Vicces, hogy ha valaki azt mondja hogy "kikapcsolódás","relax","nyugalom", akkor egyes embereknek a wellnesz vagy a pihenés jut először eszükbe. De nekem? Nekem a motor búgás, a benzin szaga, a gyorsaság által hagyott porfelhő és maga a gyorsaság. E...
Csak futok, és nem nézek hátra. Nem tudom hol vagyok. Nem tudom merre futok. Csak futok és nem állok meg. A combom fáj, lábam már zsibbad. Egy erdőben futok és az éjszaka kellős közepe van. Hallom a futást mögülem és az elemlámpa fényét is látom. De kiérek egy út, ahol éppen egy autó közeledik. Megállok előtte, mire szerencsémre nem ütött el, hanem megállt.
-Segíthetek hölgyem?-száll ki egy fiatal férfi, és egy nő.
-Segítsenek. Kérem.-mondtam remegő hanggal. A nő aggódó tekintettel nézett végig rajtam.
-Szállj be.-mondta határozottan, majd megfogva a kezem segített beültetni a járműbe.-Meg tudod mondani a neved?-száll be mellém, majd elindul az autó.
-Melody Dark.-felelem.-Ti kik vagytok?
-Emily Cullen. Ő pedig a férjem Steven Cullen. Hol laksz?-a címem lediktálása után, után, közölték hogy kórházba visznek.
-Megkérdezhetem, hogy milyen hónap és nap van?-suttogtam, a tájat nézve.
-December 17.-Felelte Emily. Hogy mi? Biztos nem. 2 hetet tuti nem töltöttem ott. Ez képtelenség. Könnyek folytak le az arcomon. Vissza kell mennem értük. Megígértem nekik. Akkor elnyomott az álom.
Irritáló csipogó hang és fertőtlenítő szag. Tudom hogy ha most kinyitóm a szemem, megvakulok. Mi is történt? Futni indultam. Majd elraboltam és egy pincében tartottak 2 héten keresztül. De kiszabadultam. Majd egy kedves házas pár elhozott. És most egy kórházi ágyon fekszem. Jó kinyitom a szemem. 3...2..1. És igen. Vakítóan fehér minden, csak édesapám alszik a mellettem lévő széken akire jó ránézni. Mert nem vakulok meg, és mert jó látni. Megfogtam a kezét, mire kipattantak a szemei, és egyből kezei közé zárt.
-Hiányoztál.-mondtam neki.
-Hát még te kislányom.-hallom a hangján, hogy mosolyog.-Ki tette ezt veled?-fogja két keze közé arcom.
-Ezt inkább a rendőr uraknak mesélném el. És mi hamarabb. Meg kell mentenem a többieket.
-A többieket? Dylen is ott van? Meg még 2 fiú és egy lány?-nyílt nagyra apa szeme, mire bólintottam.
-Azonnal hívom őket.-mondta, majd kiment telefonálni. Mire jöttek a rendőrök, már szinte mindenki bent volt a kórtermembe, aki számít. Mondtam a rendőröknek, hogy ők maradjanak is, mert nincs kedvem 100-szor elmondani.
-Akkor hát, mondja el mi történt pontosan.-elkezdtem mondani. Mindent elmondtam. Mit láttam, mik történtek. Majd következett a szökés.
-Miután megint kaptam a combomba egy szúrást, és eltűnt a láthatárról Melissa, én nem érdekelve, hogy mi lesz a csuklómmal, de kiszabadítottam a kezem.-nézek le csuklómra, ahol most kötések vannak.-Kihúztam a kést, és a lábamról is levágtam. Egy ott talált ronggyal bekötöttem a sebet, majd Dylent kezdtem kiszabadítani. Ami sikerült is, de megjelent újra Melissa. Meg akart fogni, de én felfutottam, persze előbb megígértem a többieknek, hogy megfogom őket menteni. Majd a csoport többi tagját kerülgettem ki. Végül kijutottam. Egy erdőben futottam jó sokáig, míg ki nem értem, és fel nem vettek kocsival.-értem a végéhez.-És jó lenne ha gyorsan cselekednének, mert ha nem akkor én mentem meg a barátaimat. Akik kitudja mennyire szenvednek miattam.
-Mindent megteszünk az ügy érdekében.-mondta majd kifelé kezdett menni.
-Mindig ezt mondják. Csak úgy mellékesen hozzá fűzném. Komolyan mondtam.
-Viszlát Mrs. Dark.-és kilépett az ajtón.
Ez történt 1 hónapja. És furcsa mód, tényleg cselekedtek. Melissaékat éppen menekülés közben kapták el. A többieket kórháza szállították, hál isten csak egy két lila folt került elő. Velük most is jóban vagyok. A családom is jóban lett hál istennek a 3 jómadárral. Már nekik is van családjuk. És jó őket boldognak látni.
Melissa és a banda többi tagja börtönbe került. Valaki a fiatalkorúakhoz. Bent voltam nála. Meg kérdeztem mért tette. De csak a puszta gyűlölet áradt belőle. Zoe 120 óra közmunkát kapott. Mert elmondtam, hogy ő a jók közé tartozik.
Dylen egyre közelebb kerül hozzám, ami nem tudom hogy jó-e. Cameron halálának évfordulóján az ő vállán sírtam. Ő volt mellettem, és nyugtatott meg. A temetőben. Majd másnap kaptam tőle karácsonyi ajándékot. Ami nem volt más mint egy bukó sisak. Tőlem egy telefon tokot kapott, amin a közös idézetünk van "I've seen the devil more than I've seen god.".
Motorozást sem hagytam abba. Már jelentkeztem egy versenyre is és gőzerővel gyakorlok, hogy vissza nyerjem tehetségem. Sajnos nagyon lefogytam. És próbálom magam vissza tornázni de nagyon nehéz. Viszont karácsonykor jött fel pár kiló bőven.
A barátaim és a családom persze mindenen át segít. Rájuk mindenben számíthatok és nekem csak ennyi kell. Hogy mellettem legyenek míg kell és szeressenek. Apu még egy kis kutyát is vett, akit Codynak neveztünk el. Azóta ő is boldogítja nagy családunkat.
Most pedig találkozom Dylennel, mert valami fontosat kell mondania. Félek hogy rossz hír. De nagyon kíváncsi vagyok.
A szekrényemből egy fekete hosszú ujjú felsőt, szaggatott nadrágot vettem elő. Majd egy barna bakancsot felkaptam és mentem is.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
A parkba igyekeztem. A padunkhoz, amin mindig ökörködünk. Ő már ott ült. Egy csokor kék rózsával a kezében. Mosolygott mikor meglátott, majd felállt. A szeme nagyon is ismerősen csillogott. Valakinél láttam már. Ez megmosolyogtatott. Egyre közelebb értem. Ő csak ott áll és nézett. Nézte hogy oda tipegek és ennyi. Majd miután megöleltem, azután esett le, hogy mi is van. De boldogan állok elébe.
