No Way Back (Taekook ff.) [BEFEJEZETT]

2. fejezet

Reggel az ajtó kivágódására ébredtem. Azonnal összehúztam magamat, hiszen az ordítást, s az ostor csattanását vártam. Ma reggel ez nem érkezett. Sőt... Jiyong sem.

Egy lány tipegett be hozzám szolgálói ruhába, amin eléggé meglepődtem. Nincs megengedve a cselédeknek, hogy lejárjanak ide. Mégis mit keres akkor itt ő?

- Jiyong gazda küldött, hogy vigyelek a tisztálkodóba - csámcsog hangosan, pukkantva utána egyet a rágójával.

- M-miért? - kérdezem halkan, közben összeszedve minden erőmet, hogy később felállhassak.

- Vásár lesz - rántotta meg a vállait.

- Mit ad el? - kérdezem gyanakodva, s végül egy szisszenés mellett felegyenesedem.

- Téged, Taehyung - forgatja meg a szemeit, majd int, hogy induljak meg utána.

Hogy engem?

***

Lehajtott fejjel hallgattam, ahogy több, mint tíz ember értem licitál. Mégis miért? Nem akarok egy öreg fószerhez kerülni, aki még Jiyongnál is durvábban bánik velem! Kizárt, hogy az ép testtel túléljem!

- Húszmillió won - hallok meg egy újabb árat, azonban rögtön érkezik utána a következő.

A körmeimet piszkálom, amik kicsit sem néznek ki jó állapotban, hiába fürödtem meg legalább négyszer. Vagy csak én gondolom ilyen mocskosnak a testemet?

Sóhajtok, hiszen unalmassá vált az egész. Közel két órája tologatják az árakat le, s fel eredménytelenül. Őszintén, ennek mi értelme van?

- Százkilencvenhatmillió - vágódik ki hirtelen az ajtó, mi rám a frászt hozza, de Jiyong rögtön az asztalra csap, mi mögött ülünk.

- Eladva! - mutat az illetőre, majd rám néz. - Jó fogás... maffiavezér a keletieknél. Ki fog csinálni - súgja vicsorogva, miközben végigsimít az arcomon.

Undorodva fordítom el a fejemet, kicsit távolabb húzódva tőle.

- Hülye kurva! Hogy pusztultál volna bele a nemi aktusainkba - csap a jobb arcomra, mi miatt leesek a földre. - Jeongguk megnevel remélem. Nem hiába ő a vezetőnk.

Könnyekkel a szememben hallgatom, hogy milyen elképzelései vannak a sorsomról, miközben a sűrűn emlegetett férfi közelebb sétál.

- Kwon Jiyong, azt hittem, miután kinyírtam a húgodat nem üzletelsz velem - áll meg előtte a férfi, mire Jiyong derékszögbe vágja magát.

- Akkor félreértett, uram.

- Örülök, most pedig készítse össze a fiú holmiját, mert távozni kívánok. Undorító helyen laksz - grimaszol Jeongguk, közben felém fordul. - Jeon Jeongguk vagyok - nyújtja felém a kezét, rideg arccal.

Ha most megfogom, mehetek az ő pincéjébe is? Nincs veszteni valóm.

Finoman, lassan csúsztatom a tenyerébe a sajátomat, ő pedig egy kisebb rántással talpra állít. Egy halk köszönömmel, s egy gyenge meghajlással hálálom meg a tettét, majd vissza is fordul Jiyonghoz tárgyalni.

Mi vár rám odaát? Mivel egy vezetőről van szó, számításaim szerint semmi jó. Te jó isten... maga a fickó sem túl bizalomgerjesztő. Úgy érzem, nála rosszabb lesz mint itt volt, de remélem, hogy az érzéseim csalnak. Nem akarom így leélni az életemet.

Hosszú idők múlva két szolgáló már kifelé vitte a cuccaimat, én pedig el sem köszönve Jiyongtól indultam el Jeongguk után. Félek, sőt... rettegek.

Az autót egy idősebb sofőr nyitja ki, amit egy erőltetett mosollyal köszönök meg, aztán már bent is vagyok. Nem lep meg, hogy Jeongguk mellém ül be, hiszen mégsem az anyós ülésen utaznak az urak.

- Mekkora gyökér - mormogja az orra alatt Jeongguk, s én akaratlanul is távolabb húzódom tőle. - Hm... Hívhatsz Jungkooknak. Semmi gazdám, mester, uram. Nem a szolgám vagy, hogy így keljen hívnod - néz rám, amint tudatosul benne, hogy társasága van.

- Tae... Taehyung vagyok... Kim Taehyung... - szólalok meg esetlenül, kissé rekedten.

- Örülök. Már egy ideje figyeltetlek. A legutóbbi tárgyalásom óta, ami két hónapja volt. Jiyong rólad pofázott, gondoltam, miért ne vegyelek ki a kezei közül. Látok benned potenciát az érettségid után - kezdi el a tájat figyelni, közben bennem kételyeket keltve, miszerint még sem lesz ez olyan rossz, mint azt gondoltam.

- Honnan... tud róla? - kérdem tőle halkan, bár nem vagyok benne biztos, hogy a hangos búgás mellett meghallja.

- Tegezhetsz - int egyet, bennem megállítva az ütőt. Hogy mit csinálhatok?! - Minden információ megvan rólad - rántja meg a vállait közömbösen, mint akinek természetes ez.

Ha rólam mindent tud, akkor bizonyára az idekerülésem okáról is...

Akárhogy is nézem, de Jungkook egész normálisnak tűnik. Bár nagyon erőszakosnak és ridegnek néz ki... egy cseppet kezdem úgy érezni, hogy megmenekültem.