Ez talán a szerelem?

1.fejezet: Új élet

Belegondoltatok már abba hogy milyen szőrnyű vámpírnak lenni?? Vagy hogy beleszeretsz egy fiúba aki méghozzá az ellenséges vérfarkasklán hercege?? Vagy hogy te is fiú vagy??? Én Aka Ketsuaki az utolsó élő vámpír ezt megtapasztaltam. 6 éves voltam amikor egy nap kint játszottam a mezőn és megpillantottam a hegyen egy szép fekete farkast. Hirtelen elindult felém és odaérve hozzám átváltozott emberré. Ezt mondta:

-,,Nem baj ha én is játszok veled???''

Mivel a szüleim ritkán engedtek ki játszani, elmosolyodtam és ezt mondtam:

-,,Nem. Gyere csak.''

Annyira jó volt vele játszani hogy minden nap kimentem, csakhogy találkozhassak vele. De egy szőrnyű éjszakán amire nem akarok vissza emlékezni a vérfarkasklán megtámadta a kastélyunkat. Apám és a katonák harcoltak ellenük, az anyám meg a karjában velem menekült. De az egyik vérfarkas megtámadta és leharapta a fejét. A farkas átváltozott azzá a fiúvá akivel játszottam és ezt kérdezte:

-,,Te vámpír vagy???''

Elkezdett folyni a könnyem és mérgesen ezt mondtam:

-,,Szörnyeteg!!!''

Fényleni kezdtem és az egyik vérfarkas ezt mondta:

-,,Vigyázz Kiba!!! Ez az ősi robbanó mágia!!!''

A vérfarkasok menekülni kezdtek, de már késő volt. Körülöttem mindenki felrobbant. Amikor magamhoz tértem a komornyikom fia sírt felettem.

-,,Te meg miért sírsz???'' Rám nézett és még jobban sírni kezdett.

-,,Ketsuaki-sama!!!''

Azt nem tudom hogy a fiú is meghalt-e, de nekem az volt az első szerelem.

12 évvel később: Most egy villában élek Torával a komornyikom fiával. Holnaptól a Sötét farok egyetemre fogok járni. El is jött a holnapi nap,egyedül indultam el az egyetem felé. Megálltam előtte és sóhajtottam egy nagyot.

-Vágjunk bele!!!-és beléptem a kapuján.

Átléptem a küszöböt és mentem a folyosón végig. Olyan sok édes vér illatú ember volt mindenütt. Hirtelen megpillantottam az igazgatói irodát, odaléptem és bekopogtam. -,,Tessék???''-hallatszott egy férfinak a hangja.

Benyitottam és megálltam az asztal előtt, szépen bemutatkoztam:

-Jó napot!!! Aka Ketsuaki vagyok az új diák!!!

-Ó vártuk már az érkezésed. Én Takamune Masano vagyok az igazgató!!! Hé Onotsu!!!-és rávágott az asztalra.

A fiú aki épp az aktákat rendezgette, odaállt az igazgató mellé és ezt mondta:

-Igen???

-Ketsuaki!!! Ő itt Ridera Onotsu az osztályelnök!!! -Örvendek.-és kezet fogtunk.

-Onotsu körbe vezetnéd Ketsuakit???

-Természetesen igen.

Ezzel kimentünk és körbevezetett, megálltunk egy terem előtt és ezt mondta:

-Neked most történelem órád van!!! Gyere bemutatlak!!!

Bekopogott és benyitott, ezt mondta:

-Ő itt az új diák Tanaka-sensei!!!-és ezzel gyorsan ki is szaladt a teremből.

-Hé Onotsu!!! *sóhaj* Mutatkozz be!!!-és rám nézett a tanár. Az osztály felé fordultam és bemutatkoztam:

-Sziasztok!!! Aka Ketsuaki vagyok!!! Sajna egyedül élek a haverommal, mivel a szüleim meghaltak!!!

Hirtelen az egyik fiú felugrott és ezt mondta:

-Mint ahogy Kiba!!!

-Hé Kitsune!!! Neked nem osztottam lapot!!! Majd ha szólítalak, beszélhetsz!!!-kiabált rá a tanár.

A fiú megsértődött és leült, a tanár megint felém fordult és ezt mondta:

-Én Tanaka vagyok a tanár!!! Foglalj helyet az alvó fiú előtt!!!

Hirtelen az alvó fiú felkönyökölt és ezt mondta:

-Ki alszik sensei???

-Nocsak Kiba felébredtél???-kérdezte az a fiú aki az előbb felugrott.

-Na csak hogy végre megtisztelsz a jelenléteddel Kiba!!!-mondta a tanár.

-Sajnálom sensei!!! De az órái dög unalmasak!!!-vágta a tanár képébe az a fiú aki felébredt. -Kibaaaa!!!-és megragadta a fülét.

-Áú áú áú!!!

-Khm.-köhintettem egyet.

Elengedte a fülét és a tanár ezt mondta:

-Ó igaz is. Kiba!!! Ő itt az új tanuló!!!-és rám mutatott.

-Szia!!! Aka Ketsuaki vagyok!!!

-Hali!!! Takao Kiba!!!-és megráztuk egymás kezét.

Hirtelen összeért a tekintettünk és mindkettőnk szíve kihagyott egy ütemet.