Vannak olyan híres emberek akiket szerettek, de úgy gondoljátok róluk, hogy rendkívül alulértékeltek? Ha igen, mondjátok el mi fogott meg bennük, miért rajongtok értük! :)
Kezdeném is a sort Dominic Harrisonnal, akit sokan YUNGBLUDként ismerhettek. Igazából ott jöttem rá, hogy az én pici életem egészen alulértékelt, hogy Sziget Feszten nem a főszínpadon lépett fel. (Sajnos nem jutottam el a koncertjére, amiért azóta is fáj a szívem, de utánanéztem hogy melyik színpadra tették.) Ez a tény azért lepett meg, mert amúgy a srácnak szinte minden dala milliós nézettségű, számomra mégis úgy tűnik, hogy nem kapja meg azt a figyelmet, amit megérdemelne. (Bár lehet ezt csak én látom így, lehet velem vitatkozni, lol.) Dom egy kibaszott példakép. Minden szinten. A gondolkodásmódja, a zenéje, a stílusa... egyszerűen minden porcikáját imádom a srácnak. Szóval aki teheti, hallgassa a dalait. He's special. He's weird. He's awesome. He's worth it.
A második a listámon (igen, tőlem csak zenei előadókat kaptok most) az a Frank Carter & The Rattlesnakes formáció. Na ők már nagyszínpadosok voltak Szigeten, ott is ismertem meg őket. Bevallom, addig a pontig életemben nem hallottam róluk, ami egy vétek, mert a zenéjük konkrétan megmentette az életemet. De komolyan. Ott ácsorogtam már két órája a színpad előtt (a twenty one pilots koncert miatt), fájt a lábam, a derekam és a gyomrom is korgott, fogalmam sem volt, hogyan bírom ki így este hatig. Aztán ők léptek fel a színpadra elsőként és... gyerekek, hát Frank egy JELENSÉG. Olyan adrenalin kapott el koncert közben (nem csak a daloktól, hanem magától az előadásmódtól is) hogy minden bajom egy csapásra megszűnt, s utána már sokkal jobban is bírtam az ácsorgást. Nem mellesleg Frank olyan motivációs szövegeket tolt a színpadon, hogy instant szerelem volt. De egyébként még mindig tök komolyan állítom, hogy biztos vagyok benne, hogy aznap megmentették az életemet.
(most látom, hogy ez a gif Charli XCX "Boys" című klipjéből van, hát meghalok *---*)
A harmadik a listán a The Vaccines. Szintén egy fesztiválról szedtem őket össze (Electric Castle), de még jóval a koncertjük előtt, szóval már félig rajongóként vettem részt rajta és a dalaik felét már ismertem amikor a színpad elé keveredtem. Amikor még csak készültem jegyet venni a fesztiválra, akkor láttam meg az ő nevüket is a plakáton, ami egészen megtetszett, szóval úgy voltam vele, hogy miért ne? Lássuk csak, mit tudnak! És nagyon megérte! *---* Egészen különlegesnek tartom a zenéjüket. Olyan nyugis (bár nem mindegyik), számomra icipicit retro hangulatú is, Justinról, az énekesről a koncerten Elvis Presley jutott eszünkbe a barátnőmmel valamiért. Szerintem egy koncertre sem buliztam olyan jót idén, mint az övékére, szabályosan jól esett a lelkemnek az egész. :')
A legutolsó együttesem nem más, mint a Gang of Youths. Ha Frankre azt mondtam, hogy jelenség, akkor David (akit a barátnőmmel nemes egyszerűséggel csak Alejandronak hívunk azóta is) egy hatalmas, FORMABONTÓ JELENSÉG. Szintén Electric Castleról ismerem őket, teljesen véletlenül keveredtünk a koncertjükre (unatkoztunk és nem volt jobb dolgunk, lol), de azóta sem bánom. Alejandro igazából az őrült, dívaszerű táncával fogott meg (hatalmas volt :'D), viszont hamar rá kellett jönnöm, hogy hihetetlenül jók a dalaik is. A szövegeiknek fontos, szépen megfogalmazott mondanivalója van, ami ilyen előadásmód mellett talán elsőre fel sem tűnik az embernek, de én hatalmasokat pislogtam például, hogy mennyire zseniálisak, amikor otthon újra meghallgattam a kedvenc dalomat tőlük és megnéztem a szöveget is mellé.
Természetesen nem ők az egyedüli alulértékelt emberkék véleményem szerint, de azt hiszem egyelőre elég lesz ennyi nektek. :D
VOCÊ ESTÁ LENDO
Rain Drops - Esőcseppek
DiversosEsőcseppek, avagy Rachel Humphrey éjjeli, mély filozofálásai, de nem csak! Mivel úgy gondolom, hogy valahol az univerzumban biztosan van értelme annak, amiken én éjnek évadján, alvás helyett gondolkodom, úgy vélem jó lenne kiírni őket magamból, még...