Rain Drops - Esőcseppek

help me, help you (6)

Ez a bejegyzés igazából más címen kellene fusson, pontosabban: 

Húsz dolog amit az eddigi húsz évem során megtanultam

Születésnapom alkalmából, Laudon Andi egyik videójából inspirálódva, úgy döntöttem, hogy megosztom veletek is azokat az "életleckéket", amiket ezen évek során megtanultam. Most, hogy húsz éves lettem, úgy érzem, ismét egy új fejezethez érkezett az életem. Enjoy it!

1. Első sorban magadat kell szeretned ahhoz, hogy elvárd mástól is, hogy szeressen

Oké, ez lehet hülyén hangzik és lehet vele vitatkozni, de saját tapasztalatból mondom, hogy most, hogy már többnyire elfogadtam magam olyannak, amilyen vagyok és ezáltal változott a mentalitásom is, az emberek is jobban közelednek hozzám, mint azelőtt. 

2. Nem éri meg a múlton töprengeni

Ami történt, megtörtént. Elmúlt. El kell engedni. Mert ha valaki a múltban van leragadva, akkor elfelejt a jelenben élni, márpedig az apró pillanatok, amiket naponta megélhetünk, azok számítanak igazán. Engedd el a múlt fájdalmait, ahogyan a jövő kilátástalanságát, aggodalmait is. Csak a jelenre koncentrálj, semmi másra, mert itt és most kell érni, semmi értelme másra pazarolni az időt, amiről úgy érezzük, hogy sok van, de valójában kevés.

3. SOHA ne add fel az álmaidat

Ha valamit igazán szeretsz szívvel-lélekkel, ami megmozgat, inspirál, arra késztet, hogy élni akarj, arról soha, semmilyen körülmények között ne mondj le, hanem harcolj értük, vess be minden eszközt az elérésükre. Minden álom valóra válik egy napon, ha az ember hisz benne és tesz is érte.

4. Igenis sokkal többre vagy képes, mint amennyire azt elhiszed magadról

Nehéz kilépdelnie egy önbizalomhiányos embernek a folyamatos szorongásokból és szégyenérzetből. Nem megy egyik napról a másikra és bizony sok munkát igényel. De a munka meghozza a gyümölcsét, s ha az ember folyamatos, megvalósítható kihívások elé állítja magát (akár a legapróbb kihívások által is), szépen lassan észre fogja venni, hogy bármire  képes. Egy kis bátorság és erő kell hozzá, semmi több.

5. Mindenkitől tanulunk

Hiszem, hogy minden ember aki belép az életünkbe, azért lép be, hogy tanítson nekünk valamit, egy lelkesítő tanártól kezdve a legbunkóbb srácig, akit hátán hordott a Föld: mindegyiküknek azért kellett belépnie az életünkbe, hogy valami fontosat megtanuljunk. Ha rögtön nem is, de idővel rájövünk, hogy mi értelme volt annak a személynek az életünkbe, s talán még hálásak is leszünk neki miatta.

6. Van, akit el kell engedni

A toxikus embereknek nincs helye az életünkben. Fájjon akármennyire, de egy rossz barátság vagy egy rossz szerelmi- vagy a szülőkkel való kapcsolat nem más, mint csupán egy lehúzó erő, egy teher, amit el kell engedni. Hidd el, sokkal jobbat érdemelsz annál, mint hogy mások kihasználjanak, elítéljenek vagy a sárba tiporjanak.

7. Vessz el a természet apró csodáiban

Eső, szivárvány, naplemente, napfelkelte, hajnal, harmat, szél, felhők... ha csak egyszer le ülsz, telefon kikapcs és pár percig csak figyeled magad körül lévő dolgokat, amiket a természet varázsol körénk, annyi mindenre rá tudsz jönni közben (vagy talán csak nekem van túl bölcsész lelkem és nekem azért számít ennyit).

8. Mások véleménye nem számít

Félre ne értsetek, fontos meghallgatni mások véleményét is rólunk, hiszen ebből építkezünk, ezek által gondolkodunk el, s ha úgy van, akkor változtatunk. Itt csupán arra gondoltam, hogy attól, hogy valaki mond rólad valamit, még nem kell elhinned, hogy az úgy is van. Saját magadnál senki nem ismer téged jobban, s ha valaki olyasmit állít rólad, amiről tudod, hogy nem igaz, akkor nem kell neki elhinni és nem kell vele egyetérteni. A saját lényedet csak te ismerheted egyes egyedül, egy külső embernek mindig könnyebb "okosnak lenni".