Miraculous Katica És Feketemacska //BEFEJEZETT//

Elmaradt de végül nem maradt el

Adrien szemszöge■:

Amikor hazaértem bementem a szobámba azt mondva fáradt vagyok és kicsit pihenek. Bent rögtön megkérdeztem Plagg-ot.
-Szerinted mit értett ezzel?-kérdeztem értetlenül.
-Meg magyarázta te tulok! Amúgy meg sajtot akarok! Sokat! És büdöset! És...
-Tudom camembert.-fejeztem be.
-Tudod hogy mit akarok,de nem érted mit mondott pöttömpanka?-kérdezte miközben megkapta a sajtját.
-Ne hívd így!
-Miért, nem az?
-Csak kis termetű. Nem tehet róla!-védtem csak úgy önmagamtól.
-Te ooolyaaaan uuuuncsi vaaaagy!-ásított Plagg.-Pedig amikor Macska vagy akkor simán lepöttömpankáztad. És akkor sokkal bulisabb vagy!-nyafogta.
-Köszönöm a bókot.-forgattam a szemem unottan.-De ha már van erőd sértegetni akkor nyilván tele vagy vagyis elrakhatom ezt.-nyúltam a dobozért.
-El ne vidd!-kiáltotta Plagg.
-Akkor egyél ne feleseljél!

Sajnos közbejött valami. A valami pedig a fotózás. Király.
-Na,mi van szőkeherceg? Ugrott a randi?-kérdezte Plagg.
-Nem vagy vicces.-morogtam.-De miért hatkor kell fotózni? Miért?-kérdeztem.
-Én tudjam?-jött az unott válasz egyértelműen Plagg-tól.

Amikor odaértem a fotós pont készen lett és mondta hogy álljak be. A fotózás a parkban volt a szökőkút előtt. Miközben a fotós beállított megláttam egy ismerős alakot az egyik háztetőn. Az utcai lámpa megvilágította az arcát így láttam NightFox-ot. Éppen várt valakire. És az a valaki pedig én voltam. Sajnos. De éppen fotóztak,úgyhogy nem tudtam sokáig nézni. De amikor láttam éppen ledobta kampóját a földre. A fotózás 2 órán át tartott este nyolcig. Addig még volt egy óra és már nagyon féltettem azt a szegény fegyvert. Nem szívesen lennék a helyében pedig sokkal nagyobb szószban vagyok. Végül a fotós megunta hogy állandóan rám szólt és fel nézett a háztetőre. Látni kellett volna hogy felcsillant a szeme. Intett NightFox-nak hogy jöjjön le,ő pedig lejött.
-Szeretne Adrien fotózásán résztvenni?-kérdezte enyhe akcentussal.
-Nem köszönöm. A rajongóid úgy megölnének.-kacsintott.
-Háát azt nem hinném.-vakartam meg a tarkómat.
-Hidd el Chloe tuti megölne.
-Te ismered Chloe-t?-kérdeztem.
-Ugyan.-nevetett fel.-Párizsban mindenki ismeri még az is aki most jött ide.
-Az mondjuk igaz.
-Na. Akkor igazam van!
-Aztat én nem mondtam!-védekeztem.
-Nem baj. Kimondtad hogy az igaz így én nyertem!
-Már elnézést, de azt mondtam hogy az mondjuk igaz.
-De igazat adtál!
-Jó. Igazad van.-fogtam a hasam nevetve.
-Mikor nincs?-kérdezte NightFox is nevetve.
-Sosincs.-vágtam rá.
-Naaaa. Ha láttad hogy vágtam a földhöz a fegyverem,már pedig láttad ha jól sejtem,akkor jobb ha szót fogadsz nekem!-rázta meg az ujját előttem.
-Oké,oké. De van más is aki szeret?-kérdeztem.
-Hülyeség.-mondta.
-Tessék?
-Hülyeség. Azt kérdezel. Szerinted ki nem szeret?Hmmm? Ha nem is szerelmes beléd mindenki,de mindenki felnéz rád.-mondta.
-Jó de olyan akit ismersz.
-Óóó ifjú Padawan. Én mindenkit ismerek.-mondta halál komolyan,de a szemén láttam hogy mosolyog.
-Én tudom hogy mindenkit ismersz,de tudod hogy értem. Ugye?-kérdeztem.
-Persze! Csak húzlak.
-Huhh.
-De attól még nem mondom el.
-Na ne már! Csak azt mondd meg hogy Katica szerelmes-e belém.-nyafogtam.
-Ohhohó!-kiáltott fel.-Hát úgy érted! Nos el kell mondanom hogy....
-Hogy?-kérdeztem. De túlságosan is előre hajoltam és le estem a padról. Pöttömpanka,(igen most így mondom) pedig kinevetett. De úgy hogy ő is leesett a padról. Erre én kezdtem el röhögni. De úgy hogy bele fájdult a hasam. Miután kinevettük magunkat megkérdeztem.
-Na?
-Mi na?-kérdezett vissza.
-Szerelmes belém Katica?-kérdeztem reménykedve.
-Azt sajnos nem mondhatom el. Találd ki. Ahogy azt is hogy ki van az álarca alatt.
-Te tudod?-kérdeztem reménykedve.
-Nem.
-Óóó ne már. De most hogy jó kedvedben és szivatósban is vagy,megkérdezem. Miért voltál itt?-tettem fel a kérdést amit persze tudtam,de akartam hallani az ő szemszögéből is.
-Macskára. De nem jött el. Legalább felhívott volna hogy 'bocsi de elmarad a randi.'
-Te szerelmes vagy be akarom mondani Feketemacskába?-kérdeztem döbbenten.
-Nem,csak nálunk így mondják.-szögezte le.
-Értem.
-De akkor is. Legalább üzent volna. Van neki egy botja amin fel lehet hívni bárkit,meg üzenni is lehet. Csak a Skype hívóhang kéne. És kész is lenne a 'heroskype'-dühöngött.
-Sajnálom.-mondtam és komolyan is gondoltam.
-Aranyos vagy,de nem a te hibád Adrien.-nézett a távolba.
-Nem,de... nem.-lógattam le a fejem.
-Naaaa. Ne légy szomorú.-vígasztalt.
-Meg amúgy is.-kezdte.
-Már tudom hogy leckéztetem meg!-jelentette ki,én meg erre a mondatára szabályosan behúztam a fejem.
-Először megölelem,mint egy előre is bocsi,aztán kigáncsolom.-tervezgette a kivégzésem. Azért én még utoljára próbáltam jobb belátásra bírni.
-Muszály ezt?-tettem fel a kérdést félve.
-Te most ugratsz? -kérdezte felvont szemöldökkel úgy mint aki egy hülyétől kérdezne valamit.
-Vagyis megcsinálod?-kérdeztem meg mindig behúztam nyakkal,mire még jobban felhúzta a szemöldökét.
-Vagyis inkább nem kérdeztem semmit.-fejeztem be a mondatot.
-Így van.-helyeselt.-Nem kérdeztél semmit.-Ez után még sokat beszélgettünk,le ment a fotózáson többi része is,aztán elköszöntünk. Azt hittem hogy ennél eseménydúsabb napot el sem képzelhetek, ám ekkor még nem történt semmi.............
--------------vége------------------