The frozen hearted fire dragon

Túszcsere nincs

A hétköznapi lövedék túl gyenge volt ahhoz, hogy megsebezze Ridet. A puha bőr alól előbukkanó sötétszürke pikkelyei áthatolhatatlan pajzsként védték őt és Thort. Hogy az ellenséget összezavarja tejfehér ködöt idézett maguk köré, ám a varázslat hamar elenyészett, ahogy a száraz midgardi levegő megindult és a port felkavarva odébb fújta.

Darcy az ijedtségén felülkerekedve elismerően füttyentett egyet. Igazi akciófilm effekteket vetnek be a srácok. Jane ajkai hangtalanul mozogtak, néma imában fohászkodott a kutatási anyagai épségéért és esetleg egy kis esőért. Úgy mellékesen. Minden este kért egy kis esőt, mióta Új-Mexikóba kutatott. 

- Darcy, itt a mobilod? - Selvig mindeközben Darcy mellé került, hogy az őket és a lakókocsit őrző katonák észre se vették.

- Mit gondolsz? - fordult felé vigyorogva a lány . - Senki se szedheti el tőlem! Le akarod videózni?

Selvig egy pillanatra megtorpant, mintha az ajánlatot mérlegelné, majd benyúlt Darcy felsője alá, ahol egy belső zsebben ott lapult a titkos mobil. Megbilincselt kezekkel ugyan nem volt túl egyszerű, ám végül sikerült feloldania a zárat és tárcsázni saját magát a gyorshívón keresztül. Míg kicsöngött igyekezett az őröknek háttal fordulni, de nem is igazán kellett óvatoskodnia, hisz a terepen lévő S.H.I.E.L.D. ügynökök - hála Ketteskének - már egész mással voltak elfoglalva.

- Vedd fel, vedd fel! - mormogta Selvig a fogát kocogtatva.

- Most komolyan, kit hívsz? - hajolt az arcába kíváncsian Darcy, de Selvig csak idegesen intett egyet. Végre megrezdült a készülék és felvették.

- Tessék - hangzott a hosszan elnyújtott hang a vonal másik végéről.

- Itt Selvig.

- Látom - hagyta rá Clint.

- Gyere ki vagy itt elszabadul a pokol! - szólt sürgetőn Selvig, majd egy újabb ideges pillantást vetett az egymással farkasszemező két félre.

- Tűzvonalba nem lépek ki - felelt nem túl segítőkészen Clint.

- Ezek a gyerekek semmi rosszat nem akarnak tőlünk.

- Gyerekek? Azt nem hinném. Legalábbis az egyik biztos nem.

- Csak beszéljük meg - próbálta tovább győzködni Selvig. Hiába hunyorgott a sok fényszóró és reflektor fénye a ház üvegfalain megtört és szétszóródott, így nem láthatott át rajta, ahogy egyik katona sem. Valahol ott bent volt Clint és mindent látott. 

- Nem hinném, hogy ezek után leülnének velünk - rázta meg a fejét Clint. Gyerünk, gondolta, nem olyan nehéz kinyögni még valami információt róluk.

Selvig látta, hogy így semmire se fognak jutni és az idő egyre csak fogy. Taktikát váltott.

- Figyelj, ez a küzdelem teljesen egyoldalú. A fiú bőre keményebb az adamantiumnál. Szinte sebezhetetlen.

Valami ehhez hasonló információra várt Clint, de nem gondolta volna, hogy ilyen erejű lesz.

- Adamantium?

- És vibránium és minden együtt. Ez nem ember és nem is mutáns. Ő egy isten! - vagy valami hasonló, tette hozzá magában Selvig.

- Rendben. Hiszek neked - azzal Clint bontotta a vonalat, majd tárcsázott.

- Azonosító?

- Sólyomszem. Továbbítsa Phil Coulson ügynöknek a hívásomat.

- Azonnal - hangzott a fáradt válasz a központból. Nem sokkal a hajnali négyes váltás előtt jártak. - A hívást kódoltuk, beszélhet.

- Tegyék le a fegyvert. Kimegyek a házból.

Coulson ügynök fel volt készülve a legmeglepőbb fordulatokra is, mint mindig. Épphogy elrendezte magában az információt, miszerint elvesztette Barton ügynököt, az említett már vissza is tért az életbe.

- Nincs túszcsere - suttogta. - Az elveink szerint...

- Nincs túszcsere. Én csak kisétálok a házból, a tudósokat pedig hagyjuk, had aludjanak még egy kicsit hajnal előtt. Új barátainkra is ráfér a pihenés szerintem.

Clint vett egy mély lélegzetet, majd amint Coulson vezényletével a kint sorakozó ügynökök leengedték a fegyvereket, kilökte a lengőajtót.

Amint Rid megérezte a mozgást maga mögött, arra kapta a fejét. Egy pillanatra átfutott az agyán, hogy esetleg bekerítették valamilyen módon, de aztán felismerte a foglyot, amint magabiztos, ruganyos léptekkel elindul az autók felé.

- Te! - bökött felé Thor. - Te ismered ezeket?

- Talán, ha én beszélek velük, gyorsabb lesz a dolog - lépett melléjük minden reszketés nélkül barátságosan mosolyogva Clint. - Jobban ismerem a nyelvüket.

Rid Thor és Clint közé lépve gyanakvón méregette a férfit, de nem tett ellene semmit. 

- Engedjétek el a tudósokat - kiáltott oda Coulsonnak.

- Rendben - bólintott az ügynök, majd intett az összezavarodott katonáknak, hogy oldozzák el Darcyt, Jane-t és Selviget.

- Most induljatok el egymás felé, lassan - vezényelt Coulson. Ridben ugyan még ott motoszkált a gyanú, de Thort túláradó büszkeség és öröm töltötte el, hogy mégiscsak belátták az emberek a felsőbbrendűségét és elengedték a barátaikat.

- Nem is volt nehéz? - kérdezte vigyorogva Coulsontól, aki fintorogva biccentett felé.

- Nekem itt nem tetszik valami - suttogta Rid, amint odaértek hozzájuk Selvigék.

- Ugyan, én ismerem őket - legyintett a tudós. - Nem keresik a bajt.

Coulson embereit lassan hátrébb terelte az autók közé, majd mikor Clint is beért közéjük megadta a jelet. Rid félrelökte az első lehulló füstgránátot, de közben hat másik is földet ért mellettük.

- Mi a fene ez? - kérdezte prüszkölve Darcy.

- Altatógáz.

- Rid csinálj vala...