Jöttünheimi napok 2-Szabadon

1.1K 80 0
                                    

A terembe belépve hatalmas tér tárult a szemem elé. Középen egy magas trónon ült Loki a szokásos szerkójában, mellette 2-2 őr volt. A helység nyitott volt, hideg szél süvített befelé. Loki elé vezettek. Eközben végig a szemébe néztem,de ő kifejezéstelen arccal ült tovább. Vajon mi a terve velem? Újra befolyásolni akar? Biztosan. De vajon miért engedte el ilyen könnyedén Thort? Így csökkentek az esélyei a háborúban. Vagy talan a háború csak elterelés és nagyobb tervei vannak? Gondolataimból egy erős bökés zökkentett ki. Letérdeltettek, majd Loki tornyusult felém. Látszott rajta,hogy őt is uralkodónak nevelték, akárcsak Thort; méltóság és elszántság sugárzott minden mozdulatából.
-Állj fel kérlek!-szólt hozzám nyájas hangján-Hagyjatok minket magunkra, négyszemközt akarok a fogollyal beszélni.-fordult mostmár az őrökhöz
-Ahogy parancsolja fennség!-szólt az egyik óriás, majd kimentek és bezárták az ajtókat. Én felálltam és szúrós szemekkel nézve szólítottam meg
-A cellában említetted,hogy feladataim lesznek
-Így van.-mosolyodott el.
-És esetleg elmondanád mik azok?
-Majd idővel megtudod
-És miért engedted el Thort? Fogadjunk nem a háború megnyerésére játszol! Emeled a tétet!-itt lefagyott a mosoly az arcáról. Megragadta a torkomat és már kevésbé nyugodt hangnemben rivalt rám
-Okosnak hiszed magad midgárdi!-itt már alig kaptam levegőt a szorításától így az utolsó pillanatban elengedett.

Én a földre zuhantam és miközben a nyakamat simogattam ő már kedvesebb hangsúlyban folytatta mondandóját:-Első szabály: sose áruld el egyből, ha tudsz valamit!-majd felsegített a földről-Kösz-néztem rá furán

¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.

Én a földre zuhantam és miközben a nyakamat simogattam ő már kedvesebb hangsúlyban folytatta mondandóját:
-Első szabály: sose áruld el egyből, ha tudsz valamit!-majd felsegített a földről
-Kösz-néztem rá furán. Nem értem ezeket az erzelmi hullámait.
-Most pedig menj a kísérőddel! Kapsz egy szobát, meg ruhákat, utánna pedig együtt vacsorázunk! Pontban 6 kor várlak lennt! Most pedig eredj!
Egy meghajolás szerüség után elindultam egy jöttün asszonnyal a folyosón.
Nem értettem Lokit. Miért nem vet vissza a börtönebn. Értem hogy megint próbálja előadni a kedvest, de remélem ezt ő maga sem hiszi el,hogy sikerülhet mégegyszer beadnia nekem. Mindegy legalább nem egy koszos jégtömben kell
lennem.
Végre vettem egy forró fürdőt és átöltöztem. Egy sötétzöld ruhát választottam és egy bundát vettem a vállamra a hideg ellen. 6 ra értem vissza az ebédlőbe, de Loki még sehol sem volt. Szépen meg volt terítve 2 fő részére, de hol van Loki? 5 percig álltam az ajtóban, majd úgy döntöttem inkább leülök, ne legyen annyira gáz. Ültem volna le, de a szék helyett a földön találtam magam.
-LOKIII! Ezt nem hiszem el-üvöltöttem mérgesen
-Hehehe-hallottam a nevetést a hátam mögül. Felálltam a földről majd ő megérintette a vállamat. A hideg is kirázott nyírkos érintésétől. Én megfordultam és izomból lekevertem neki egy pofont. Egy ideig csak döbbenten állt, majd egy mosolyt eleresztve szólalt meg végre
-Ez tetszett!

 Egy ideig csak döbbenten állt, majd egy mosolyt eleresztve szólalt meg végre-Ez tetszett!

¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.

Kezével mutatta, hogy foglaljak helyet. Furcsábbnál furcsább kinézetű ételek voltak az asztalon, de nagy  meglepetésemre igazán finomnak bizonyultak.
Este a szobámban pár itteni könyvet olvastam a Jöttünök történelméről, amikor Loki jelent meg elöttem.
-Te aztán tényleg nem tudsz kopogni!-mondtam zsémbesen
-Mert nekem nem kell!
-Jajj bocsánat "fennség". Mit akarsz tőlem?
-Gyere velem! Mutatok egy helyet!
-A kivégzésem helyét?
-Akár-mindta ijesztően. Látta rajtam, hogy kicsit megrettentem ezért elnevette magát-Hehehe ha látnád magad!
-Nagyon vicces. Felöltözök, várj meg kinnt.
-5 percet adok!
10perc múlva már a sötét havas tájon baktattunk egymás mellett. Ő végigpofázta az egész utat, de őszintén nem figyeltem rá, inkább a tájat néztem. A maga ridegségében és csöndességében gyönyörű volt. Kietlen, de szép.
-Állj!-állított meg hírtelen
-Dehát nincs itt semmi-néztem rá aggódó szemekkel.
-Csak figyelj!
Behúnyta a szemét, majd egy barlangszerűség jelent meg elöttünk.
-Alcázóvarázs. Ha esetleg itt lennének a harcok, ide tudnak menekülni az asszonyok és gyermekeik
-Nem is tudtam, hogy érdekel mások sorsa!-mondtam élesen
-Nem én építtettem ne aggódj! De egy uralkodónak vigyáznia kell a népére, különben úgy jár mint Thanos.
-Kicsoda?
-Nem érdekes, majd megtudod-ezzel belépett a barlangba.
-Elegem van Loki ne titkolódz már annyit!-álltam tovább egyhelyben
-Ne hisztizz-mondta, miközben hátra se nézett
Ezt nem hiszem el-gondoltam, majd gyors léptekkel utánnarohantam.
Kívülről kicsinek tűnt a barlang, ám belülről..nagyobb volt talán mint a palota. Középen egy hatalmas vízesés formájában zúdult egy tóba a gőzölgő víz, a falakat pedig valami csillogó ásványképződmény borította.
-Tetszik?-kérdezte
-Nem rossz. Miért hoztál ide?-kérdeztem
-Szeretném, ha pár trükkömet elsajátítanád.
-Tessék? Így megbízol bennem?-húztam a számat egy gúnyos mosolyra
-Egyáltalán nem bízok benned midgárdi. De szeretném ha anyám..khm Frigga trükkjeit valaki továbbörökölné
-Miért nem nevezed anyádnak?-kérdeztem a mondandójának többi részével nem is foglalkozva
-MERT Ő NEM AZ ANYÁM!-üvöltése visszhangzott a barlangban.-neharagudj! Kényes téma.
Majd el kezdte mesélni.....

Isteni érzések {Loki fanfiction} ÁTÍRÁS ALATT!!Donde viven las historias. Descúbrelo ahora