Egy énekes lány élete

Balhé

-Tudod,meséltem,hogy ahol újítják az iskolát,az ottani gyerekek hozzánk járnak addig. És a Szőke Viki a mi osztályunkba került.-mondtam

-Előre szólok,hogy nem kell beszólni neki,nem ér annyit az egész ember.

-Úgy ismersz,mint aki beszól bárkinek is?

-Igen,úgy.-bólintott

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

November.5. Szerda

Reggel a Zitával az osztályunk felé tartottunk. Mindketten nagyon elítéljük,ha valaki megcsalja a barátját/barátnőjét. Én a folyosón vártam,de mondta a Zita,hogy bent van a terembe. A Márkék padsora mögött ült legbelül. Mivel az Alexék már bent voltak a teremben,így benyomultunk a fiúk mögött és megálltunk előtte. A Zita ledobta a padra a táskáját,amitől még én is megijedtem.

-Ugye nem akartok balhézni?-fordult hátra az Olivér

-De,akarunk.-vágta rá a Zita

-Beszélnünk kell tündérvirág.-szólt immár a Vikihez

-Miről?-pislogott ártatlanul

-Szerintem ezt nem itt kéne megbeszélnünk,menjünk inkább ki.-javasoltam

-Én nem akarok kimenni.-nyávogta

-Nem különösebben érdekel,hogy mit akarsz. Álljál fel és induljál kifelé.-szóltam

-Vagy a hajadnál fogva húzlak ki.-tette hozzá a Zita

-Lányok,nyugi mi van már?-állt fel a Kristóf

-Nem tartozik rád-szólt a Zita

Jobbnak látta a Viki,ha feláll és kimegy.

-Én nem tudom,hogy kitől féltem jobban.-hallottam még a fiúk hangját

-Szóval mit akartok?-kérdezte amikor kiértünk

-Ne flegmázz szivi, nem áll jól.-oltotta le a Zita

-Mondd neked az a név valamit,hogy Nagy Ádám?-kérdeztem

-Igen, a barátom.

-Nagyon tévedsz drágám. A volt barátod. Ugyanis megcsaltad,nem emlékszel?

-Jó én ezt nem hallgatom tovább.-indult el.

-Itt maradsz.-fogta meg a Zita a karját és visszahúzta

-Nem tudom,hogy mi közötök van hozzá és egyáltalán honnan tudtok róla.

-Ehhez neked semmi közöd. Csak gondoltam,hogy tudd, hogy nem lesz felhőtlen az itt léted.-mosolyogtam rá

Szó nélkül bementünk és leültünk. A Viki nem jött be,mert mint később kiderült az ofőhöz szaladt panaszkodni. Ezt onnan tudom,mert óra elején bejött az ofő.

-Kértem,hogy legyetek kedvesek az új osztálytársaitokkal. Erre a Viki azzal keres fel,hogy megfenyegették. Zita tudsz erről valamit?-kérdezte

-Nem .-rázta a fejét

-Kinga? Neked hátha élénkebb a memóriád?-kérdezte tőlem az ofő

-Nekem rémlik valami. Bár én nem fenyegetésnek mondanám.

-És esetleg te voltál?

-Esetleg.

-Rendben. Sajnálom,de hozd ki az ellenőrződ.

Kivittem és közben ezt kérdezte.

-Egyébként miért csináltad? Mit ártott neked?

-Nagyon is sokat ártott.

-Megtudhatnám,hogy miben?

-Mindegy.-ráztam meg a fejem

-Még annyi kérdésem lenne az osztályhoz,hogy kinek nem sikerült megismerkednie a párjával?

Rajtam kívül még egy fiú tette fel a kezét. Gyanítom ő a Dominik.

-Rendben erre még ma kerítsetek sort.

Visszamentem a helyemre és a Zita rögtön kérdőre vont.

-Miért mondtad el?

Megrántottam a vállam és a táblát néztem inkább.

Óra után odajött a padomhoz a fiú.

-Szia Szabó Dominik vagyok. Gondolom te vagy a Kinga.

-Igen én vagyok.

-Megmutatnád,hogy hol van a büfé? Addig egy kicsit megismernélek.

-Persze.

Alex szemszöge

Kinga meg a Dominik kiment a teremből,de nekem valami feltűnt.

-Halljátok. A csávó, a Dominik-ot tegnap a büfében láttam. Most vagy ilyen hülye,hogy máris elfelejtette,hogy hol van,vagy csak a Kingával akart lenni.-mondtam

A Márk erre felkapta fejét.

-És tényleg. Én is találkoztam vele ott.-mondta a Zita