1. rész: Szerelem első hallásra

9.6K 475 658
                                    


~Jungkook szemszöge~

Hirtelen pattan ki a szemem, hogy kisebb infarktust átélve lihegjek az ágyon. Kell pár másodperc, mire rájövök, hogy hol vagyok és miért érzem magam ilyen... izgatottnak.

Ma kezdek az új suliban, ami így, áprilisban elég érdekes lesz, de nem ez az oka a hevesen dobogó szívemnek, hanem az álmom. Valami egészen érdekeset álmodhattam... nem tudom pontosan, mi volt az, de bizsereg a bőröm és olyan izgatott vagyok, mintha bármelyik percben elélvezhetnék. A torkomat szorongatja egy különös érzés, a hasamban csomót érzek, a testem mindenütt izzad, a farkam meg lüktet. Szó szerint lüktet. Úgy mondanám, hogy ijesztően fel vagyok izgulva.

- Ahjj... - nyögök fel frusztráltan, a kispárnát a fejemre húzva. Ez már nem az első eset a héten. Mostanában egyre gyakoribbak ezek az álmok, amikre nem is emlékszem ébredéskor, mégis akkora hatással vannak rám, hogy sokszor el is élvezek tőlük. Most fogadott be a nagybátyám; még nem is nagyon ismerjük egymást, így nagyon nem szeretnék lebukni előtte és a vendégszeretetét egy gecis ágyneművel meghálálni... tegnap is sikálhattam a foltot a lepedőről.

Megnézem, hány óra.

Fél hat, így ha kell, van még egy kis időm magamra.

Fél hat, így ha kell, van még egy kis időm magamra

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

A plafont nézve gondolkodom, mit is tegyek. Nagyjából két másodperc alatt eldöntöm: így nem lehet iskolába menni. Még a végén leverem a tankönyveket az asztalról az álló farkammal, mikor be kéne mutatkoznom az új osztálytársaimnak... úgyhogy marad a jó öreg jobbkezes módszer.

Lehúzom a takarót magamról, mire meglátom a dudort az alsómon. Mostanában a szexuális étvágyammal együtt a farkam mérete is egyre nő. Nehéz kordában tartanom a pitonom, az biztos.

Óvatosan megnyomom a makkom az alsómon keresztül, ami nagyon rossz ötletnek bizonyul, mert hirtelen kibuggyan belőle egy kis előváladék.

- Ahh! - nyögök fel akaratlanul is, de aztán elkussolok, mert hirtelen nem jut eszembe, hogy ment-e dolgozni tegnap a nagybátyám. Éjszaka melózik, így reggel jön haza.

Nagy nehezen lenyugtatom magam annyira, hogy eszembe jusson: igen, elment dolgozni, így most még nem lehet itthon. Azért mégse nyögök, ha sikerül csendben is, csak mostanában nagyon érzékeny lettem...

Izgatottan megemelem a csípőm az ágyon fekve. Lehúzom az alsómat és elhajítom az ágy végébe. Hevesen dobogó szívvel fonom kezemet farkam köré, amitől azonnal erősebben kezd lüktetni. Olyan közelinek érzem a beteljesülést, hogy előre röhögök a markomba.

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
SokatmONDÓ Egyezség {VMinKook ff} ~ BefejezettWhere stories live. Discover now