"Csak egy perc volt... Elvarázsolt, rám nézett és levett a lábamról... Levegőt sem tudtam venni, első pillantásra belé szerettem... Isten vajon megbocsájtja nekem valaha ezt a vétket?"
Egy alternatív világ, ami kísértetiesen hasonlít a miénkre, hely...
Oups ! Cette image n'est pas conforme à nos directives de contenu. Afin de continuer la publication, veuillez la retirer ou mettre en ligne une autre image.
- Komolyan István, most mit csinálsz? - Nézek morcosan a feltalálónkra, annyira szorítva a hajó szélét, hogy fehéredik a kezem.
- Nyugalom Károly! Ne idegeskedj, csak egy újabb ötletem. - Vigyorog rám, de legszívesebben megfojtanám, miatta vagyok most egy hajón és utazok az új világ felé.
- Milyen ötlet? - Pislantok felé, hátha a beszélgetés eltereli a figyelmem az idegességemről, hiába az a hányinger elleni gyógyszer, még így sem bírom rendesen a hajóutat.
- A Bölcsek Köve! - Vigyorog rám, mire felhúzom a szemöldököm.
- Az csak egy mese. - Rázom meg a fejem.
- Már majdnem megvan! - Mondja morcosan, bár én kétlem, hogy közel lenne a dologhoz.
- Persze aranyat akarsz csinálni, nagyon okos! - Hunyom le a szemem.
- Ki a fenének az arany! - Morogja és már éppen visszakérdeznék, mikor a világ legaranyosabb hangja megzavar.
- Apa! Apa! - Azonnal felé fordulok és a rosszulléttel mit sem törődve leguggolok a felém totyogó, alig másfél éves Péter elé és kitárom a karjaim, amikbe hamarosan belerohan.
- Hát szia Peti! - Simogatom meg a fejét. - Vatert (apát) hol hagytad kicsim? - Teszem mutató ujjam az orrára, de ő csak kuncogni kezd, viszont alig hogy belekezd megjelenik kedvesem is.
- Zsigmond Péter! A szívrohamot hoztad rám fiatalember! - Lép mellénk Ulrick és mind a kettőnket megöleli.
- Játszani akart biztos, ne legyél mérges rá, édesem! - Nézek szerelmesen férjem szemeibe.
- Tudom, tudom. - Kuncogja a férfi. - István te meg min ügyködsz? - Fordul most ő a feltalálóhoz, aki gyilkos szemekkel néz rá.
- Gratulálok Ulrick! Már éppen megvolt a fejemben az örök élet kulcsának teljes vázlata te meg beleszóltál, most folytathatom onnan, ahol Károly megzavart! - Morogja a feltaláló sarkon fordulva és magunkra hagyva minket.
- Nincs jó napja, mi? - Néz felém szerelmem, mire megrázom a fejem. - Na, gyere kis herceg ebéd idő van és nem sokára megérkezünk. - Szerelmem szavaira előre nézek a hajóorr felé és valóban már látom a horizonton a szárazföldet, hála a jó égnek. Nem hiszem, hogy valaha ki fogok gyógyulni ebből a hajózás ellenességből.
Amint partot értünk első utunk a helyi uralkodókhoz vezetett, végül is miattuk jöttünk ide, hiszen kereskedelmi kapcsolatok kiépítésébe és szövetségek kötésére adtuk a fejünket, így eldöntöttük, hogy körbeutazzuk a világot és a legfontosabb országokkal megpróbálunk szövetségre lépni. Ennek érdekében én, Ulrick, Péter, István, Johan és egy István által kiválasztott európai tudósokból álló csapat elindultunk először az új világ felé.
Szerencsére boldogan fogadtak minket, meglepő módon a hírünk még ide is elért, így gyorsan tudtunk szövetségeseket szerezni, sőt még tudósokkal is bővült István csapata, amit leginkább a vallási és szellemi nyitottságának köszönhet az én jó barátom.
