Egy énekes lány élete

Osztály

-Tehát aki iskolánkat képviseli a versenyen az nem más mint Nagy Kinga. Gratulálok. A részletekért holnap reggel az igazgató irodába gyere. És még egyszer gratulálok.

-Vííí,nyertél.. -ugrott a nyakamba a Zita

Teljesen le voltam sokkolva,nem tudtam semmit mondani.

-Nem is örülsz?-csodálkozott

-De örülök,csak nem hiszem el. Országos verseny...-mondogattam magamnak

-Hidd el. Te méész.-ölelt meg újra

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

November.4. Kedd

Reggel a Zita elkísért az igazgatói irodához. Bementem,de akkor már csöngettek,így neki mennie kellett. 

-Jó reggelt.-köszöntem félénken

-Jó reggelt,foglalj helyet.-mutatott egy székre az ig.helyettes

-Nagy örömünk,hogy te képviseled iskolánkat. A verseny November. 25.-én lesz Kecskeméten. Előtte majd megbeszéljük,hogy utazol oda. Itt van néhány papír,amit ki kell töltened. Ez a nevezési lap. 

Ahha néhány lap, volt vagy 10. Na mindegy. Kb. 20 perc alatt kész voltam. Utána mehettem órára. Mivel ma jöttek a másik iskolából így ma első óránk osztályfőnöki volt. Amikor a teremhez értem bekopogtam és benyitottam. 

-Jó reggelt.

-Szervusz. Sikerült mindent megbeszélni?-kérdezte az ofő

-Igen.-bólintottam.

Kicsit furcsa volt,hogy ilyen sokan voltunk. Gyorsan leültem a Zita mellé.

-Mi volt eddig?-suttogtam

-Elkezdtük egyeztetni a neveket,hogy ki kivel lesz. De ide még nem értünk el. Még csak az Anna volt. Húzzák az időt rendesen.

-Ahha.

Így ment sorba mindenki.

Anna: Horváth Attila

Réka: Balogh András

Norbi: Takács Léna

Ákos: Simon Szilvia

Zita: Fekete Kristóf

Kinga (én) : Szabó Dominik

Olivér: Szűcs Tamara

Kristóf: Király Kamilla

Alex: Szőke Viktória

Márk: Jakab Fruzsina

-Legyetek kedvesek egymással.-mondta,majd kiment a teremből

Mivel a neveket mondta csak el az ofő,így ahogy kiment mindenki elkezdte keresni a párját. Kivéve a fiúk,meg én. De én csak azért nem,mert hívott az Ádám. A fiúkat meg alapból nem érdekelte.

-Szia.-szóltam bele

-Szia.

-Baj van?-kérdeztem

-Csak beszélgetni szerettem volna veled.

-Oké,de hallom a hangodon,hogy van valami.

-Mindegy.

-Nem mindegy. Nem véletlenül hívtál.

-Jó akkor mindegy.-nyomta ki

Ezt nem értettem. Próbáltam hívogatni,de nem vette fel. Tuti,hogy valami baj van. Nem szokott ilyen lenni. Folyamatosan hívtam,de semmi. Közben odaordított nekem az Anna.

-Jó nagy bunkó vagy. Nem is érdekel,hogy kinek kell segítened?

-Anna. Most inkább ne szólj hozzám.

-Mert mi lesz? Akkora szemét vagy. Itt vannak és te nem vagy képes megismerkedni velük. Nem foglalkozol senkivel,magadon kívül.

Itt egy kicsit bedühödtem. Nem foglalkozok senkivel? Most is épp az unkatesómat próbálom elérni de mindegy.

-Elegem van belőled. Mindenbe beleszólsz. Miért jó ez neked? Tudod mit? Nem is érdekel. Ennyire nyomorult életed van,hogy velem foglalkozz? Mi közöd,hogy én mit csinálok,mikor és kivel? Nagyon ajánlom,hogy most ne szólj hozzám.-mondtam neki kicsit hangosabban.

Mondjuk úgy,hogy mindenki minket figyelt,de engem nem érdekelt és próbáltam megint felhívni az Ádám-ot.

-Mi a baj?-jött oda a Zita

-Ádám,felhívott. Hallottam,hogy baja van. Rákérdeztem és kinyomta. Azóta nem veszi fel.

-Basszus. 

-Most mit csináljak? Nem szokott ilyen lenni.

-Iskola után elmegyünk hozzá. Oké?

-Jó.

Órák után rohantunk az Ádámhoz. Alex meg a Márk elmentek valahova,így nem kérdezősködtek.

Szerencsére otthon volt.

-Mi a baj?-kérdeztem lihegve

-Ezért nem kellett volna ide jönnöd.

-De igen,mert nem vagy képes felvenni a telefont.

-Szóval mi a baj? Muszáj elmondanod.

-Ahj.-túrt a hajába

-Tudod a barátnőm a Viki.

-Igen?

-Megcsalt.

-HOGY MIT CSINÁLT???

-Én meg szakítottam vele.-folytatta

Oda mentem hozzá és átöleltem. Közben a Zita feltett neki egy kérdést.

-Milyen Viki?

-Szőke.

Nem értettem,hogy miért kérdezi,de aztán bevillant. Szőke Viki. Ő is a mi osztályunkba jött...