Szerelem Kölcsönbe |Varga Roland|

6. rész - Nem ilyen egyszerű

Varga Roland

Három bőrönddel érkeztünk, ebből kettő és fél Petrának a cuccait jelenti, de nem is vártam mást, hisz nőből van és én két nővel nőttem fel. Akaratlanul is Petrára pillantgattam nehogy eltévedjen, hisz én nem először vagyok itt Abu Dhabiba, tavaly is itt töltöttem a karácsonyt és a szilvesztert is. Teljesen be volt zsongva még a repülőn, ám az energiája rögtön el is tűnt, ahogyan megkaptuk a csomagjainkat és elindultunk a parkoló felé. Csak vonszolta magát, azt hiszem ebből egy jó nagy alvás lesz. Priskára pillantottam, aki Petrán nevetett, ezért az egyik lábamat a lábai közé tettem, így megbotlott.

- Vigyázz Drágám. – fordult hátra felesége. – Még ráesel Liára. – forgatta meg a szemeit.

- Igen, vigyázz Drágám. – sétáltam Priska mellé, mire csak puffogott.

- A kis energiabombád kifogyott, észrevetted? – kérdezte mosolyogva. Ebben a mondatban semmi új és bántó nem volt, de Petra nem az enyém.

- A fradisták. – tárta szét a karjait Balázs és két puszit adott Priskin Petrának és az én Petrámnak is. Hogyan fogjuk őket megkülönböztetni azt még nem találtam ki, de azt hiszem rossz ötlet lenne ezt Tomira bízni. Kezet fogtam Bazsival, aztán beraktam a bőröndöket az autóba és beültem Petra mellé.

- Van valami terv mára? – kérdezte és a vállamra döntötte a fejét. Ez az elmúlt napok legfontosabb pillanata, hisz Petra továbbra is került amennyire tudott és hát én is egy kicsit. Nem akartam magamat ráerőltetni, ha nem akarta, még ha a szíve mélyén mégis. A kezemet ettől függetlenül a combjára helyeztem, ő pedig a kezemre tette az övét.

Megkaptuk a csodás szobánkat, ami nagyon magason volt és a tengerre nézett, ezért csodálatos volt a kilátás, amit már most imádtam, de nem annyira, mint Petra.

- Úristen. Roli, ez meseszép. – és az ablaknál állt percekig. – Nem baj, ha alszok? – fordult felém.

- Pihenj csak, fürödj le, már úgyis hat óra. Reggel találkozunk. – mondtam neki és kinyitottam a bőröndömet, amibe félig az ő cuccai voltak, de csak a nadrágomat veszem át, azért már nem a repülőn vagyunk, hogy kényelmes legyen.

- Elmész? – kérdezte és a száját belülről harapdálta, ezért kicsit csücsörített, ami mókás volt, de nem szabadott ezekre gondolnom, még ha ártalmatlannak is tűnnek, egy bizonyos testrészem ezt nem tartja annyira annak.

- Találkozok Bazsival, nem maradok sokáig, mert én is fáradt vagyok. – mondtam, aztán felvettem a nadrágomat és beletúrtam a hajamba. Petrára néztem, aki csiga lassan kezdett el kipakolni a bőröndjéből.

- Vigyázz magadra. – mondta még, aztán folytatta a tevékenységét. Bólintottam egyet és elindultam.

Balázs lakásán találkoztunk, vele és Priskával aztán onnan mentünk egy beülős helyre, rendeltünk három sört, aztán a kijelzőre néztem, amin épp egy meccs ment.

- De imádom az évnek ezt az időszakát. A haverjaim itt vannak hetekig és már nekem sincs sok meccsem. – dőlt hátra Bazsi és megemelte a poharát. Koccintottunk, aztán én is hátra dőltem és gyorsan körül néztem, a hely semmit nem változott tavalyhoz képest, így újra haverjaimra pillantottam.

- Gyerünk, nyögd már ki. Rossz rád nézni jelenleg. Így is a savanyú pofádat kellett néznem több, mint hat órán át. – morogta Priska és a kezeit az asztalra tette. Hogy igazából miért vagyunk itt? Nem tudom. Balázsnak holnap meccse lesz és mindannyian rohadt fáradtak vagyunk, de tudnom kell valamit.

- Petra? – kérdezett rá Balázs, ami amúgy szerintem egyértelmű volt, de azért bólintottam. – De akkor Nikivel vége?

- Szerintem igen. Mármint Petrával mentem a szülei fogadalomújítására és Niki is ott volt, szóval szerintem tiszta. – rántottam meg a vállamat.

- Elég hamar túltetted magad rajta, ahhoz képest, hogy állítólag mennyire szerelmes voltál belé. – állapította meg Bazsi.

- Ja, mint Lia a múltkori babaházát, úgy untad meg te is Nikit. – forgatta meg a szemeit Tomi.

- Mennyi volt? - kérdeztem rá.

- Egy vagyon. – felnevettem, aztán belekortyoltam a sörömbe.

- Bocsi, érdekelne, hogy szabadok vagytok-e egy körre. – a vállamra tette a kezét, így rápillantottam az ismeretlen lányra, aki angolul szólalt meg, de aztán csak megráztam a fejemet.

- Nagyon szép és kedves vagy, de. – mondta Tomi és felmutatta a kacsóját, amin ott volt az aranygyűrű. Én is meg akarok már állapodni, de nem akárkivel. Azt hiszem.

- És te? – pillantott le rám.

- Ő is foglalt, ahogy én is. Bocs. – mondta Bazsi, de csak engem nézett. – Oké, a nő full rád volt gerjedve de szinte pillantásra se méltattad. – mondta miután elment a csaj. Tudom, hogy ez történt és ez az, ami zavar.

- Pontosan. Istenem srácok, miért voltam ekkora idióta anno? – kérdeztem sóhajtva.

- Maja és Petra a két hónap alatt nagy barinők lettek, de én alapból jóban vagyok vele, így már kettő felől jön az információ és Roli, igen. Petra kérdezget rólad, szinte mindig. Hogy mi legyen, hogy mennyire hülye, hogy mennyire szar, hogy jól dönt-e, hogy ez, hogy az, satöbbi. Én mindig azt mondom neki, hogy bízzon benned, mert tudod mit csinálsz, de ez már kezd úgy tűnni, hogy fogalmad sincs. – nem tudtam, hogy Petra ennyit beszél Bazsival, azt meg főleg nem, hogy általában rólam.

- Most mit izélsz amúgy? Szereted, akkor meg legyetek együtt, hisz látszik, hogy ő is vonzódik hozzád. – mondta Tomi.

- De ez nem ilyen egyszerű és a szeretem egy kicsit túlzás, azt hiszem. Vele akarok lenni, mindig vele akartam mélyen legbelül, de Niki felforgat mindent. Ha nem a nővére lenne, akkor nem agyalnék ennyit és Petra sem olyan. Látom, hogy bántja a dolog, hogy majdnem megcsókoltam, amit akart, de mégsem a nővére miatt.

- Igen, Petra egy ilyenhez túl lelkiismeretes. – bólogatott Bazsi.

- Hát akkor valaki sokat fog költeni alkoholra, hogy három héten át leitasson minden nap valakit. – húzogatta a szemöldökeit Priska, de csak lelegyintettük.

- Azt akarom, hogy annyira akarja ezt az egészet, hogy már ne érdekelje őt Niki. – sóhajtottam fel.

- Hát, akkor egyetlen választásod van. Minden hímneműt elüldözöl mellőle, aki rá akar startolni, Szala is ráment volna, ha nem jön rá mi a helyzet, aztán még jobban magadba bolondítod. Van három heted rá. – veregette meg a vállamat Balázs.

- Menjünk alukálni, nagyon álmos vagyok. Hidd el, meg fogjuk oldani Rolikám. – Priska felpattant és intett egyet, így hát Balázzsal mi is „haza" mentünk.

Hogyan fogom ezt megoldani? Tényleg szeretnék vele lenni, de Petrának gátlásai vannak, amiket nem fog tudni leküzdeni. Ittam még egy pohár vizet fürdés után, aztán befeküdtem mellé az ágyba.

- Roli? – hirtelenjében ült fel, ezért kicsit megijedtem. – Basszus, megijesztettél. – morogta, aztán visszarakta a fejét a párnára. – Jó volt?

- Fogjuk rá. Fáradt vagyok már én is. – ásítottam és nyújtózkodtam egyet, aztán a fejem alá tettem a kezeimet, a jobb oldalit aztán Petra hajába vezettem és azt piszkáltam.

- Köszönöm, hogy elhoztál. – motyogta a párnájába.

- Nem tesz semmit. – akárhogy feküdtünk mindig összeért valahol a bőrünk, de ő tartotta a tisztes távolságot, amit nekem is kéne, de nem akartam.

Sziasztok!
Rendhagyó módon egy nappal - pár órával - előbb hoztam a részt nektek, ami Roli szemszög. 😉
Az oka, hogy éppen nyaralok, az eredeti 6.rész fele a gépemen maradt, amit így át is kell írnom, holnap pedig nem hiszem, hogy lesz alkalmam kitenni a részt. Mindenesetre remélem tetszett! 🤔🤩😘