Egy énekes lány élete

Megint balhé?

Szeptember.2. Kedd

Ma már rendes tanítás volt. Szerencsére csak 5 óránk van ma. Mivel nincs saját osztálytermünk, ezért mindenhova kell vinnünk a táskánkat. Na de a legelejéről. Reggel felkeltem és felöltöztem.

A tegnap megkapott könyvek közül bepakoltam a táskámba, amire szükségem lesz ma. Elraktam a kajámat és elindultam. Amikor kiértem a ház elé, nagyon meglepődtem. A Márk állt a kapunkban és a telefonját nyomkodta.

- Hát te?- kérdeztem

- Elkísérlek az iskolába, baj?

- Nem csak, nem értem

- Hát tegnap mondtam, hogy nem engedem azt az állatot a közeledbe. - mondta lazán.

- Hát köszi, de nem tudsz mindig vigyázni rám. – mondtam

- Majd meglátjuk. – mosolygott

Elindultunk az iskolába és egész úton beszélgettünk.

- Mi lesz ma az első órád? – kérdeztem

- Töri. Neked?

- Irodalom.

- Egyik jobb, mint a másik. – röhögött

- Na és mi lesz a Zitával? – kérdezte

- Mi lenne?

- Nem békülsz ki vele?

- Nem nagyon akarok.

- Adhatnál neki még egy esélyt.

Odaértünk az iskolához és mivel nem egy helyen volt óránk, ezért szétváltunk. Egyébként mi amilyen tantárgyakat tanulunk: Matek, Irodalom, Nyelvtan, Töri, Angol- Német, Tesi és infó. Az évfolyamon 3 osztály van és csoportokra vagyunk szétosztva minden tantárgyból. Igazából nem is értem, hogy ennek mi értelme van, mert az osztályból csak pár ember jár egy csoportba. Én az osztályból a Kristóffal, Rékával és Annával vagyok. Irodalom az első órám és amikor meglátott a Réka rögtön odajött hozzám.

-Szia.-ölelt meg

-Szia.

- Ugye nem haragszol rám a tegnapiért?- pislogott rám

- Dehogy haragszok, nem a te hibád.

- Ú, pedig úgy féltem, hogy többet nem beszélsz velem.

- Dehogyis, ez hülyeség.

- Lehet egy kérdésem?- nézett rám félve

- Persze.

-Az, hogy tudom, hogy a táborban nem sokat beszélgettünk, de nem lehetne, hogy jóban legyünk, mert tudod én senkit nem ismerek ebben az iskolában, és jól jönne egy barát.- miközben ezt mondta végig a cipőjét nézte