Szerencsés véletlen /BEFEJEZETT/

21.

Luna

Mindenki letette a telefonját, és vártuk, hogy Harry milyen ötlettel állt elő.

- Ugye mondtad, hogy szeretsz fotózni- fordul felém - és Paul épp egy fotóst keres, aki majd a turnénkon fog képeket csinálni. Nem tudom hogy srácok ti, hogy vagytok ezzel, de én mindennél jobban szeretném, hogy Luna kísérje végig a turnénkat, nem csak azért mert a barátnőm, de szerintem ti is megkedveltétek. És ahoz semmi kedvem, hogy egy olyan fotós jöjjön velünk, mint tavaly... - végigvezette szemét a fiúkon - komolyan mondom, az a csaj kibírhatatlan volt.

- Értjük Haz, értjük. - nevet fel Louis. - Akkor nem kell mást tennünk, minthogy felhívjuk Paul hogy nézze meg Luna milyen képeket tud csinálni. És mivel ő is bír téged, ezért sima ügy.

- Jaj srácok, nem is sejtitek mennyire imádlak titeket! - fordultam oda Louis-hoz és olyan erővel tartottam karjaim fogságába, hogy a nevetés mellett a feje kezdte átvenni a vöröses színt. Ez után gyorsan elengedtem, bocsánatkérően néztem a szemébe, majd folytattam, Liam és a kis ír manó megölelésével. Harry-t direkt utoljára hagytam. Nagyon szeretem, és mivel ez az ő ötlete ezért mihelyst hozzá kerültem szorosan magamhoz vontam, figyelve arra, hogy nem fojtsam meg, mint a srácok javát.

- Annyira, de annyira köszönöm. - nevettem bele Hazza nyakába.

Ő eltávolodott tőlem, de csak épp annyira, hogy a szemembe tudjon nézni. Smaragd írisze beleolvadt az én jég kék szemembe. Ajkaim elnyíltak egymástól és a szívem gyorsabban kezdett verni. Harry zöldjét levezette ajkaimra, ami egy kacér mosolyt váltott ki belőle. Két kezével még erősebben testéhez vont. Ajkaink már súrolták egymást. Én a kezemet felvezettem nyakába és beletúrtam göndör fürtjeibe. A feszültség számomra az egekben járt, annyira vágytam már csókjára, de nem én akartam kezdeményezni. Már-már azt hittem, hogy csak játszik ezzel velem, de egy pillanattal később mély, dörmögős hangján lehelte a szavakat ajkaimra:

- Szívesen Manó. - és ez volt a végszó, ajkaink egymásra találtak. Elősször, lágy és nyugodt csók volt, de Ő többet akart. Én tudtam, hogy nagyon vágyunk rá mindketten, de nem felejtkeztem, meg a srácokról akik mindvégig minket néztek, így vonakodva megtagadtam a kérését, és eltávolodtam tőle.

Nem vártam meg reakcióját, nekidőltem mellkasának és két kezemmel az ingét szorítottam.

- Szeretlek. - mondtam neki becsukott szemmel. - De most ideje menni és szólni Paul-nak, mielőtt kerít valakit a posztra. - eltávolodok mellkasától és arcára adok egy lágy puszit.

- Jól van gerlepár, induljunk. - nevetett Liam.

Megfogtam Harry kezét es elindultunk a stúdió felé.

Tudom, hogy ez egy elég rövidke rész lett, sajnálom. Ma még, igéretemhez híven megpróbálok még részeket kirakni. Sok Pusziiii!