Kemény yaoi, ezért csak az olyan lányoknak vagy "esetleg" fiúknak ajánlom akik nem riadnak vissza az ilyesmitől. Aka Ketsuaki az utolsó élő vámpír, mivel a szüleit 6 éves korában lemészárolja a vérfarkasklán. De előtte még 6 éves korában megismeri a...
9 hónap telt el azóta hogy lebuktam Kiba előtt. Ki se léptem a szobámból azóta. Most is a takaró alá bújva alszom, mivel már nagyon kisírtam a szemeimet. Ébredezni kezdtem és ezt mondtam magamnak:
-*sóhaj* Ideje lenne elhagyni a szobát és iskolába menni!!!
Hirtelen valami mocorgást éreztem magam mellett, kibújtam a takaró alól. Megpillantottam azt a valamit, és a szívbajt hozta rám. Le is estem az ágyról ijedtemben. Gondolkoztam, hogy jól láttam-e??? Feltápászkodtam és felpillantottam az ágyamra. Ahogy az előtt is láttam, ez a kis csöppség feküdt az ágyon és engem bámult:
Oops! Ang larawang ito ay hindi sumusunod sa aming mga alituntunin sa nilalaman. Upang magpatuloy sa pag-publish, subukan itong alisin o mag-upload ng bago.
A zajra felrohant Tora és benyitott, ezt kérdezte:
-Mi a baj Ketsuaki-sama???
-Szerinted??? Nem te viccelődsz velem???-és a kicsire mutattam.
Tora beljebb jött és megpillantotta a babát.
-Ki ez a kisbaba???-kérdezte Tora.
-Én is azt szeretném tudni!!!
-Ketsuaki-sama!!! Nézzen csak a nadrágjára!!!-ordított Tora.
Lepillantottam és a nadrág rajtam csupa vér volt. Felordítottam:
-Jesszusom!!! Ugye nem?!?! Ugye nem az történt amire én gondolok???
-Hát akárhogy nézzük ez egy újszülött kisbaba, és ön mellett volt!!!-mondta Tora.
-Hogy voltam képes én megszülni egy gyereket???-kérdeztem magamba zuhanva.
-Hát mivel ön egy vámpír bármi megtörténhet.
-Izé.... Ha ő az én gyerekem. Akkor az apja biztos hogy Kiba!!! A fenébe!!!
-Hát csak vele feküdtél le, biztos hogy Kiba az apja!!!
-Oké. Tora fogd a kicsit és vidd le a konyhába!!! Én is megyek csak lezuhanyozok és felöltözök!!!
-Értettem.
Mikor végeztem én is lementem a konyhába. Tora a kicsivel az ölében várt engem. Nyúltam a kicsi fele, Tora a kezembe adta.
-Tora van itthon tej???-kérdeztem még mindig csodálkozva a kicsi láttán.
-Sajnálom, de nincs itthon Ketsuaki-sama.
-A fenébe!!! Hogy fogjuk így megetetni??? *hirtelen gondolat* Mi van ha???
Levettem a pólómat és a mellbimbómhoz tettem a kicsit. Egyből megtalálta és szívni kezdte. Nagy meglepetésemre tényleg jött belőle tej.
-Hihihihihi. Na de ilyet!!!-röhögtem.
-Ki gondolta volna??? Férfi létére Ketsuaki-sama!!!-kuncogott Tora.
A kicsi tele ette magát, ezt mondtam Torának:
-Szerezz be minden baba holmit!!! Megértetted???
-Értettem Ketsuaki-sama!!!
-Most én elmegyek iskolába, de te meg vigyázz a kicsire!!!
-Értettem. Amúgy mi lesz a kicsi neve???-kérdezte Tora.
-Kurokami lesz a neve!!!
-Értem.
Adtam egy búcsúpuszit a fiamnak és elindultam az iskolába. Beérve a terembe, Kitsune egyből elém ugrott, ezt kérdezte:
-Te meg hol voltál??? Nagyon aggódtam érted!!! Nagyon hiányoztál!!!
-Sajnálom. Máskor szólok!!!
Hirtelen megpillantottam Kibát, aki a hangon hallatán elfordította a fejét. Leültem a helyemre, hátra fordultam de Kiba nem akart a szemembe nézni. Ah fenébe nagyon gyűlölhet engem!!! Ha tudná hogy szültem neki egy fiút, vajon mit szólna hozzá??? Hirtelen kinyílt az ajtó és belépett rajta Tanaka-sensei.
-Ó Ketsuaki te is visszatértél???-kérdezte mikor meglátott engem.
-Igen. Sajnálom hogy hiányoztam!!! Csak érkezett hozzám egy icike picike gond!!!-a végét már kuncogva mondtam.
-Értem. Akkor ezért nem jött a barátod Tora iskolába???-kérdezte Tanaka-sensei.
-Igen. Ő vigyázz otthon rá!!!
*Ding-dong* *Ding-dong* Kicsengettek, és elment az első óra. Kimentem az udvarra és megpillantottam 2 olyan személyt, akiket ki nem állhatok. Akira és Takuma beszélgettek valamiről. Odalopództam a fa mögé és hallgatózni kezdtem:
-,,Aoi Takuma vagyok!!!''
-,, Takao Akira!!! Fogjunk össze.....!!!''-a végét nem hallottam, mivel Tora hívott és arrébb kellett mennem.
Visszahívtam és ezt kérdeztem:
-,,Mi a baj Tora???''
-,,A kicsi nem akarja abbahagyni a sírást!!!''
-,,Értem. Megyek haza máris!!!''
Letettem a telefont és elkéredzkedtem az igazgatótól. Hazarohantam, bezzeg mikor én a kezembe vettem Kurokamit, egyből abbahagyta a sírást. A ringatás közben elaludt a kezemben.
*Bumm* Bumm* Bumm* Dörömböltek az ajtón.
-,,Ketsuaki gyere ki azonnal, vagy megbánod!!!''
-,,Cicám gyere ki!!!''
Jaj ezek meg minek jöttek ide???
-Tora fogd a kicsit és menekülj!!!
-Nem!!! Nem hagyom itt Ketsuaki-samát!!!
-Tora!!! Fogd és menekülj!!!
Lágyan átnyújtottam az alvó kicsit Torának:
Oops! Ang larawang ito ay hindi sumusunod sa aming mga alituntunin sa nilalaman. Upang magpatuloy sa pag-publish, subukan itong alisin o mag-upload ng bago.
-Kérlek nagyon vigyázz rá Tora!!! És most menj!!!
Tora elvette tőlem és kiugorva az ablakon elmenekült. Kinyitottam az ajtót, és hirtelen lefogtak. Akira jó erősen fejbe vágott és én elájultam.
