Lemon and Sugar🍋| SOPE FF. |

4.

Gyors és határozott léptekkel száguldozok az utcán, miközben erősen magamhoz szorítom Hoseok magatehetetlen testét, amely miatt jelen pillanatban olyan, mint egy rongybaba.
Rengeteg szempár szegeződik ránk, ez kissé idegessé tesz.
Félreértés ne essék! Nem kenyerem a szégyenlősködés, gyakorta megbámulnak az emberek.
Nem szerénykedem, szívdöglesztő vagyok, ez pedig még a reggeli rohanás közepette is feltűnik a lányoknak s olykor a fiúknak egyaránt.
Mindezek ellenére a megbotránkozott szemöldök összeráncolgatások, a halk ㅡ avagy egyáltalán nem halk ㅡ susmusolások, a hatalmasra kerekedett szemek és az undorodó pillantások borzasztóan bökik a csőrömet.
Különös, de nem magam miatt csapnám le egytől-egyig az ítélkezőket, hanem Lemon miatt. Tudom, hogy feszélyezné és elszomorítaná a helyzet, ez pedig zavar. Talán jobban a kelleténél.

🍋🍋🍋

ㅡ Megjöttem~! ㅡ egy vékony, női hang üti meg füleimet. Nem tudom, mire vélni ezt. ㅡ Te meg ki vagy? ㅡ néhány röpke pillanat múlva már a hang tulajdonosa áll előttem, miközben Én a kanapén ülve birizgálom Hoseok puha tincseit, aki nem mellesleg még alszik, a kobakja pedig az ölemben pihen.

ㅡ Ezt akár Én is kérdezhetném ㅡ megemelt szemöldökkel bámulok rá.

ㅡ A barátnője vagyok ㅡ Lemon-ra vezeti a tekintetét.

A barátnője?

ㅡ JungGi ㅡ halvány mosoly ül ki szája szegletébe.

ㅡ Hallottam már rólad ㅡ a reggeli beszélgetésünkre visszagondolva rájövök, hogy Ő Hoseok egyetlen barátja.

ㅡ Én rólad egyetlen árva szót sem ㅡ nem akarom elhinni. Miért esik ez ennyire rosszul?

Jobbnak látom, ha nem válaszolok.
Kétlem, hogy Hobie díjazná, ha a kis barátnője lelki világát a porba tipornám, mint egy cigaretta csikket.

ㅡ Hobie~ ㅡ közelebb totyog, majd somolyogva a fiú arcára simít.

Lemon nehézkesen nyitogatni kezdi pilláit, amikor pedig tudatosul benne, hogy JungGi áll mellette, gyorsan felpattan és magához öleli az aprócska lányt. Engem miért nem ölel meg így? Ezt akarom Én is.

ㅡ Mi történt a fejeddel? ㅡ döbbenten mustrálja a nem régiben lekezelt sebét a fiúnak. Igen, Én kezeltem le neki.

Válaszadás helyett Hobie a csaj csuklójára fog és sietve felhúzza az emeletre.
Mit fognak csinálni kettesben? Ez idegörlő.

🍋Hoseok🍋

A szobámba érvén elterülök az ágyamon és a plafont kezdem vizslatni. Szótlanságomat viszont nem tűri a barátnőm. Elkönyököl mellettem, majd csillogó szemekkel kezdi el mustrálni az arcomat.

ㅡ Na, mi történt? ㅡ apró mancsával a képem cirógatásába kezd.

ㅡ ChanHee ㅡ kiszáradt torkomból nehezen préselem ki a fiú nevét.

ㅡ Megint? ㅡ szomorkás arckifejezéssel pislog rám. ㅡ Azt mondta, hogy békén hagy, nem?

ㅡ Meggondolta magát.

ㅡ Miért? Mit csináltál? ㅡ hangosan felsóhajt, mire rávezetem a tekintetem.

ㅡ Én semmit, Yoongi viszont annál inkább ㅡ eztán lerövidítve elmesélem neki a történteket.

A lány reakciója igazán meglep.
Hiszen vonásai dühvel megfűszerezett komolyságot tükröznek.

ㅡ Most megkapja ㅡ a másodperc töredéke alatt felpattan mellőlem és morcos trappolással kiindul a szobámból.