erősítés ami által kikerültem karmai közül, de Kazunak nem volt ilyen szerencséje. A korházból nagy nehezen kikönyörögtem magam hála az orvosnak aki segített. Aztán itthon volt egy kis ideg összeroppanásom ami nem volt komoly á... nem dehogy! Ja meg szüleim is tutira ki fognak nyírni az tuti... Most pedig itt ülök a három egyetlen segítségemmel akikről aligha tudok bármit is. De! Egyre több újdonságot tudok meg róluk, és Kazuról.
-Hogy kazu micsoda? - néztem még mindig banbán. - Mondjuk azt, hogy ez az egész egy hosszú sztori. Lehet Kazunak kéne elmesélnie ezt az egészet. - mondta Viktor. - Aha oké! Csak egy a bibi! Kazu nincs itt! - mondtam kiakadva. - Még! Mert épp azon vagyunk hidd el! - mondta Kevin. - Oké! Értem, tudom, hogy segíteni akartok meg minden, de! De nem tudom tudjátok- e milyen érzés az amikor nem tudsz semmit! Mi folyik körülötted, mi történt eddig, és mi fog történni. Mert azt tudom, hogy jó nem! Ki az a Mark? Mit akar tőlem, és Kazutól? Honnét ismeri? Hogy akarjátok kiszabadítani? Mi az hogy Utcai Farkasok???.... - hadartam el nekik hátha kapok választ. De eddig csak döbbent, és tanácstalan arckifejezéseket kaptam vissza.
- Szerintem itt az idő! - mondta komolyan Chris. Viktor, és Kevin egymás szemébe nézett meg Chrisnek a tekintetét is figyelték. - Fiúk! - szólta le Chris Viktorékat. - Na jó! - tette ölbe kezét Kevin, és mérgelődve hátradőlt a kanapén. - Ha nagyon akarod tudni...- adta be derekát Viktor. - Igen akarom! - válaszoltam.
- Nos talán minden részletet nem tudok, de ennyit igen. - kezdte el Viktor- Kazu, és Mark valahol még a gimi kezdetekor találkoztak először. Mi hárman akkor már az U.F. -ba tartoztunk ami a város Déli részénél található mivel ez a mi területünk. - Vagyis akkor ahol mi is lakunk. - szakítottam félbe Viktort. - Pontosan. Mi sem lakunk sokkal messzebb, de azért nekünk kicsit veszélyesebb mivel közel vagyunk a Keleti részhez ahol a Haragos Sárkányok találhatóak. - Szóval akkor több ilyen csapat van. - Igen. - Pontosan hány? - Nos azt pontosan nem tudom megmondani, mert mindig alakulnak meg ilyen csapatok. De annyit tudok, hogy három fő banda van. Mi, a Sárkányok, és még egy... a Fekete Kobrák akik a városban szanaszét vannak, és a pontos törzs helyüket senki sem tudja. De azt mindenki tudja róluk, hogy nem érdemes kihúzni velük, meg jobb elkerülni őket, de így is egy csomóan akarnak hozzájuk csatlakozni sikertelenül. Csak a legdurvább alakokat veszik be senki mást. - Gondolom ide tartozik Mark is ugye? - Igen. Az a szemét áruló! - mormogta Kevin. - Áruló? - kérdeztem meglepetten. Azt tudom, hogy szemét, perverz, veszélyes na de na! - Igen az! Régen még ő is jófej volt, mert még velünk eggyütt volt Farkas. Aztán valami történt nemrégiben. Lehet alapból ilyen volt csak most mutatta meg foga fehérjét, de akkor is a gimi kezdetekor változott meg ennyire. Aztán fogta magát, és átment a Kobrákhoz ahol egyből be is vették. - mondta Kevin. - Vagyis ha a suli kezdetekor történt ez akkor arról Kazu tud csak ugye? - érdekes mi minden történik körülöttem. Talán tényleg meg kéne próbálnom szocializálódni. Na de hogyan? - Igen. - vágta rá Viktor. - De mit akart tőlem? - Azt pontosan mi sem tudjuk, de hogy jót azt biztos nem... - mondta Kevin - Na és most hogyan terveztétek ezt az egészet? Összehívtok egy találkozót aztán azt mondjátok szép jó reggelt most megyünk verekedni? - miért akarna ebbe bárki is belekeveredni? Én nem az tuti, de nyakig benne vagyok. - Hát ami azt illeti... igen! - válaszolta nem túl bíztatóan Kevin. - Hát ha ti ennyire megbíztok ebben a nagy csapatban akkor menjünk! - nem tehetek mást! Csak bennük bízhatok. - Rendben akkor menjünk falka találkozóra! - ugrált már szinte örömében Chris. Fura egy srác, de jószívű.
Kevin, és Viktor a telefonjukkal babrált miközben haladtunk valahová. Nem tudom hova megyünk, de ha követem őket akkor az már egy biztos pont. Chris meg mellettem jött miközben koncentrált valamire nagyon azt hiszem. - Hányan tudnak jönni? - kérdezte Viktor Kevint. - Pont elegen. - Akkor jó. - Öhhm... és pontosan hova is megyünk? - törtem meg a csendet. - A törzshelyünkre. - válaszolta Kevin mosolyogva. - Nyugi nincs messze. - vágta rá Viktor.
A város ezen részét már nem nagyon ismerem csak annyit tudok, hogy van erre egypár elhagyott épület vagy mi, meg erdős terület. Csak mentünk, mentünk... Ja! Meg mentünk. Aztán valami fura raktár épület szerűséghez értünk ami eléggé lepukkantnak tűnt. Kevin kopogtatott egy kissebb ajtón amin volt egy kis kulucskáló. -Jelszó? - szólt ki egy idegen hang. - Egy falka mindig összetart. - mondta ki Kevin a varázsszavakat ami állatal kitárult az ajtó, és végre beléphettünk ebbe az érdekes épületbe.
Kazu szemszöge:
Már időérzékem sincs, hogy megmondjam mióta vagyok itt, vagy hány óra lehet. Kurva fáradt vagyok, és kibaszott gyenge. Ha akarnák se tudnék már egyedül megszökni. Hogy miért is? Eddig nem nagyon sikerült kialudnom magam mivel a padló kibaszottul kényelmetlen, főleg akkor amikor megvan kötve a kezed. Óhh nem említettem? Mivel tudják, hogy már gyenge vagyok ezért már csak megkötöztek, hogy csökkentsék szenvedésem. Felálni sem bírok, de nem is próbálok mert tartogatom az erőm. Étellel itallal iszonyatosan spórolnak mivel napi szinten éppen, hogy hoznak egy üveg vizet, meg egy szendvicset, hogy éhen ne dögöljek. Luxus ellátás mondhatom! 10/10! Ja meg a mosdó ügyeket, hogy oldom meg azt inkább ne is kérdezzétek... Mondjuk úgy, hogy nem piszkítok be, de kapok egy kis támogatást... Remélem Toru jól van! Ha bármi mást tenni mert vele ez a mocsok akkor halál fia! Várjunk csak. Már az... Vajon most hol lehet Toru? Mert ha megint megtette vele akkor... A könnyeim megint csak megindultak. Tudom hogy a fiúk sosem sírnak, de ez már sok. Nem bírom. Ki kell szabadulnom! Meg kell mentenem! Titeket meg megöllek az 100%-ék! Bárcsak soha az életben ne találkoztunk volna! Hogy kik ők? Miért van ez az egész? Hogyan jutottunk el idáig? Hát jó... elmesélem. Minden a gimi kezdetekor kezdődött...
------- Tudom megint sokára, de meghoztam! Imádom a wattpadot! Amikor írni akarok akkor nem nagyon akar engedni XD Most is mennyit szenvedtem. Meg most bonyolult sok infós rész volt meg lesz ezért is tart sokáig. Na de csak sikerült! Karaktert meg max holnap hozok ha nem bánjátok meg ha el nem felejtem... Addig is Bye Bye kicsi pillangók! (Nem tudom. Ezen hogy, hogy hívjam olvasóimat még gondolkodom(lehet hülyeségnek tartjátok vagy nem ki tudja, de milyen jó már ha az olvasóidat elnevezed nem? Nem? Akkor csak én vagyok ilyen hüle XD Na mindegy)) Amúgy ez egy célzás akart lenni?XD :
Oops! Ang larawang ito ay hindi sumusunod sa aming mga alituntunin sa nilalaman. Upang magpatuloy sa pag-publish, subukan itong alisin o mag-upload ng bago.
