Between the Vampires (The Vampire Diaries) ~Befejezett~

The Truth

Jaj, elkések.. indulnom kell.
Kisétáltam az ajtón és elindultam a bálba.
Csípős hideg szél fújt. Nagyon fáztam és alig vártam hogy odaérjek.
20 perc gyaloglás után végre megláttam a házat., ami inkább hasonlított egy kisebb kastélyra mint egy házra.
Már hallani lehetett a zenét.
A fények a sötétben bevilágították az egész kertudvart.

Végre megérkeztem.

A ház előtt is nagyon sok ember volt, vajon hány lehet bent..? Töprengtem el ezen.
Magabiztosan besétáltam, egyenes testtartással, felemelt fejjel.
Amikor beléptem végig haladtam az ajtónál sorakozó tömegen, és beljebb mentem. Mikor egy pillantást vetettem hátra az asztalokhoz,.. az asztalnál ülve megláttam Klaus-t.
Amint ránéztem mintha csak érezte volna hogy megérkeztem és ő is felém fordult.

Odasétáltam ugyanolyan magabiztosan,
És közben ő is elindult felém...

(Klaus)
Nelly,
Örülök hogy eljöttél,
(Mosolygott)

(Nelly)

(Leblokkoltam,.. úgy éreztem elveszek a szemeiben...)

Egy szót se szólva csak néztem a szemeibe
(Klaus)
Felkérhetlek egy táncra?

-Még mindig nem bírtam megszólalni...
(Klaus)
Illetlenség lenne nemet mondani.
(Egy huncut mosoly jelent meg az arcán)

Majd odanyújtotta a kezét., kérve hogy én is nyújtsam oda neki az enyémet

Odanyújtottam,
Elindultunk a táncparkett fele ahol egy lassú dalt játszottak éppen.
Mindenki partnert választott és táncolt.
Mi is csatlakoztunk.

Közben egy kisebb beszélgetés alakult ki amit természetesen ő kezdeményezett...

A tánc vége után kimentem az udvarra levegőzni..
Már elegem volt a sok emberből és a hangzavarból.

Klaus utannám jött..

Először csak halk lépteket hallottam magam mögűl.

Megfordultam, majd mikor megláttam a Mikaelsont szám beszédre nyílt.

(Nelly)
Miért vagy velem ilyen kedves?
Mit akarsz tőlem..?

Közelebb jött, majd megállt és a szemembe nézett.
(Klaus)
Tetszel nekem

(Nelly)
Halkan de felnevettem
(Gúnyosabb nevetés volt)

(Klaus)
Ilyen nehéz elhinni?
(Felhúzta egy pillanatra a szemöldökét és mosolygott)

(Nelly)
Igen.
(Határozottan jelentettem ki)

(Klaus)
Miért.? Hiszen erős vagy, okos, és gyönyörű..

(Nelly)

(Meglepő tekintettel néztem rá,..
és egy cinikus mosoly jelent meg az arcomon.)

Aztán még közelebb jött..

(Klaus)
De erősebb is lehetnél...
Féktelen..szabad..
És ugyanilyen fiatal és gyönyörű maradhatnál amilyen most vagy.,
Mindössze csak kérned kell.
(Nelly)
Egyszerűen képtelen voltam megszólalni..
Összezavarodtam.. csak álltam és meredten a szemeibe néztem.

(Nelly)
Én most haza megyek.. jelentettem ki.
Megfordultam és elakartam indulni de megragadta a kezem..
(Klaus)
Én itt leszek neked.
(Nelly)
Klaus, eressz el !

Majd elrántottam a kezem.

Hirtelen (bevetve a vámpír sebességét) nekilökött a falnak és odaszorított..

(Klaus)

Kis város. Kisvárosi átlagos élet .. neked ez nem lesz elég.
Lehet hogy most még nem hiszed..de egy nap az ajtóm előtt fogsz állni és könyörögni fogsz hogy változtassalak át..

Majd abban a pillanatban el is tűnt..

Mély levegőt vettem és próbáltam lenyugodni.. majd elindultam hazafele..
Beértem a házba , felmentem az emeletre és ledobtam a ruháimat majd felvettem a pizsamámat.
Ledőltem az ágyra és egész végig azon gondolkoztam amit Klaus mondott nekem..