9.fejezet: Az első találkozás

758 32 0
                                    

-Hol is találkoztam először Ketsuakival???-tette fel magának ezt a kérdést Kiba.

Ah megvan!!! 7 éves voltam, az apám sokszor szidott mivel nem vagyok olyan mint a bátyám Akira.

-Kiba!!! Mért nem vagy olyan erős és bátor mint a bátyád Akira?!?! Mért vagy ilyen félős és gyáva?!?! Az édesanyád miattad halt meg!!! Az én drága Kiarám!!!-szidott az apám torka szakadtából.

Szipogni majd bőgni kezdtem torkom szakadtából.

-Kiba fejezd be!!!

Még jobban bőgni kezdtem, az apám már nem bírta és úgy megütött hogy neki estem a falnak és a fejem vérezni kezdett. A zajra bejött Akira, aki azt látta hogy én a földön fekszem, apa keze meg a levegőben van. Odaszaladt hozzám és megfogta a vérző fejemet, majd ezt mondta apa felé fordulva:

-Apám!!! Nem tűrőm hogy bántsd a saját fiadat!!!

-Csakis ő tehet róla!!! Gyáva és félős mint egy nyuszi!!!

-Ő még csak 7 éves!!! Nem lehet bátor és erős ennyi évesen!!!

-Miért?!?! Te már 5 évesen erősebb voltál mint bármelyik katonám!!!-kiabált az apám.

Ezek hallatán már megint a sírás környékezett.

-Kiba!!! Ne merj nekem sírni!!!-kiabált apa.

-Apa!!! Kiba most menj ki szépen!!!-mondta a bátyám vigasztalva engem.

Kiszaladtam a szobából, de még jó pár ideig hallottam a veszekedésüket. Elhagytam a házunkat és vérfarkas alakomban felmentem a hegyre. Ott bőgni kezdtem és magamat szidtam:

-Mért nem tudok olyan lenni mint a bátyám??? Erős és bátor!!! *szippant* Mi ez az édes illat???

Körbenéztem és a távolban a mezőn megpillantottam valamit. Elindultam felé és amikor közelebb értem azt láttam hogy egy kisfiú. Azt láttam hogy épp játszott, hirtelen én is kedvet kaptam a játszáshoz. Átváltoztam emberré és ezt mondtam:

-Nem baj ha én is játszok veled???

Felém fordult és elmosolyodva ezt mondta:

-Nem. Gyere csak.

Olyan boldog voltam hogy velem madarat lehetett volna fogatni:

Olyan boldog voltam hogy velem madarat lehetett volna fogatni:

¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.

Leültem mellé és játszani kezdtünk. Nem vettem észre hogy besötétedett, mikor hazaértem az apám mérgesen várt az ajtóban.

-Te meg hol voltál?!?!-kérdezte mérgesen.

-Cs-csak játszottam.

-Mi?!?! Ilyen sokáig?!?! Most azonnal menj a szobádba, nem kapsz vacsorát!!!-kiabált az apám.

Lehúztam a cipőmet és meg sem álltam a szobámig. Ott belevetettem magamat az ágyba és bőgni kezdtem. Akira benyitott és ezt mondta:

-Ne törődj apával!!! Ő már csak ilyen.

Ez talán a szerelem?Donde viven las historias. Descúbrelo ahora