Miraculous Katica És Feketemacska //BEFEJEZETT//

Csengőhang és dalok

Figyelmeztetés: Ezeket a dalokat csak és kizárólag az hallgassa meg aki bírja a hülyeségeket. Fülbemászó dal és én két napig ezt hallgattam egy másik dallal együtt. Úgyhogy ha valaki nem akar elgondolkozni az életén hogy miért hallgatta meg az inkább ne tegye! Jó olvasást! ☺

Marinette szemszöge♡:

Ép Adriennel aludtam, (mármint nem úgy) amikor hirtelen lelöktek az ágyról.
-Mi??-pislogtam.
-Jó reggelt álomszuszék!-keltett fel...
-Luna! Hány óra?
-Pontosan hét óra múlt hét perccel.-mondta az ágyamon ülve.-De puha az ágyad!
-De..akkor még tudtam volna aludni!-álltam fel.
-Igen. De arra gondoltam hogy esetleg beérhetnél a suliba időben,miközben én szórakoztatlak-vigyorodott el.
-Ööö. Azt majd még meg látjuk.-azzal bementem a fürdőbe. Jól esett a meleg víz teljesen felfrissített. A szobámban viszont nem a megszokott ruha volt kikészítve. Egy fekete nadrág egy kék arany hímzéses pólóval. Fölé meg ugyan az a blézer?(Nem tudom,most blézer vagy kiskabát?írói kérdés)
A cipő meg egy kék kis balettcipő volt. A táskát viszont felvettem. Úgy mentem le a lépcsőn. Amint le értem megpillantottam Lunát az étkezőasztalnál. Egy bögre kakaót szürcsölt, hozzá pedig csokis croassant evett.
-Hát te?-kérdeztem.
-Feltaláltam magam.-vonta meg a vállát.-Amúgy tessék. -nyújtott egy ugyan ilyen croassant és kakaót nekem.-Ezt nyugodtan megeszed és indulunk az iskolába.
-De..hogy?
-Mi hogy?-kérdezett vissza szórakozottan.
-Ááá mindegy.-legyintettem.-Korán van még ahoz hogy ezt megfogalmazzam. És te hogy keltél fel ilyen korán? Egyáltalán mikor keltél?
-Engem fölkeltettek pontban hat óra nulla nullakor.
-Hogy tudsz akkor kelni?
-Mi? Én és a hatkor kelés?-nézett rám furcsán.-Mondom fölkeltettek. Az egyáltalán nem jelenti azt hogy akkor keltem. Még visszaaludtam egy fél órát mire sikerült kiszállnom az ágyból. Aztán mire leértem a lépcsőn már volt ötven. Kocsival idehoztak hét óra kettő percre. Úgyhogy egyáltalán nem kelek korán. Sőt. Legfőbb ellenfelem a korán kelés. És ahogy látom neked is.-fejezte be mondandóját.
-Háát igen. Nem szeretek korán kelni.
-Ki szeret?-kérdezte.
-Igaz.
-Na. Ezekszerint tényleg mindig igazam van!-jelentette ki.
-Mi?-rökönyödtem meg.
-Jaa te még nem tudod. Mindig igazam van. Nekem már annyi ember adott igazat hogy nekem mindig igazam van.-jelentette ki büszkén.
-Kivéve amikor nem.-tettem le a bögrét.
-Olyan nincs. Nekem mindig igazam van.
-Egyszer csak nem lehet igazad.
-De nekem mindig igazam van. Mindig.
-És ha nincs?
-Mondom olyan nincs. Nekem mindig igazam van!
-De mindig nem lehet igazad!-tiltakoztam.
-Mari,Mari,Mari. Te még újonc vagy,neked elnézem. De jegyezd meg. Nekem mindig igazam van.-mondta mosolyogva.
-És erényed a szerénység.-tettem hozzá.
-Igen.-mondta és befejezte a regelijét. Gyere a tiédet is elmosom.-vette el a tányérom és poharam.
-Köszi.
-Viszont most indulás a suliba!

Az iskola előtt Alya nézte a telóját. Luna úgy gondolta hogy ezt kihasználva megijeszti a lányt. Odament,és rá ugrott a hátára.
-Ááá!-kiáltott fel Alya.
-Gyite paci,Gyite ló,a többit meg nem tudom!-kiabálta Luna még mindig Alya hátáról.
-Luna,szálj már le rólam!
-Most te vagy a paci! Én meg lovagolok rajtad. Gyiteee!-kiáltotta. Eközben megérkezett Nino és a szőkeherceg is.
-Miért játszanak koalásat Alyáék?-kérdezte Nino.
-Ő lovagol rajtam te szerencsétlen.-nyögte Alya.
-Látom nagyon meg vagy terhelve.-mosolygott Adrien. Hasonlított Macskára. A vigyora,meg a fárasztó vicce.
-Segíthetnél neki ha már ezt mondod. Tudod most te is fárasztó vagy. Tehát te is megterheled.-forgattam a szemem.-Nem akarod levenni a terhet a válláról?-kérdeztem unottan. Pont úgy ahogy Macskának szoktam Katicaként. Adrien meglepődve nézett rám.
-Mi az?-kérdeztem.
-Semmi,semmi.
-Akkor jó.-vontam vállat. Eközben sikerült Alyának ledobnia Lunát.
-Au! Ez fájt!
-Ìgy jártál. Legközelebb kétszer is meg gondolod hogy ráugorj-e a hátamra.
-Úgy látszik a lovacska megbokrosodott.-Vigyorodott el Adrien. Teljesen olyan volt mint Macska. Nem tudom pontosan miért,de tarkón ütöttem.
-Au!-mondta.
-Bocsi. Csak egy légy volt.-vigyorogtam én is.
-Nagyon csípős vagy ma.-hajolt kicsit közelebb. Automatikusan elhajoltam.
-Tudod nagyon fárasztó vagy.-vágtam vissza.
-Naaaa ez nem volt szép her...akarom mondani Marinette.
-Tudod kölcsön kenyér vissza jár
- De én nem adtam kenyeret.
-Tudod ezt nem úgy értettem.
-Ezt még visszakapod.-mondta majd elkapta a kezemet. Meg akarta csókolni,ám én reflex szerűen elkaptam és eltoltam őt az orránál fogva. Ezen nem kicsit lepődött meg.