Ez talán a szerelem?

19.fejezet: Ki vagyok én s ő ki?

Mikor kinyitottam a szemeimet egy kórházi szobában voltam. Hogy kerültem én ide??? Ki vagyok én??? Ezek a gondolatok cikáztak a fejemben. Levettem a számról a lélegeztető gépet és kitéptem a karomból az infúziót. Felültem és oldalra pillantottam. Egy barna hajú srác feküdt az ágy szélén és mélyen aludt. A szeme teljesen ki volt sírva, biztos nagyon elfáradt. Vajon miattam sírt ennyit??? Nem tudom ki lehet ő??? Mért nem emlékszem semmire??? Kintről mindenhonnan beszédet hallottam. El kell tűnőm innen!!! A másik oldalról lemásztam az ágyról. Elsétáltam az ajtóig és lassan kinyitottam. Kikukucskáltam a folyosóra és mindenhol furcsa kinézetű emberek voltak, de volt olyan is aki nem emberien nézet ki. Mi ez a hely??? Minden olyan furán néz ki??? Na de mindegy is!!! Kiléptem a folyosóra és a kijáratot kerestem. Mindenki aki megpillantott üdvözölt engem.

-Jó reggelt felség!!!

-Szép jó reggelt felség!!!

-Üdvözlöm felség!!! Hogy szolgál a kedves egészsége???

Mindenki így üdvözölt engem. Ezek ismernek engem??? Mért hívnak felségnek??? Ki vagyok én nekik??? Elegem van ebből!!! El kell tűnőm innen!!! Megláttam a kijáratot és kirohantam az utcára. Ott is furcsa emberek voltak, és ők is üdvözöltek. Ők ilyen jól ismernek, de ki vagyok én??? Elkezdtem rohanni az utcán, egyik utcáról a másikra rohantam. Nem tudom merre menjek, de mégis úgy tűnik hogy a lábam tudja. Hirtelen megálltam egy omladozó kastély előtt. Beléptem az előtérbe és a lépcső fölött a falon megpillantottam egy portrét. Egy férfi, egy nő és egy kisfiú volt rajta. Mosolyogtak, biztos nagyon boldogok. Kinek a kastélya ez??? Az egyik asztalon találtam egy újság darabot, amire ez volt írva:
'' Az Akamemasu királyság szörnyű tragédiája A királyi család meghalt A vérfarkasok mészárolták le őket''
Miután elolvastam, bevillant majdnem az egész tragédia.

-Én az Akamemasu család tagja vagyok??? Nem tudom!!! Meg kell kérdeznem róla valakit!!! *hirtelen gondolat* Az a barna hajú srác!!! Ő biztosan tudja!!!-mondtam.

Elindultam a kórházhoz, de nem találtam vissza. Nem mertem megkérdezni egy járó kelőtől sem. Hála az isteneknek megpillantottam a kórház nevét. Épp beakartam lépni az ajtaján, amikor is valaki megragadta a karomat, majd ezt mondta: -

Ketsuaki neked nem kómában kéne lenned???

Kirántottam a karomat a kezéből és megfordultam felé:

-Nem tudom ki vagy??? Azt sem tudom hogy én ki vagyok!!!-mondtam semmilyen arccal.

A fekete hajú srác értetlenül nézett rám, majd kétségbe esve ezt kérdezte:

-Ketsuaki nem tudod hogy ki vagyok én??? Emlékezz!!!

-Nem tudom hogy ki vagy és ki az a Ketsuaki???-kérdeztem teljesen fa arccal.

A srác teljesen hulla sápadt lett, majd hirtelen átölelt és ezt mondta:

-Ez az én hibám!!! Miattam nem emlékszel semmire!!!