Kiss me? -YoonKook FF.-

※5/1※

-Mi törtènt?-annak ellenère hogy nem vagyunk egy nagyon jó baráti viszonyban, felsegítettem a kanapèra Taehyungot.
-Y-yoongi... T-t-Taehyung mega-a-akart cs-cs-csókolni-simogatta elszorított kezét Jungkook. Rühellem ezt a gyereket.
-Húzz kifele! Nem èrdekelnek a kifogàsaid, fogd a hàjas segged, ès kurva gyorsan húzz el amíg szèpen mondom!-most se beszèltem vele a legnormàlisabban, de fene egye, elhúzott. Jungkookot szorosan magamhoz húztam. Jungkook csak sírt a mellkhasomon, miközben óvatosan leültem vele. -Minden rendben?-kérdeztem, ahogy elnéztem arc kifejezését baromira nincs jól.
-Fáj-duruzsolta.
-Istenem... Nem hagylak többet kint-mondtam, miközben fejét simogattam.
-N-nem a t-te hi-hibád -mondta Jungkook.
-Most egy kis hideg vizzel mosd le. Ên össze szedem magam.-Jungkook bólintott, majd bement a fürdőszobába. Elővettem egy cigit, majd kimentem a kertbe. Elég nagy ház ahoz képest hogy kitudtuk bérelni. Egy kis gondolkodás után Jungkook lépett ki.
-Jobban van a kezed? Meg úgy te?-néztem rá, mivel még mindig kezét simogatta.
-Valamivel kevésbé fáj. De nagyon megszorította.-mondta Jungkook. Kezemet kitártam felé, majd magam felé mutattam fejemmel.
-Gyere-mondtam, majd Jungkook odajött és beült az ölembe. -Nem engedem hogy egyedül legyél vele-mondtam miközben simogattam.
-De a legjobb barátom-mondta lehajtva fejét.
-Ezek utân?-mondtam.
-Nem tudom...-mondta, majd szemeit lecsukta.
-Menjünk-mondtam, majd elnyomva a cigim kaptam fel Kookot, majd vittem fel az ágyunkhoz.
-Alszunk?-kérdezte.
-Ne fogok ilyenkor aludni-mondtam. Jungkook bele bújt mellkhasomba, majd 10 perc múlva elnyomta az álom. Ôvatosan kibújtam tartásàból, majd kimeve az erélyre kezdtem bele a cigimbe. Az erkély ajtó kinyílott, majd egy àlmos Jungkookkal talàltam magam szemben.
-Ne cigizz...-mondta, majd kivette kezemből a cigit, és elnyomta. -Nem egészséges-mondta, majd beült az ölembe. Ennek nem lesz jó vège. Egy alsó nadràgos Kook, kócosan, álmos arccal, a gyengém. Érzem hogy az alsómba tagom se akar nyugodni, amit Kook is megérez, ezért egy apró nyögés után, engem hergelve elkezd körözni ölemben. Ezt még megbánja a feneked Kook.
-Kookh... ne csinháld ezt velehm...-nyögöm ki a szavakat, amit Jungkook csak egy apró vigyorral viszonoz. Hogy mosnâm le azt a rohadt vigyort az arcodról...
-Miért? Mhi leszh-Jungkook is nyög egy kicsit, tudom hogy jólesik neki.
-Mhegh bhánja a fhenekhed-próbâlom kinyögni a szavakat.
-Mhár így ish bhánjha-próbàlta ő is kinyögni utolsó szavait.
-Holh, szheretnéhd?-húztam félmosolyra számat.
-A konyhábanh még nemh próbáltam-mosolygott rám. Ilyenkor hogy tud mosolyogni? Felkaptam, majd levittem a konyhába. Feldobtam a pultra, majd levettük először a pólónkat, majd az alsónál megálltam.
-Biztos akarod?-kérdeztem.
-Akarom-mondta, majd, rácsókolt ajkaimra. Elmosolyodtam, majd levettem alsóm. Nem egy kicsit voltam felizgulva. Jungkook is kiszúrta, majd leszállva a pultról a székre lökött. Majd rám ült eny nyögés közepette. Nem volt szűk, volt már ilyen aktusa. De kivel?
-Jó érzésh?-nyögtem nyakába, majd megszívtam azt.
-Hah...-nyögött egyet válaszol, majd csípőjénél fogva kezdtem Jungkookot mozgatni magamon. -Sugahh-nyögött fejét hátra dobva. Tetszett a látvány, ahogy rajt ül tagomon, és nyögdécsel. Elmosolyodtam a gondolatban, hogy egyszer ezt újra megtehetem.
-Sugahh-Jungkook háta ívbe feszült, és abban a pillanatban elment velem együtt. Pihegve nézett rám, majd dőlt mellkhasomnak.
-Szerethlek-lihegte Jungkook. Elmosolyodtam, majd hátât kezdtem el simogatni.
-Öltözzünk fel, és menjünk aludni. Nehogy berontson megint valamelyik idióta-mondtam Jungkooknak, aki felâllt, majd felöltözve inkább a kanapét választotta.
-Nézzünk filmet...-nyüszörögte.
-Rendben... Mit szeretnél?-kérdeztem rá, előkapva a távirányítót, majd barâtom mellé bújva.
-Uhm... snow is on the sea?-nézett rám.
-Túl nyálas... mit szólsz az After drunkra?-néztem râ érdeklődően. Megrâzta a fejét. Elkondolkoztunk, miket ismerünk még majd egyszerre elkiáltottuk magunkat:
-HANDS TOGETHER-mondtuk egyszerre amin el is nevettük magunkat.
-Akkor megkeresem.-mondtam majd a TV keresőjében meg is találtam. Átöleltem Kookot, majd a film közepénél elnyomott minket az álom.

Reggel arra keltem, hogy a nap bele süt a szemembe. Reggel 7óra pontosan. Igazán szép nap ez. Végig futok a facebookon majd, miközben a szerelmemmel iszogatok egy kávét majd elmegyünk sétálni a parkba. A faszt.
-Rohadt nap-susmotoltam, majd felálltam, és kimentem a konyhába. Gyorsan csináltam 1kávét, és egy teát. Rákellett jönnöm hogy Jungkook nem szereti a kávét. Kicsit félre ismertem. Mindegy ez elmegy. Ránéztem barátomra, aki még mindig az igazak álmát aludta, ezért a konyhába ràgyújtottam. Rohadt hideg volt, az ablakot nincs kedvem kinyitni, kimenni meg végképp nincs. Szóval dohány szagú lesz a konyha. Amikor a konyhát mâr el-el lepte az illat, a kávé is kész lett. A konyhába belépett Jungkook, és azzal a mozdulattal ki is ment. Elnyomtam a cigarettám, majd kiementem hozzá.
-Jó reggelt Kookie-Simítottam bele hajâba.
-Jó reggelt... legközelebb ne cigi szagú konyhával kínálj meg-mondta.
-Figyelek majd-mosolyogtam. Leültünk a kanapéra, majd beszélgetni kezdtünk. Elvesztem szemeiben. Elmosolyodtam, ahogy csak mondta a magáét, én meg csak mogyoróbarna íriszeibe néztem. Ránéztem ajkaira, majd rátapasztottam enyémeim. Jungkook elmosolyodott. Ledöntöttem a kanapéra, és pólóját kezdtem róla leszedni, majd magamét. Jungkook elpirult, ahogy rájött mi történik. Elhiszem, valójában nem látott meztelenül, se sehogy. Túl sötét volt hozzá. Lehúztam boxerjét, majd az enyémet is leakartam, de a csengő megzavart. 'Kösz bazdmeg' gondoltam. Jungkook visszavette boxerjét. Kinyitottam az ajtót, ott pedig Jimin állt.
-Mond...-mondtam lehangoltan.
-Srácok, én csak... bocsànatot akarok kérni-mondja Jimin lehajtott fejjel. Értetlen fejjel pásztáztam a pasztel rózsaszín hajú fiút.
-Miről beszélsz?-kérdezte mostmár Jungkook is. Rámnézett Jimin, majd nyelt egyet.
-Amit Tae tett...-Jimin tekintetét rám sandította.
-Az miatt? Miért te? Nem te tetted még mindig-mondtam Jiminnek. Tudom hogy nem egy érzelmeit elrejtő személy, de nem gondoltam hogy emiatt sírni fogom látni. -Jimin ne sírj-közelebb húztam magamhoz hogy megnyugtassam. Jungkook nem nézte a legjobb szemmel, de megkell értenie.
-én mondtam neki hogy próbálkozzon nála-mondta Jimin.
-De nem erőszakosan igaz?-nézett rá Kook. Jimin megrázta a fejét.
-Akkor Tae hibája. Nem a tiéd. Chim....-néztem a síró fiúra. -Jimin, ne sírj-simogattam a fiú hátát. Válla megálhatatlanul rángatózott, és apró mancsaival engem ölelt. -Jimin... nézd. Ne magadat hibáztasd. Az egész Tae hibàja, erről nem tehetsz.-mosolyogtam rá. Jimin közelebb húzott, majd kezdett lenyugodni. A síró fiút elkísértem a kanapéig, ahol leültünk, ő pedig mellkhasomba roskadva sírt tovább. Kicsit nyugodtabb volt, de könnyei még mindig ellepték csupasz felső testem. Sajnálom Jimint, hogy ez miatt sír.