Kemény yaoi, ezért csak az olyan lányoknak vagy "esetleg" fiúknak ajánlom akik nem riadnak vissza az ilyesmitől. Aka Ketsuaki az utolsó élő vámpír, mivel a szüleit 6 éves korában lemészárolja a vérfarkasklán. De előtte még 6 éves korában megismeri a...
Miután Kibával kimondtuk azokat a szavakat a sötétség nagy ordítozásban tört ki. Fájdalmat okoztunk neki, mégis ördögi mosolyban tört ki. Miből van ez??? Semmi sem használ elenne!!!
-Na mi az??? Ennyire futja csak tőletek???-kérdezte a sötétség.
-Azt kívánom mindenki szeressen téged..........ütni!!!-mondtam mérgesen.
-Ó de kis vicces vagy!!! Szórakozzunk még vagy már nem???-kérdezte a sötétség.
Megindultam a sötétség felé és ököllel jól arcon töröltem, kitörte az ablakot és a földön landolt. Mi is kimentünk az udvarra. A sötétség feltápászkodott és megtörölte a vérző orrát.
-Na mi a baj??? Csak nem fáj valami???-kérdeztem.
-Hmffp. Dühös vagyok!!! Mert nem tudjátok miért vagyok dühös!!!-mondta mérgesen a sötétség.
-Lehet hogy úgy nézünk ki mint akit nem érdekel!!! De mélyen legbelül még annyira sem érdekel minket!!!-mondtuk egyszerre Kibával.
A sötétség haragra gerjedt és kiengedte az összes sötétséget. Elkezdett magába olvasztani minket. Hol vagyok??? Minden olyan sötét!!! Hol van Kiba??? Hol van mindenki??? Félek!!! Valaki!!! Akárki!!! He??? Hallok valamit!!! De mit??? Honnan jön??? Ki mondja???
''-Ha az életben maradás a tét, nem éri meg némi fájdalom???-És mi van, ha csak rosszabb lesz??? Ha előbb a fájdalom gyötör, aztán kitör a pokol???''
Vajon ki mehetett keresztül ezen??? Olyan szomorú vagyok hogy már a könnyem is folyik!!!
-Tűnj a fejemből!!!-hallatszott a sötétség hangja.
-He??? Most én benned vagyok??? *hirtelen felismerés* Az előbb téged hallottalak???-kérdeztem szomorúan.
-Nem!!! Takaródj a fejemből!!!
-Milyen szomorú!!! Szegény pára!!!-mondtam és folyni kezdett a könnyem.
Hirtelen egy kezet éreztem amint megfogja a kezemet:
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
-Ketsuaki!!! Nem vall rád hogy ennyire elérzékenyülsz!!!-mondta Kiba.
-Kiba??? Hmm. Igazad van!!! Le kell győznünk a sötétséget!!!-mondtam a könnyeimet letörölve.
Egymás kezét fogva megfordultunk arra amerről az előbb hallottuk a sötétség hangját. Ezt mondtam:
-Ha úgy érzed,hogy a világ eltaszít, lehet, hogy örökre kiirtod magadból az emberiesség minden maradványát.
-Te ezt nem értheted!!! Nem tudod min mentem keresztül!!! Ne add nekem itt a papot!!!-mondta mérgesen a sötétség.
-Valamennyire igaz!!! De én is sok mindenen mentem keresztül!!! Ezért megérthettem hogy min mentél keresztül!!! Nem így van???-kérdeztem szomorúan.
