16.

153 16 0
                                    

Luna

- Beszélnünk kell Harold... - ráemeltem a kék szemeimet és belenéztem az Ő könnyekkel teli tekintetébe.

- Rendben... gyere be nyugodtan. - kitárta előttem az ajtót és én beljebb mentem a már ismerős házba.

Harry levette a kabátomat és felakasztotta a fogasra.

- Gyere kényelmesebb a nappaliba... - rátette a nagy kezét lapockámra és elkezdett a nappali felé tessékelni.

Minden egyes mozdulata lassú volt és figyelmes. Figyelt arra, hogy ne bántson meg. Ezt értékelem.

A nappaliban rendetlenség fogadott. Egy váza darabokban hevert a földön, és a nappaliból nyíló konyhában is láttam pár tányért és poharat a földön. Egyik oldalon a függöny egy része is le folt szakítva. Eszembe jutottak Niall szavai, mikor mesélte, hogy mire utol érte tegnap Hazza-t, nem tett magában kárt, de azt is mondta hogy már tört, zúzott mire odaért. Már látom, hogy nem igazán foglalkozik ezzel Harry, hogy feltakarítsa.

Leültem a kanapéra, Harry mellettem foglalt helyet, figyelve arra, hogy elég távol legyen tőlem. Vajon ennyire nem akar a közelembe jönni, vagy csak figyelmes és nem akar nyomulni? Ráemelem tekintetem, észreveszem hogy a göndör férfi, arcomat fürkészi.

- Én... - hallom meg alig hallható mély hangját, amibe beleborzongok. - S..sajnálom... - Olyan halkan beszélt hogy erőltetnem kellett magam hogy meghalljam. - Luna. Tudom... tudom, hogy egy akkor a seggfej vagyok és hogy ez nagyon el csesztem, de szeretném ha meghallgatnál mi is történt, és miért csináltam azt... azt amit. - vett egy mély levegőt, zöld szemeit még mindig az én kékjeimbe fúrta. - Tudom erre nincs jó indok, és hogy nagyon nehéz lesz vissza szereznem a bizalmadat, de... de azért kérlek hallgass meg.

Aprót bólintottam, hogy kezdheti.

Harry beletúrt göndör hajába és nagy levegőt vett...

Elmondta mi is történt miután elment tőlem a szállodából. Elmesélte hogy Ed és Justin miket mondott neki.

- Tudom, hogy ez nem mentség, mert simán mondhattam volna nekik nemet is, de már nem egyszer volt, hogy ne hallgattam rájuk és mekkora botrány lett miatta. Egyszer még a banda is beleesett egy csapdába amiből nehezen, de ki bírtunk jönni...- nagy levegőt vett. - Az is az én hibám volt. Utána már csak egy éjszakás kalandjaim voltak, ezért a srácok eléggé leteremtettek, mert folyton eljártam Ed-ékkel buliba, meg különféle szórakozóhelyekre. Itt ismerkedtem meg Taylor-ral. Akkor eléggé be voltam rúgva, és a buli után többször is találkoztunk. Három éve volt. Utána beleszerettem, és összejöttünk. - Látta rajtam hogy ez nem a kedvenc témám és hogy nehéz azt hallgatnom hogy Ők milyen jó elvoltak, így sietősebbre vette a dogot. - Utána mint már lehet tudod két éve megcsalt és szakítottam vele, de még mindig megmaradtak barátnak Ed és Justin. Ezért maradtunk egy társaságban. Utána szintén egy éjszakás kalandjaim voltak. Sokszor vittem a banda közös lakásába lányokat, de ezt már megbántam. Egy éve leszoktam az egy éjszakás kalandokról és azóta nem volt senkim. Taylor még mindig zaklatott, hogy az nem volt semmi, meg még mindig szeret. Elején még érdekelt, de mára már nem zavar.

- Azóta nem birok tükörbe nézni, azóta a buli óta nem mertem sehova sem menni, mert féltem... féltem hogy megtámadnak a paparazzik és kikérdeznek rólad, én meg nem akartalak kellemetlen helyzetbe hozni. Luna... - legördült egy könnycsepp az arcán.- Én annyira sajnálom. - Azt az egyet több követte és azt a gyönyörű arcát ostromolták.

Nem bírtam tovább. A kezemet arcához vezettem és próbáltam letörölni róla a könnyeket. Mikor rám emelte tekintetét átkulcsoltam nyakát és a nyakába temettem az arcom. Én is elkezdtem szipogni. Harry könnyei még mindig folytak. Éreztem a vállamra lehulló cseppeket. Utána átkarolta testemet és szorosan magához ölelt.

- Sajnálom Luna. Annyira sajnálom. Te jelented nekem a világot, én nem akartalak megbántani... - nem engedtem hogy befejezze mert eltávolodtam tőle, haját kifésültem az arcából és az ajkaimat az Övéi ellen nyomtam.

Nem is gondolkoztam, nem volt tapasztalatom, de amint Hazza észhez tért rögtön viszonozta a csókot. Mikor levegőhiány miatt elváltunk, mindketten ziháltunk.

Harry homlokát enyémnek döntötte és úgy nézett a szemembe. Apró mosoly jelent meg szája szélén és még egy csókba hívta ajkaim.

- Annyira szeretlek Luna...- motyogta a csókunkba.

- Én is szeretlek Harold!

Eltávolodtunk végleg egymástól, és kezével letörölte az arcomon folyó könnyeket.

- Ígérd meg, hogy mindig a szíved után fogsz menni, és sosem csinálsz ekkora hülyeséget. - komolyan néztem zöld íriszébe. - ígérd meg.

- Ígérem Manó, ígérem, soha többé nem hallgatok másra, csak a szívemre és Rád. - nyomott egy gyors puszit az arcomra.

Átöleltem meleg testét és jó szorosan magamhoz vontam. Azt éreztem, hogy ott Vele biztonságban vagyok. Nem féltem semmitől és senkitől.

- Harry..- távolodtam el tőle. - Csináljunk rendet! - megpöcköltem az orrát és oldalra biccentettem a fejem.

Hazza mély hangján kuncogott és felállt majd felsegített.


Remélem teszik. Kérlek írjatok véleményt, (még ha személyesen is eltudnátok mondani XD) PLS! Puszillak titeket!




Szerencsés véletlen /BEFEJEZETT/Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang