SokatmONDÓ Egyezség {VMinKook ff} ~ Befejezett

15. rész (átírva)

Felnőtt tartalom várható a részben, szóval kiskorúaknak nem ajánlott.
Az eredeti rész címe Csillagkapu volt és undorítóan szar lett, ezért írtam át, de a cselekményen nem igazán változtatott a módosítás.

~Jimin szemszöge~

"...Taehyung teljesen meztelenül, álló farokkal ül egy pokrócon a szoba közepén törökülésben; kezei a térdén és szeme csukva, mintha meditálna. A tévében pedig már nem Dóra, a felfedező megy, hanem az Asztro Show, vagy tudja faszom, mi.

Egyszercsak Tae kifújja a levegőt és felénk néz:

- A farkam készen áll, hogy behatoljon az uránuszodba."

- Ez most kihez beszél? - kérdezem halkan Kuksitól, aki óvatosan félig felém fordítja a fejét, de szemét Taehung-on tartja, mintha egy vadállattal lenne dolgunk, aki bármikor nekünk ronthat. Ami voltaképp igaz is, mert most kiderült, hogy a legjobb barátom tökéletesen beszámíthatatlan.

- Öm... szerintem rólad - válaszol Jungkook, mire kicsivel hangosabban válaszolok, hogy az őrült is meghallja:

- Na jó, én léptem.

El is indulok kifelé, mert én ugyan nem fogom engedni, hogy ez az eszement megdugjon! Egyáltalán hogy gondolhat ilyenre??

- Jimin, várj! - ragadja meg Kuksi a karom, mire hátrafordulok:

- Ugyan mire várjak?? Pont eleget láttam ahhoz, hogy meneküljek!

- Tudom-tudom, most ez egy rohadt furcsa szitu... - kezdi zavartan, de idegesen a szavába vágok:

- Furcsa?? Ez egy elmebeteg! Mindig aggódtam, hogy egyszer valaki diliházba juttatja, de ha most itt maradnék, én lennék az a valaki... mert ez már veszélyes másokra nézve.

- Jimin, nem hagyom, hogy bántson, jó? - kérdezi az államat finoman megérintve, amitől bizsergő érzésem támad a gyomromban - Mondtam, hogy vigyázok rád és nem engedek neki semmi olyat, amit te nem akarsz! Nem bízol bennem?

Összeszorítom a számat és direkt kerülöm a szemkontaktust, hogy ne essek bele még jobban, de maga felé fordítja az arcom a kezeivel és kicsit közelebb hajol, így nem bírom ki, hogy ne nézzek rá. A sötéten csillogó szemeibe nézve teljesen elveszek és olyan érzésem van, mintha hipnotizálna vagy be akarna szippantani.

- De - nyögöm ki a választ nagy nehezen, mire halványan elmosolyodik és megsimítja az arcom:

- Helyes, akkor menjünk vissza! Vigyázok rád.

Megfogja a kezem és visszaindulnánk a szobába, amikor Tae megjelenik az ajtóban egy szál faszban:

- Na, nem jöttök? Kezdek fázni.

- Akkor öltözz fel! - szól rá a fiú, akinek hála még nem menekültem el - Most nem dughatod meg Jimint.

- Mi az, hogy most?! - emelem fel a hangom döbbenten.

- Igen, mi az, hogy most nem? - háborodik fel Taehyung is - Akkor mikor?

- Csak akkor, ha megengedi - válaszol Jungkook, mire felszalad a szemöldököm:

- Én tuti, hogy nem fogom megengedni! Ez hótziher...

- Jól van, nyugalom! - néz Jungkook felváltva rám meg erre a baromra - Taehyung, te öltözz vissza; Jimin, te meg ülj le a kanapéra velem!

Szívem szerint megmondanám neki, hogy ne parancsolgasson, de azért tetszik, ahogy a meleg kezével fogja az enyémet és határozottan odavezet a kanapéhoz. Ha csak kettesben lennénk, én... sok dolgot megengednék neki, mert már kezdek kissé kiéhezett lenni. Egy ideje nem verte ki nekem Tae és magamnak is ritkábban csinálom. Bevallom, valahogy izgatóbb érzés, ha másvalaki csinálja nekem és ha ez a valaki Jungkook lehet, hát... azért már megéri maradni.