Vicces, hogy ha valaki azt mondja hogy "kikapcsolódás","relax","nyugalom", akkor egyes embereknek a wellnesz vagy a pihenés jut először eszükbe. De nekem? Nekem a motor búgás, a benzin szaga, a gyorsaság által hagyott porfelhő és maga a gyorsaság. E...
Tudod milyen érzés a félelem? Milyen mikor rettegsz valamitől? És mikor megtörténik az amitől féltél...Egyszerűen csak elveszel? Elveszel a tudatban, hogy mi lesz ha...Azon kattogsz és rágódsz hogy mi lesz ezután. És mikor kifogysz a gondolatokból akkor döbbensz csak rá. Vesztettél. Mindig is tudtad, hogy nem fogsz tudni örökké titkolózni. Az álarc elfog csúszni, ha akarod ha nem. És ez ellen senki nem tehet semmit. Tudod, hogy sokan melletted állnak de még is egyedül kell végig csinálnod egy olyan utat, amire ők még csak rá sem mertek volna lépni. Egy olyan út, ami meg tanít erősnek lenned az ilyen időkben. Mert tudod, hogy sok rosszat fogsz kapni ez után..
Én csak egy lány vagyok, akinek a motorozás az élete. Nem vagyok valami nagy szám. De ha Cameron elmondja valakinek a suliban, akkor megtudja mindenki. A szombatot úgy éltem meg mint a legrosszabb rémálmomat. A vasárnap még rosszabb volt. A mai napon rágódtam végig.
És most itt vagyok. Az ágyamban fekszem és rettegek, hogy mi lesz amint belépek a suliba. Viszont nem hagyom, hogy tönkre menjen az önbecsülésem. És legalább jogos indokkal herélhetném ki Cameront... Kiszálltam az ágyból és a szekrényemhez léptem. Felkaptam egy lenge trikót rá egy inget. Majd felvettem egy fekete nadrágot, tornacipővel és kiegészítőként nyakláncokat tettem a nyakamba. És egy kis változás kedvéért tettem fel egy piros rúzst. A hajamat pedig kiengedve hagytam. De persze megfésültem.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
A tükörbe néztem és őszintén mondom, elégedett vagyok. Magabiztosan elmosolyogtam, majd lementem megenni a reggelim, amit végre szeretett anyám csinált. Megkajáltam, majd el is indultam. A suliba belépve semmi furcsa nem volt. Mindenki a saját dolgával törődött. Mikor beléptem az osztályba, mindenki Cameron köré volt gyűlve. A gyomrom össze szorult, és szerintem izzadni is kezdtem. Közelítettem a padom felé, mikor elkaptam egy rész a mondókájából.
-És a lány megelőzte a 2 srácot, ezzel pedig megnyerte.-dőlt hátra.
-És ki volt a csaj?-kérdezte az egyik fiú. Cameron rám nézett, majd vissza a tömegre.
-Nem tudom.-rántott vállat. Kiengedtem a bent tartott levegőt, mire becsengettek. Mindenki leült a helyére, velem együtt. Az óra félénél már nem bírtam és Cameronhoz kellett szólnom.
-Hogy hogy nem mondtad el nekik?-mondtam úgy, hogy csak ő hallja.
-Akarod, hogy elmondjam nekik?-mosolyog rám.
-Dehogy akarom. Csak megleptél.
-Mrs. Dark és Mr. White valami gond van?-Áll meg az asztalunk mellett a tanár. Én nem tudtam meg szólalni. Azt sem, hogy mit csináljak.
-Nincs semmi gond tanárnő, csak nem értem az anyagot, és megkértem Melodyt, hogy korrepetáljon.-Cameron ismét bevetette remek színészi tehetségét, ezzel megmosolyogtatva a tanárt.
-Nahát. Mr. White. Csak nem akar elkezdeni tanulni?-sétált vissza az asztalához.
-Nem. Csak leakarom törölni a vigyorát azzal, hogy év végén, kettest ad.-könyökölt a padra. A tanár bosszúsan nézett rá, míg belőlem majdnem kitört egy röhögés.
-Majd meg látjuk Mr. White. Mrs. Dark elvállalja, hogy korrepetálja a padtársát?-mivel még mindig nem tudtam mi van, csak bólintottam.-Remek. Most figyeljenek ide, és majd szünetben megbeszélik.-mondta, majd megint magyarázni kezdett.
Mentem volna már haza, mikor Cameron utánam futva elém vágott.
-Na mikor kezdjük?-kérdezte.
-Mit?-értetlenkedtem.
-Hát a tanulást.
-Azt hittem csak viccelsz ezzel.
-Nem. Komolyan gondoltam. Na meg beszélnünk kéne. Nem gondolod?-húzza fel szemöldökét.
-Holnap suli után gyere át.-mondtam majd kikerültem és mentem haza.
Másnap
Suli után egyedül indultam haza. Cameron csak 1 óra múlva jön. Mikor haza értem ettem, telefonoztam és vártam, míg nem csengettek.
-Késtél.-nyitom ki az ajtót.
-Neked is szia.-csukja be, az ajtót majd jön utánam.
-Mivel kezdjünk?-leültem a kanapéra a biológia könyvemet lapozgatva.
-Hát nem annál.-mondja flegmán. -Beszélgessünk.-csukja be előttem a könyvet.
-Renden. Beszélgessünk.-dőlök hátra.
-Nos cicám, ez úgy meg, hogy én kérdezek te válaszolsz.-mosolyog el.
-Rendben. De utána én kérdezek.
-Legyen.-legyint.-Na. Mióta motorozol?
-13 éves korom óta komolyan.-mondom határozottan.
-Hűű. Mért titkolod?
-Mert nem szeretek középpontban lenni. Na meg ez nem tartozik senkire, akire nem szeretném.-rántok vállat.
-Hány motorod van?
-2. Egy cross és egy sport.
-Milyen sport motorod van?-lepődik meg.
-Yamaha R6 matt fekete színben.-mosolyodok el féloldalasan.
-Oké. Te jössz. Kérdezz.-dől hátra.
-Még is mit esznek rajtad a lányok?-könyököltem a térdemre.
-Túl sexy vagyok.-simít végig haján, mire csak megrázom a fejem.
-Ugye nem áll szándékodban senkinek elmondani a titkom?
-Egy feltétellel.
-Ettől féltem.-mormogom. Ő rá könyököl a térdére, majd így szól:
