Az ezt követő napokban Babbie elviselhetetlen rosszullétekre hivatkozva a szobájában maradt. A király ideiglenesen felmentette Henriette királynő szolgálata alól. Mindenki a kívánságait leste, amit nagyon élvezett és hirtelen már nem is annyira bánta, hogy teherbe esett. Egy délután, amikor nagyon unta magát a szolgálólányok körletébe küldtetett Ameliaért, hogy megbeszélhessék az elmúlt hónapok történéseit.
- Amelia! Drágám, hihetetlen, hogy milyen régóta nem láttuk egymást! - állt fel az ágyából, amikor a lány belépett az ajtón.
- Lady Aurora - hajolt meg előtte idegesen. - Igen, tényleg elég elfoglalt voltál az utóbbi időben.
Babbie nem értette, hogy az egyetlen barátnője miért ennyire tartózkodó vele.
- Amelia, miért hajolsz meg? Hiszen mi ketten még mindig barátok vagyunk!
- Tényleg így gondolod? - kérdezte felvont szemöldökkel. - Ha tényleg azok volnánk, akkor keresnéd a társaságom, érdeklődnél irántam, ahogyan a barátok szokták! De te, amióta a király a kegyeibe fogadott egyetlen egyszer sem kerestél fel! Nem is érdekel téged, hogy mi történik velem.
- Hogy mondhatsz ilyet? - kérdezte Babbie ingerülten. - Tudod, számomra sem volt az utóbbi pár hónap fenékig tejfel! Nem volt annyira könnyű, mint amilyennek látszik. Ha hiszed, ha nem rengeteg nehéz dolgon mentem keresztül és ezért nem volt időm beszélni veled.
- Még mindig úgy gondolod, hogy kettőnk közül téged kell sajnálni? - bukott ki Ameliaból. - Te mindent megkaptál, amire vágytál! Azon az éjszakán én bátorítottalak, hogy keresd fel Robert királyt. Akár úgy is fogalmazhatnék, hogy ezt az egészet nekem köszönheted!
- Ó, szóval te azt gondolod, hogy ha te nem vagy, ez az egész nem történik meg? Te csak felgyorsítottad a dolgokat, amiért tényleg nagyon hálás vagyok, de azért nem gondolom, hogy köszönettel tartozom neked, amiért felkeltettem Robert érdeklődését. Előbb utóbb felkeresett volna, ebben biztos vagyok.
- Ezt még te sem hiszed el! - nevetett fel Amelia rosszindulatúan.
- Az Isten szerelmére, mi ütött beléd? Miért vagy velem ennyire igazságtalan? - kérdezte Babbie, visszatartva a kitörni készülő könnyeket.
- Azért, mert ameddig te a királlyal hancúroztál és az ékkövekkel körberakott ruháidban parádéztál, addig én...
Itt befejezte a mondatot és sírva fakadt.
- Kérlek, Amelia, mondd el, hogy mi történt!
- Én... - kezdett bele újra. - Elveszítettem Markot.
- A lovászfiút, akivel éjszakánkét elszöktél? Ha elküldték az udvarból, meg tudom beszélni Roberttel, hogy...
- Nem! - vágott bele Amelia sírva. - Nem tudod helyrehozni! Fogd fel, hogy nincs minden és mindenki felett hatalmad! Mark meghalt és - akármilyen nehéz is elhinni - még a király sem tudja feltámasztani!
- Édes Istenem - suttogta Babbie, majd bátortalanul Amelia keze után nyúlt, de ő elhúzódótt.
- Ne érj hozzám! Hiszen te tehetsz erről! Minden miattad történt!
Babbie nem értette, hogy miért mondja ezt, de mielőtt rákérdezhetett volna, Amelia már üvöltve magyarázta a dolgokat:
-Ne játszd a hülyét, tudom, hogy miattad ölték meg! Valaki a te ékszereid ellopásával vádolta. Talán tagadod, hogy te voltál?
- Már hogyne tagadnám,amikor nekem ehhez semmi közöm! Biztos vagyok benne, hogy félreértés történt!
- Mindent megkaptál! Minden a tiéd lett! Az egyetlen dolog, ami nekem jutott, az Mark volt és az iránta érzett szerelmem. Nem értem, hogy miért kellett megfosztanod ettől, hiszen én soha nem ártottam neked!
Babbie tett még egy próbálkozást arra, hogy megérintse Ameliat, de ő egyre távolobb húzódott tőle.
- Remélem, hogy soha többé nem kell látnom téged, Lady Aurora - mondta gúnyosan. - Ó, és szeretnék sok boldogságot kívánni neked a kicsihez! Remélem, hogy a király egyik őrére fog majd hasonlítani.
Babbie összezavarodva, nézett rá.
- Hogy honnan tudok erről? A pletykák elég gyorsan terjednek - mondta, majd kiment a szobából.
Babbie az ágyára vetette magát, a párnájába temette az arcát és sírni kezdett. Eddig nem is gondolt arra, hogy a gyermek, akit a szíve alatt hord, talán valamelyik őrtől van, akik megerőszakolták őt azon a bizonyos estén. A másik dolog, ami nyomta a szívét, az pedig Amelia szerelmének kivégeztetése volt. Elhatározta, hogy mindenképpen meg fogja kérdezni a királyt, hogy mit is tett Mark egészen pontosan, amiért halálbüntetést szabtak ki rá.
YOU ARE READING
A U R O R A || A király szeretője [16+]
Historical Fiction"Olyan vagy számomra, mint amikor hajnalban meglátom a nap első sugarait. Az egész eddigi életem olyan volt mint egy éjszaka hold és csillagok nélkül. Aztán megláttalak téged és a sötétség kezdett eloszlani. Úgy érzem, hogy minél több időt töltök ve...