Harcos élete (Én, mint ügynök? 2.évad)

-8

-Rita!-kopogott az ajtón Stark-Ne csináld! Nyolc órája bent vagy abba a szobába...Vagy Stevevel beszélkedsz...Ezt is feltételezem. De persze örültem, hogy nem beszélsz vele, mert akkor azt feltételezném, hogy bajod van és...
-Attól, hogy még van bajom nem vagyok Stevevel!-mondtam.
-Hála Istennek! Örülök, hogy nem mentél el! Már azt hittem, hogy visszaestél...
-Steve neked egy betegség?-nyitottam ki az ajtót-Vagy egy drog, amiről nehéz leszokni? Ehhez hasonlítod Amerika leghűbb, legigazságosabb emberét? Én az életemet adtam volna érte, de te nem! Mert te élni akarsz és ezért nem vállalsz el sok mindent! Én a gyász miatt olyan tetteket hajtottam végre, amibe meghalhattam volna! De nem így történt! Mert élek valami oknál fogva...Pedig egyáltalán nincs kedvem! És ha ezt tudtad volna akkor nem a rohadt aktámat olvastad volna három napon keresztül, hanem beszélgettél volna velem!
-Te mondtad, hogy olvassam az aktát, ha mindent akarok rólad tudni!
-Miért érzem azt, hogy egyedül Parker a férfi ebben a rohadt hatalmas bázisban!-mentem el mellett majd elindultam az edzőterem felé.
-Rita!
-Hagyjál!
-Nem hagylak!-jött be elém-Én csak meg akarlak ismerni, de minél közelebb kerülök hozzád, te eltaszítasz! Miért?
-Mert aki közel áll hozzám, azt elveszítem!-léptem be a terembe.
-Rita Alexandra Turner! Most azonnal megállsz és idejössz elém! Ez parancs!-mondta ingerülten.
-Igenis!-szalutáltam-Francba! Ennek mindig bedőlök!-tettem le a kezem.
-Ismerlek!
-Nem! Te nem!
-Te is ismersz engem!
-Én mindenkit ismerek!
-És szerinted ez mennyire igazságos? Te mindenkit ismerhetsz, de rólad nem szabad tudni semmit se? Nekem csak egy barát kell, akivel beszélhetek, mint Stevevel! Gondoltam mivel te vagy az új Kapitány, oké...De nem! Te nem közelíted meg az okét! Veled egy kész téboly élni! Nem eszel egészségtelen rágcsákat és fura pofát vágsz ha mások előtted esznek...Csak akkor szólalsz meg ha edzést tervezel vagy küldetést...Soha se mosolyogsz, mindig fapofád van...Lassan fél éve, hogy Steve meghalt és még mindig beszélsz vele a lélek kőbe, mert képtelen vagy továbblépni azon a kis románcon, ami közted és Steve között volt! Ugyan! Le se feküdtetek! Hogyan éreznél igaz szerelmet valaki iránt, ha nem volt meg az intimitás?
-Megvolt, jó?! Ott sírtam a kórházi ágya mellett négy éve! Aztán meg kiálltam mellette minden egyes döntésénél! Ezt nevezik igaz szerelemnek! De te ezt nem tudod, mivel nem tudsz más felmutatni, mint a több száz oldalas egyéjszakás kalandjaid névsorát! Mondjuk azt se tudnád, mivel nem tudod a nevüket! Te oktatsz ki a szerelemről? Steve volt nekem a legfontosabb és csak is miattad nem beszéltem vele a bál óta. Miattad! Ezt ne felejtsd el! Tudod miért vágok mindig fapofát? Mert nem vagyok boldog! Soha! Úgy éltem le az életemet eddig, hogy mindig csak parancsokat követtem! És még most is azt csinálom! Nézzél rám! Amerika csillagos hőse! Én vissza akartam vonulni! Nem harcolni többet! Sőt! Thanosszal alapból nem is akartam találkozni! Jobb lenne ha keresnél egy új Kapitányt, mert ez számomra már kín!-mentem ki mellette majd berontottam a szobámba.
Elővettem egy utazótáskát majd sírva elkezdtem belepakolni a ruháimat.
-Ne csináld!-jött be Stark.
-Mit ne csináljak? Gratulálok te vagy az új Kapitány! Barátkozzál önmagaddal!-zipzároztam be majd felkaptam-Tessék!-nyomtam a kezébe a tagsági kártyámat majd bementem a kihallgatóba.
-Mi történt!-fordult felém Lucy.
-Őket hagytam utoljára...Nem akartam megölni őket, de nem akarták, hogy csak ők éljék túl, és hogy raboskodjanak. Így apukád a kezembe adta a fegyverét és a szívéhez tartotta. Azt mondta, mondd meg Lucynak, hogy a vég nem mindig rossz. Anyukád is megcsinálta ugyanezt. Ő azt üzente, hogy nagyon szeret és te vagy a mindene. Ha nem én húzom meg a ravaszt, akkor ők csinálták volna. Én nem akartam! Ők kényszerítettek!
-Köszönöm!-biccentett amikor meglátta a táskámat-Hova mész?
-Sehova!-mosolyogtam rá majd kimentem.
-Rita!-futott utánam Peter-Nem beszéltünk!
-Van két perced, amíg beindítom a motort-léptem be a garázsba.
-Nem stimmel valami Lucyval! Szerintem még mindig meg akar ölni téged...
-Változott neki már a véleménye! A Hydra befolyásolta és mivel már nincs abba a közegbe, így fokozatosan megjavul-ültem fel a járműre.
-Hova mész?
-A saját döntésem után-indítottam el majd elindultam.
---------------Parker szemszöge---------------
-Ki hívta össze a csapatot?-jött be Natasha Buckyval és Sammel.
-Én voltam-álltam fel.
-A kölyök nem hívhat össze minket!-indult ki Barnes.
-Rita elment!
-Hogy mi?-fordult vissza-Rita elment?
-Azt nem tudom ki miatt-néztem rá Starkra.
-Rám ne nézz!-állt fel-Úgy is vissza akart vonulni!-vont vállat majd továbbment.
-Miatta ment el?-kérdezte Sam.
-Merem feltételezni...Hallodtam őket veszekedni.
-Hova ment Stark?-kérdezte Natasha mire megláttuk a kihallgató kameráját.
----------------Lucy szemszöge-----------------
-Mit mondtál neki?-jött be Stark.
-Helló!-álltam fel.
-Ne jópofizz itt nekem! Mit mondtál Ritanak, amitől elment?
-Én nem mondtam neki semmit! Miattad ment el!
-Nem miattam!
-Nem? Akkor nem titeket hallottalak veszekedni úgy fél órája?
-Rita elment! Már nem áll melletted senki! Csak is azért voltál ilyen kényelembe, mert Rita volt a főnök! Hát ő most elment! Én vagyok az új Kapitány!
-Meghiszem azt!
-Akármit is terveztél, ideje lemondanod róla! Rita azt mondta, hogy megváltoztál! Bizonyítsd be!-nyomta meg a tabletet mire eltűnt a fal, ami köztünk volt-Kapsz egy esélyt! Edzesz velünk és Bosszúálló lehet belőled! Peter lesz az őröd! És ha egy rossz szót is mond rólad, mész a börtönbe!-fejezte be majd kiment a teremből.

Boldog születésnapot kívánok Robert Downey Jr-nak, Cobie Smuldersnek, Hayley Atwellnek és Paul Ruddnak!
Puszcsi:ConnieHolland 😘