True or Fake love? [BEFEJEZETT]

4. Fejezet

-Hé Lau ébresztő!!!! - mondta egy ismerős hang.

-Mi van ??? - kérdeztem vissza álmosan.

-8 óra ideje lenne fel kelned!

-MI VAN !? - keltem fel azonnal, és amilyen gyorsan csak tudtam fogtam a cuccaimat és berohantam a fürdőbe, hogy felöltözzek.

-Miért nem tudtál előbb szólni???? - kérdeztem idegesen, és korgó hassal ugyanis rájöttem, hogy most már nincs reggeli, mert csak 7-től 8-ig lehet amit rohadtul nem értek...

-Én már vagy másfél órája keltegetlek, de te nem reagáltál így hát hagytalak aludni.. Bocs, hogy nem akartam bunkó paraszt lenni!! - mondta felemelve a hangját.

-Jaj, bocsánat királyfi, hogy a hülye idődet kellet rám pazarolnod!

Már szóra nyitotta a száját mikor szólt az egyik osztálytásunk, hogy megyünk fürdeni a tóhoz. Örültem, hogy benyitott, mert elég gázos volt a helyzet és őszintén nem akartam összeveszni Márkkal de.. de.. de.. nem tudom... Azért viszont nem örültem, hogy megyünk fürdeni, mert utálok az osztállyal fürdeni. Gyors átöltöztem fürdő ruhába majd felé vettem egy nálam sokkal nagyobb pólót.

Nem kellet sokat sétálni ugyanis a faházak mögött volt a tó. Az idióta osztálytársaim azonnal bele rohantak, míg én fogtam magam és a parton helyett foglalva kezdtem el olvasni megint. Már egy jó ideje olvasok mikor olyan érzésem támadt mintha valaki vagy valakik felettem lennének. Egyből felnéztem, ezután megláttam Andrást és Tomit akiken ördögi vigyor volt. Miután észrevették, hogy észrevettem őket felkaptak és elkezdtek vinni a vízhez. Rúgtam kapálóztam, de nem eresztettek el. Egyszer csak megéreztem bőrömön a hideg vizet és elmerültem benne. Miután észhez kaptam azonnal, felúsztam majd ki a partra.

-Ti Idióták, mégis mit képzeltek magatokról!!?? Szerintetek azért ültem kint, hogy bedobhassatok??? - kérdeztem dühösen.

Válaszra sem méltatva fogtam magam és vissza mentem a házakhoz. Amint oda értem kitettem száradni a pólómat. Már egy órája lehettem itt mikor Márkék visszajöttek. A délután unalmasan telt el, én olvasgattam illetve ettem, és közben nagyban kerültem Márkot. Nem akartam vele beszélni, a reggeli után....

Fél nyolc van és még mindig nem szóltak a tanárok, hogy vacsora idő aminek egy kicsit sem örültem, mivel a reggelit kihagytam, így már nagyon korog a gyomrom. Hirtelen benyitottak, hogy menjünk ki, ennek bizony örültem, végre ehetek. amikor kiértem nem az a látvány fogadott amire számítottam, mert sehol se volt kaja... Hirtelen a semmiből elő bukkant az osztályfőnök.

-Jó estét gyerekek, gondolom már nagyon éhesek vagytok! - erre csak nagyban bologattunk - Nos amint látjátok nem itt fogunk enni, hanem van a közelben egy tábortűz hely ahova nektek kell eljutni! Mindenkinek lesz egy párja és az ösztönötökre lesztek utalva!! Térképet nem kaptok, de azért zseblámpát igen elvégre kezd egyre sötétebb lenni!! - fejezte be mondandóját az ofő. 

Mikor befejezte körbe néztem és láttam, hogy mindenki le van sokkolva, komolyan egy hülye "küldetés" megoldásával kapunk kaját, ez az osztálykirándulás egyre furább. Az ofő beosztott mindenkit párba, én Hannával kerültem egy csapatba aminek őszintén nem tudom hogy örüljek, mert nem nagyon ismerem. A csapat elosztás után el is indultunk.

Egyre beljebb mentünk az erdőbe, kicsit rosszul éreztem magam, mert picikét kínos volt a helyzet.

-Van köztetek valami a Márkkal???? - kérdezte hirtelen amitől ebben a sötétben megijedtem.

-N..nem miért lenne??? - kérdeztem vissza értetlenül.

-Hát mert úgy viselkedtek mintha lenne valami - nézett rám.

-Nem nincs egyáltalán semmi.

-Oké... - mondta mosolyogva amitől egy kicsit megnyugodtam.

-Laura vagyok, nyugodtan szólíts Launak - mutatkoztam be neki elvégre lehet, hogy már ez a harmadik év, hogy osztálytársak vagyunk de attól még nem nagyon ismerjük egymást.

-Én Hanna vagyok - mondta egy kicsit megszeppenve.

Megakartam kérdezni tőle, hogy van-e valamilyen állata amikor valakiben elestem, és ezzel ki is ment a bokám. Mikor felnéztem megláttam 3 aggódó szempárt, 2 pár Hannáé volt, 2 Veronikáé, és az a 2 pár tulajdonosa akiben elestem nem más volt, mint Márk. Komolyan , hogy lehetek ilyen szerencsétlen.

-Istenem jól vagy??????????? - kérdezték egyszerre a lányok.

-Igen asszem, bár a lábam nagyon fáj.

-Gyere! -mondta Márk miközben kezét nyújtotta.

Habozás nélkül elfogadva húzott fel, majd feldobott a hátára amitől kicsit megrémültem, de miután meghallottam, hogy Hanna és Vera elkezdtek Uuuu-ni elég vörös lett a fejem. Így mentünk tovább négyen.

-Na és mi történt veled Hanna mielőtt összetalálkoztunk??

-Ohh szereztem egy új barátot - mondta, s közben rám mutatott amitől nagyon boldog lettem.

-Végre van egy barátom - suttogtam iszonyatosan halkan, hogy én se halljam.

-Tényleg akkor én is szereztem, elvégre a barátom barátja a barátom!!! -mondta nagy mosollyal a száján.

-Köszönöm!! - suttogtam vagyis csak próbáltam ugyanis ezt a mondtatómat meghallották.

-Mégis mit köszönsz?? - kérdezte értetlenül Vera.

-Azt, hogy a barátaim vagytok... - válaszoltam amin láttam, hogy meglepődtek.

-Jaj ugyan ezt csak természetes elvégre, te se szereted a ribi Rebiéket, meg alapból jó fejnek tűntél - jelentette ki teljes természetesen Hanna. Ha tudták volna, hogy mennyit jelentett ez nekem.

-És te Márk te nem szerzel egy új barátot? - kérdezte Hanna.

-Öhm... 

-Oooo habozik lehet, hogy már azok - mondta Hanna.

-Vagy már annál többek is - szólalt meg Vera valami szörnyen ijesztő ördögi vigyorral a száján.

Most én szóltam közbe - Na jó ebből elég nincs semmi köztünk!!! - akadtam ki.

Na és ez az én szerencsém ugyanis pont megérkeztünk. Még senki se volt itt úgyhogy leültünk egy padhoz és vártunk. Majd megérkeztek a "menők".

-Hey, Márk ülj ide!!

Szó nélkül oda is ment hozzájuk. Mit is vártam tőle. Túl téve magunkat az előbbi események után kezdtük megismerni egymást. A kaja megérkezett nagyon finom is volt, majd utána tovább beszélgettünk. 

Már mindenki elment mikor úgy döntöttünk, hogy mi is vissza megyünk. Nagy nehezen a fájós lábammal elindultunk.  Visszaérve elköszöntem az új barátaimtól ( olyan jó ezt kimondani) vettem az irány a faházhoz. Elmentem tusolni, majd befeküdtem az ágyba Márk már aludt, és a lábam se fájt már annyira, szóval nem volt több értelme fent maradnom ezért elaludtam.

----------------------------------------------

Sziasztok!!! 

Meghoztam a 4. részt, ez egy kicsit hosszabb lett, de azért remélem elnyeri tetszéseteket.